Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-07 / 6. szám
Budapest. 1897. (3) BUDA és VIDÉKE Február 7. 1895 szeptember 29-éig a londoni fö-re- gisterhivatal szerint : Lakosok száma. Születés. Huláloz is. Londonban 4.392.346 31 10 5 pro Edinburghban 273.536 27q 21« „ Glasgow ban 695.876 33 8 [24', „ Liverpoolbau 503 967 37 27-i : Bécsben 1.495 764 30q 23', „ Budapesten 566.022 37's 25-; , Nagyon érdekesek az előadónak ; lakóházakról (Common lodginghouses) közölt adatai. Mint szép példa szolgálhat Lord Rowton háza Londonban. A bemeneti dij 30 kr. és benn lehet maradni 36 órán at. Ezért rendelkezésére és használatára áll a lakónak egy háló kamra, egy kis szekrény kulcscsal, egy nagy udvar lóczákkal. dohányzó szoba, ebédlő szoba, olvasó szoba könyvtárral, kantin, nagy fűtött takarék- tűzhely. hideg és meleg viz. továbbá konyhaeszközök használása, a mozsdó és mosószoba, hol az illető saját ruháját masa moshatja. Más szükségletek is kevesbe kerülnek itt. 5 krért kapni egy meleg fürdőt törülközővel; egy csésze thea 5 kr.. kenyér és vaj 2V2 kr., füstölt hering 5 kr., egy adag roastbeaf 20 vagy 30 kr., egy adag főzelék 2V2 vagy 5 kr., rizspudding 5 kr., hideg hús 10 vagy 15 kr , főtt hús 5 vagy 10 kr., Griger sör. vag}^ limonádé 5 kr., egy jó adag tápláló leves 5 kr. Behatóan tárgyalta az előadó az építkezések tervezeteit is, melyek az egészségügy javítása czéljából készültek, melyek szerint városok. testületek és vállalkozók vagya Peabody- alap épít. (Peabody munkáslakások építésére 500 000 font sterlinget ajándékozott, mely ösz- szeg ma több mint 12 millió forintra növekedett.) A Peabody-házakban 5121 lakás van mely 11.371 szobát tartalmaz, ezekben 1894 decz. 31- én 19.918 lakos lakott; a születés ezen házakban 36'3 és a halálozás 15‘7 pro mille volt. A legolcsóbb lakásbér egy szobáért hetenkint 2 shilling (1 frt 20 kr. 0. é.), négy szobáért 7 shilling 6 penny (4 frt 50 kr. 0. é.), egy évre tehát 62 frt. 40 kr., illetőleg 234 frt. Továbbá fürdőkről és mosóházakról is kellőleg gondoskodnak a szegényebb uéposztály részére. Tükörfürdőben egy fürdő törülközővel felnőttek számára 10 kr.. gyermekek számára 5 kr. Nyilvános mosóházakban, melyek a legjobb gépekkel és szárító kemenczével vannak ellátva, az emberek egy mosó állás használatáért órán- kint 10 krt fizetnek és lehetséges a mosást két három óra alatt bevégezni. Londonban a csatornázás kitűnő, a csatorna kiömlések képesek 1000 angol köblábat (= 900 osztr. köbláb) egy másodpercz alatt kibocsátani és igy naponként 86,400.000 angol köbláb (= 77,760.000 bécsi köbláb) ürülékvizet elvezetni. A glasgowi csatorna egyike a legczélsze- rűbbeknek es oly kitűnően van berendezve, hog}7 a levezetett viz teljesen szag és iz nélkül megy a Clyde folyóba. Az ürüléket előbb 1 eül lepi tik és kipréselik s trágyául eladják. Londonban az ürüléknek azt a részét, mely el nem adható, vashajókon 50 mértföldnyire a tengerbe viszik és ott, hol már nem ártalmas, a tengerbe kiöntik. A szemetet és trágyát Angolországban és Skócziában különféleképen dolgozzák föl; egy részét mint trágyát eladják, egy részét külön e czélra készült kemenczékben elégetik. Az előadó különféle ily kemenczék terveit is bemutatta. Végre reámutatott az előadó a parkokra és játszóterekre; megemlítette a glasgowi egyetem gyönyörű fekvését, valamint a parkokkal gazdagon ellátott egyetemeket Oxfordban és Cambridgeben és kórházakat, melyek a legnagyobb kényelemmel vannak berendezve. Az előadó nagymennyiségű