Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-07 / 6. szám
Budapest,_189L_(2) BUDA és VIDÉKE de a mindennapi szorongó goudok kín- műveket Blaháné menti meg, kinek ked- zása alól mentessék fel. vére szabnak egy alakot, mit ha kihagyTóth Ede érezte, hogy kicsoda. Megható jelenet az életében, mikor a „Falu rosszáéval pályázott és Czeglé- den egy barátjával sétálva, az elhunyó napra mutatva, mondá: — Nézd, ott jön fel az én napom. Fájlalhatjuk, hogy ez a nap teljes ragyogásában szállt nyugovóra. Abonyi Lajos „Betyár kendője“, „Panna asszony leánya“ s a „Siroki románcz“ örökre biztosították maguknak a halhatatlanságot. Egy jobb kor jobb ízlése több elismerésben fogja részesíteni Rátkay László „Felhő Klári “-ja beillik a jó népszínművek bokrétájába. Alakjai, nyelve, költészete dicsérik szerzőjüket. Ezzel aztán a népszinmüirodalom gyöngyeivel végeztünk is. Most jön azután a Falstaff serge, mely a világon mindenféle piszokból és csőcselékből van összeszedve. A nélkül, hogy csak egy csipet fogalmuk lett volna a népiesről, hívatlanul, hivatatlanul nekirohantak a népszinmű- irodalomnak. Mi kell szerintük ehhez? Régi szinlapokról az alakok: bak- ter, kántor, pásztor, harangozó, borbély, biró, kisbiró és kész a népszínmű, akár láttak valaha népet akár nem. Ehhez csinálnak ők — s ez a legnagyobb bűnük, mert nem tűnik el nyomtalanul — nehány rossz nótát s arra tulmerész héber lantosok keringőbői, csárdásból átirt dallamot. Egy ütem innen, egy ütem onnan. Ez a nóta nem múlik el úgy, mint a darab. Kiadják kótában, játszák közkedveltségü czigányok és kikerül falura, hol megragályozza a magyar zenei rithmust, mintha csak Dávid hárfájáról szöktek volna el. Azelőtt a népdal a pusztáról került a fővárosba s megtisztította a zene el- émelyesedett levegőjét, most a népdal a fővárosból kerül a pusztára. Természetesen ezeket a népszinberrel áll szemközt, kinek reményeit a sors keresztül húzta. Részt vett sorsában. A részvét a szerelemnek lépre csalója. Ha egy férfi első találkozásakor a nő szemeibe könnyeket csal, csak vallania kell és száz eset közül csak kettőben utasítják vissza. Amália nem tudott ellentállani, a zongorához ült s a zongora összeolvadt a hegedű hangjával, az ő lelke Palya leikével. Abris mosolygott is, nem is, néha kárörömet érzett szivében, máskor szerette volna széttörni a hegedűt Palya játéka alatt rokon- szenvvé változott rokonai iránt érzett ellenszenve s ezért haragudott. Amália abbahagyta a játékot s Palya is letette/ a hegedűt. Abris sétát indítványozott, karon fogta Amáliát, még Palya a báróné mellett haladt. ; Voltál-e valaha szerelmes? kérdé Abris Amália egy kissé meghökkent, azután gyorsan felelt. — Igen. . Es szereted ma azt, a kit szerettél akkor? (Folytatása következik.) nának, vagy ha elmaradna a nóta, vége volna a darabnak. Szigligeti fenntartott népszínműveit ma is játszák nóta nélkül a nemzeti színházban és mégis tetszenek, mert megvannak Írva, mert költő termékei. A szellemes és jó vigjátékiró Almási Tihamér a népet nem ismeri. A hogy tótot látott, megírta a tót leányt, a mint czigányt, a czigány Pannát, irt német leányt is Blahánénak, Klárnénak pláne betyárleányt is. így termett meg az etnográfiái népszínmű. A darabok gyöngébbek a gyöngénél. Nincs itt hús, nincs itt vér, a szereplők csak lézengenek és a színpadi technikával felesleges dolgokat beszélnek. Csepreghi legjobban el tudta kendőzni, hogy ö nem népszinmüiró, a darabjaiban a félszegségek a színpad ismeretével vannak zomáuczozva. Egy szövet fonákjához hasonlítanak. Gero Károly nem létező világot erőszakol a népszínműbe. Az ő „Vadgalambja“ példája annak, mennyire nem lehet népszínművet Írni annak, ki arra nem hivatott. Ezek csak árnyak, de nem emberek, a kiket ő a színpadra hoz. De azért a „Dali-dali-haj “ czimü nóta országszerte járta. Lukácsy forgott a nép között, de nincsen szerencsés keze, rövidlátó, csak az általános hatásra dolgozik. A költészet nem tulajdonsága. Inkább van hajlama a bohózat-gyártásra. Vidor tapogatódzik valahogy; az ő darabjaiban sok egészséges elem van, a színpadot is ismeri, de darabjaiban nem tud a régi irányra emelkedni tökéletesen. íme ezek a népszínműirodalom bajai, melyen segíteni kell, ha csak azt nem akarjuk, hogy végleg eltemessük. A bírálat legyen talpraesettebb, szigorúbb és tanúsággal telt. Az egész irodalom munkáljon arra, hogy a kinek kedve van és hajlama, az érvényesítse magát. az írók pedig igyekezzenek megismerni a magyar népet. Erdélyi Gyula. Egészségügyi viszonyok az angol és skót városokban. A magyar országos I. technikus