terveket, vázlatokat, térképeket, madártávlatokat, rajzokat és fényképeket gyűjtött össze útjában ; a gyűjtemény két nagy termet és egy szobát töltött meg. Diák otthon. Semmi uj nincs a nap alatt. A diák otthon és mensa akademika eszméje sem uj. Egyik kollégium, a másik convidus. Minden jóravaló főiskolában együtt laknak a diákok és együtt esznek. Ez a lényege az igazi diák életnek, ez az alapja annak, hogy a fiatalság hamarosan ne legyen korán őszült mogorva férfin. Az internatus szó finomabban akarja kifejezni a convidust. A diák otthonról még csak beszélnek. A mensa akademika meg van. hol a coqua Zilahy Ágnes jó gazdasszony és ismert Írónő. A mensa akademika, miután az egyetemek Pesten vannak. nem lehet másutt, mint Pesten, és mindaddig ott leszsz, — inig a mint óhajtjuk s az ország jogos érdeke : az ifjúság jövője megkívánja — Budára nem hozzák. A diák otthonnak egyetlen és az Isten különös gondviseléséből rendelt igazi helye Buda. A magyar ifjúság egészséges testi kifejlődése lenne a koczkára téve. Ismeretlenek és el nem fogadhatók azok az okok, melyek az egyetemek áthelyezését és a diák otthon ide- hozatalát meggátolnák. Dr. Fodor József, dr. Hatala Péter egyetemi tanárok a Buda és Vidékében nyilatkoztak az egyetemeknek Budára hozatala mellett. Ezt pártolták lapunkban szaktekintélyek : mérnökök és építészek. Az ifjúság körében is tekintélyes hangok emelkedtek mellette. Nem hiszszük, hogy ide nem hoznák, és ha ide nem hozzák, úgy ennek útját politikai okok állják, mert dr. Wlassics Gyula bölcsességében nem kételkedhetünk. Báró Eötvős József hagyományát figyelembe kell részesíteni. Sokszor sokat irtuuk róla és ha küzdünk is, de bízva bízunk. Hiszen a fiatalságnak a tanulásra itt több alkalma, egészsége kifejlesztésére. kedélye megőrzésére több eszköze van. A diák otthonnak minden esetre Budán van a legjobb helye még akkor is, ha az egyetem nem itt lenne, hiszen hidat hid után építenek és Buda közelebb van már Pesthez. Ajánljuk Budát az ifjúság figyelmébe. Leksziböl—Elek, Irta : Yalnicsek Béla. A műkedvelői előadást igen szép közönség nézte végig s jóllehet a szereplők az egyszer nagyon kitettek magukért, Kalotay Lekszi csöpp érdeklődést sem mutatott a játékuk iránt. Egész este Sárdyné közelében volt, annak a szép asszonynak a közelében ki a második sorban, jobbról az első széken ült. Kalotay Lekszi eleinte hátul volt a fiatalság között kiknek a nagyszámú hölgyközönség miatt nem jutott ülőhely, de mikor észrevette a szép asszonyt, a fal mellett előbbre tolakodott s oda állt a rendezők közé. úgy, hogy Sárdyné közelébe került. Sárdyné nem vette mindjárt észre Eleket, hanem mikor meghalotta [azt a mély rezgésü férfias hangú ,,éljen“-t, mely annyira kivált a többi közül, úgy gondolta, hogy ez] nem lehet másnak a hangja, mint a Kalotay Lekszié. És nem csalódott, mert mikor a hang irányába nézett, tekintette Kalotay mosolygó szemeivel találkozott. A fiatal ember úgy érezte, mintha a szép asszony forró szemeivel, lágy tekintetével végig simogatná arczát. mely néhány pillanatra lángba is borult. Aztán egészen Sárdyné mellé állt s üdvözölték egymást. E pillanattól fogva Kalotay édes keveset törődött környezetével és csupán Sárdynával beszélgetett, egészen az előadás végéig, mikor elbúcsúztak. Az előadás után a quadrobnál Kalotay Lekszi is az ajtó közé szorult s amint kifelé tolakodott, hátulról valaki megérintő vállait! Visszanéz, hát a Babarczy Ödön volt a puszi- baratj a. — Servusz, hová mész ? — Haza. — Én is. menjünk együtt. Kalotay meg Babarczy nagy nehezen megkapták ruhájukat s fejüket jól behúzva kabátjuk prémes gallérja közé, mert csúnya, hűvös idü volt, megindultak. Jó darabig szótlanul mentek egymás mellett s mikor egyik elhagyatott utczán csupán kettecskén bandukoltak. Kalotay Lekszi megszólalt. — Pajtás, beszéltem Sárdynéval. — Láttam. Aztán elhallgatott Lekszi, Babarczy úgy vette észre, hogy Elek még szeretne valamit mondani, de nem tudja, szóljon e, ne. Majd igy szólt: ..Tudod mit mondott az az asszony ? Miért vagyok olyan ügyetlen, hogy ott hagytam őket.“ É3 sajnálod Lekszi, hogy jobb helyre helyeztek át? És magad is úgy véled, hogy ügyetlen voltál akkor ........... Ka lotay gondolkozott egy keveset. Igazad lehet barátom, de azért mégis sajnálom át- helyeztetésemet. Látod, Sárdy igen jó barátom s én minden gyanúsítás nélkül járhattam volna házához......... — És a lovagiasság, a családi szentély ? Ez mind bliktri neked ? Kalotay Lekszi nevetni iparkodott, hanem a nevetésébe belevaczogtak a fogai a nagy hidegtől. — Hm. Lovagiasság, családi szentély ? és nagyon-nagyon elgondolkozott e pár szó fölött. Azután egyetlen szót sem szólt, sem Kalotay, sem Babarczy egészen addig, hol utjok ketté vált. Itt Kalotay kezét nyújtva Ödönnek, igy szólt: .,Mégis csak ügyetlen voltam barátom, ügyetlen, hogy ott hagytam Sárdyékat.“ — Majd máskép beszélsz egyszer, ha már nem Kalotay Lekszi, hanem Kalotay Elek lesz a neved s azzal elváltak. ..............Babarczy Ödön aztán nagyon ke veset találkozott Lekszivel s ha összejöttek is olykor, csak a legrövidebben üdvözölték egymást. Már két év is eltelhetett, hogy egyáltalán nem találkoztak. S egyszer csak Babarczy legnagyobb csodálkozására hallja, hogy Kalotay nős s már családja is van. Aztán egyebet hallott. Azt mondták neki. hogy gyönyörű szép asszony a felesége s hogy Élek nagyon féltékeny rá. Nem szereti a házibarátokat s lehetőleg még jó barátaitól is tartózkodik.^ Ödönnek ekkor önkénytelennül is eszébe jutott az a párbeszéd, mely köztük néhány év előtt azon a bizonyos műkedvelői előadás után folyt le és nagyon szeretett volna Kalotay- val találkozni s valósággal kereste az alkalmat, hogy Összejöhessen vele. Szinte jól esett volna neki ráczitálni Kalotay Elekre azt a régi mondást, hogy a mit nem akarsz, hogy neked cselekedjenek az emberek, sem cseleked másnak; és szinte öröme lett volna benne a Kalotay szeme közé mondani, hogy talán mégsem ügyetlenség másnak asszonyát ne- bántsvirágnak tekinteni. — Hanem jó sokáig tartott, mig ezt mind megtehette és mikor már megtehette, mert volt rá alkalma, akkor sem egyszerre szorította sarokba Eleket, hanem lassan-lassan czélozgatott a jelenre is, meg a múltra is. Csúnya, csatakos idő volt. a minő elől minden szabad idővel rendelkező ember lehetőleg a kávéházba menekül. Babarczy Ödön sietve iparkodott hazafelé, mikor az egyik kávéház ablakánál Kalotay Eleket pillantja meg. Visszafordult, bement a kávéhazba s meglepetést színlelve közeledett Kalotay Elek magányos asztalához, melynél az Élekkel szemközt levő szék űrt s volt. A két barát szívélyesen üdvözölte egymást s nehány perczig csakúgy általánosságban beszélgettek egyről-másról. Kalotay Elek később megemlítette, hogy kis fiacskája is van. Babarczy persze gratulált neki s reményét fejezte ki, hogy ministerségig is fel viheti a kicsike s egyben azt is megjegyezte, hogy különben haíott már nősüléséről és arról is, hogy nagyon csinos a felesége. Kalotay kissé megremegett erre a szavakra és nagyot