kongresz- szuson Sielreich Károly tanulságos előadást tartott angolországi tahúlmányútjában szerzett tapasztalatairól. Útja Londonon keresztül Glasgowba. Edin- burgba. Aberdeenbe, Invernessbe. Angolország keleti és déli partjaira, valamint Wight szigetére vitte. Hálával emlékezett meg a támogatásról, melyben az angol szakférfiak részesítették. Egészségügyi tekintetben az angol és skót városok rendkívül nagy előhaladást tettek: mely első sorban a törvényhozásnak köszönhető, mely a városi hatóságoknak nagy felhatalmazást ad az egészségügyi javítások keresztülvitele dolgában. A városok nagyobb házcsoportokat megvásároltatnak abból a czélból, hogy azokat lebontsák és az egészségtelen állapotok megszüntetésével az igy nyert területeket ismét értékesíthessék. Magyarázatképpen bemutatott több Február 7. tervet és müvet, melyek ily városszabályozásról intézkednek; bemutatott továbbá néhány munkáslakás tervet, melyek szerint a legmesszebbmenő egészségügyi berendezésekkel, magok a városok, valamint magánépitőtársulatok folyvást építtetnek. Ezek a munkáslakások olcsó bérű lakásokat tartalmaznak: egy szoba kapható 60. 80 vagy legfölebb 100 forintért az épület fekvéséhez képest. Az előadó ezúttal a lakáskérdésnek társadalmi szempontból való nagy fontosságát, is kiemelte. A technikusnak az orvosoknak egészségügyi nézeteit figyelemmel kell kisérnie lakások tervezésekor. Angolorszagban ezen közegészségügyi lakáskérdesek részben már megvaunak oldva, részben pedig a legjobb úton haladnak, hogy a kérdést sikeresen megoldják. Azokra az útakra, melyeken az angolok ez irányban haladnak, végre nekünk is reá kell térnünk: kellő világosságot, jó levegőt, kellő mennyiségű jó vizet adjanak lakásaink; minden társadalmi osztály tagjainak legyen egészséges lakásuk, melynek bére az illető jövedelmével helyes arányban legyen. Mindenekelőtt szükséges volna az udvarok egymásmellé valló helyezése által a házak között a szabad teret megnagyobbítani, úgy hogy a házak az udvar( felől is levegőt és világosságot. nyerjenek. Epúgy a beepitett területnek, a beépítetlen épülettel szemben helyes arányban kell lennie, azaz lehetőleg 1:2 aráuyban Ha szükséges, hogy úgy az egészségügyi, mind a pénzügyi viszonyok fontolóra vétessenek, akkor az elsőnek soha sem szabad az utóbbinak alárendelve lennie. A főczél az legyen, oly intézményeket és berendezéseket létesíteni, hogy egészséges varosokban az életet hosszabb ideig élvezhessük és betegségeknek kevésbé legyünk kitéve. A nyilvános egészségügy gondozása erős oszlopa az állami fejlődésnek, mert az egészséges családban nem csupán a család boldogsága rejlik, hanem az állam ereje is. Egyike a legfontosabb tényezőknek a nyilvános közegészségi ügyre nézve a városok célszerű berendezésében rejlik és hogy a városok a házcsoportok között nagy szabad zöldterületek felett rendelkezzenek, melyek a lakosok tüdeje részére nagy egészséges levegőtartókat képeznek. Tervek bemutatásával magyarázta az előadó különféle városok berendezését és ezután az épitőtörvényekre tért át, melyek , a városok berendezésére nagy befolyással vau■ nak. Érdekesek a törvényeknek az utczákra és j udvarokra vonatkozó részei. Londonban az utczáknak legalább 40 láb széleseknek kell lenni, a grófsági tanács azonban esetről-esetre 60 láb széles utczát is köve- I telhet. A légüregre vonatkozólag Londonban i követelik, hogy az udvar mélysége legalább 10 i láb legyen és a vonal elhajlásának, mely szerint az épületnek a magasba hátra kell hajlauia 63V2 foknak kell lennie, a hátuisó szomszéd kerites- falától. Ez a szöglet azonban kisebb is lehet, miáltal a légüreg nagyobb lesz; nagyobb azonban semmi körülmények közt sem lehet. Brigh- tonban (a déli tengerparton) ez a szöglet csak 45 fok lehet. Nagyon érdekesek és megszívlelendők azok I akimutatások, melyeket a lakosság halandósága j és sűrűsége felől gyűjtött Ezekben a következő i érdekes számokat találni: Egy egészséges vá- ! rosban Sir. W. Richordson szerint, melyben 35 személy lakik egy ár on (40-47 ár valamivel kisebb egy magyar holdnál, mely 43'nf ár) a halandóság 6 pro miile ; Londonban és a külvárosokban 57’7 személy lakik egy ár-on, a ha- ! landóság 20\> pro miile; Liverpoolban 97 y sze- I mély lakik egy ár on és itt a halandóság 26 ! pro miile; Whitechapelben 196-0 személyre, a I halandóság 25 pro miile ; Boroughwadban 259’7 személyre, halandóság 32.3% pro mille. Néhány I lakóházban, melyekben 2500 személy lakik egy I ár-on, a halandóság 36 pro miile ; némely lon■ doni tömeglakásban 3600 leiekre a halandóság 40 pro mille.
