Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-12-19 / 51. szám
Budapest. 1897. VI. évfolyam 51. sz. (Karácsony hava.) Vasarnap, deczember 19 BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: TEIESDÉIL/Sri: <3-‘3TXTIL,_^. KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Wárocmajoc-utcza 28. Elollzetési árak: Egész évro 12 korona, fél évre G korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTŐSÉG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Választások után. Mintegy két héttel ezelőtt zajlottak le általános érdeklődés mellett a köz- ! ségi képviselőválasztások. Az eredmény, a mely ma már mindenki előtt ismeretes, kecsegtető lehet a jövőt illetőleg, j A mandátumot nyertek legnagyobb része ! régtől fogva ismert, kipróbált közvitéz, i kiknek városrészünk kormányozásában kifejtendő ténykedésétől, miként a múltban, úgy ezentúl is csak jót várhatunk. Az uj városatyákról — épen azért, mivel még nem ismerjük őket, döntő véleményt nem mondhatunk. De hisszük és reméljük, hogy annak a megtisztelő bizalomnak, melyhez polgártársaik révén jutottak, mindenkor és mindenben meg fognak felelni. Kár, hogy egyes rátermett s hivatásukat híven és lelkiismeretesen betöltött régi városatyák nevei ezúttal az urnákban maradtak. A helyök a főv. képviselőtestületben mindenesetre pótolható, a minthogy semmi sincs a nap alatt, mi pótolható nem volna. Mutassák meg a helyökre bejutott uj városatyák, hogy Buda érdekeiért szent meggyőződéssel lelkesedni tudnak ; mutassák meg, hogy a tettek idején talpon tudnak ál- 1 ani s tenni és áldozni is azokért a czélok- s törekvésekért, melyek a budai közállapotok javítására irányulnak. Mert sok. igen sok életbevágó, fontos ké rdés van még eldöntetlenül, kedvező j elintézés Inján. Bgy test s egy lélek képen szánjanak azok sikeres lebonyolítása érdekében síkra, mert csakis az ő egyetértő, vállvetett közremunkálá- suktói várhatók sikeres eredmények azon a téren, melyen Buda gyarapodása, erkölcsi és anyagi virágzása remélhető. Kicsinyes szempontok, egyéni felfogások, kerületi pártoskodások sohase legyenek törekvéseiknek rugói akkor, midőn egész Buda emeléséről, a székes főváros egész jobbparti részének a javáról van szó! Hanem ellenkezőleg: egymást jól megértve, egymást kitartóan támogatva oda hassanak mindenkor, hogy közös erővel vívhassák ki mindazokat az előnyöket, melyek Budát és annak nagyközönségét méltán megilletik. Egy ember egymagában alig képes valamire : kevesen sem vállalkozhatnak valamely nagyobb hó sikeres megindítására, de ha valamennyien kezet fognak, ha valamennyien föl fogják és átérzik a közös érdekek nagy fontosságát, akkor bizonyára nem lészen ok a panaszra, s bizonyosan elérjük mindazt, a mi a budai részek hasznára és lakosainak üdvére szolgál. Most mikor a főváros háztartásában kissé megbillent az egyensúly s az eddigi okszerűtlen gazdálkodás szülte kedvezőtlen tüneteket mindenáron takarékoskodással vélik helyreüthetni: kétszeresen szükséges, hogy a budai városatyák éber figyelemmel kisérjék a I történendőket s valamennyien közös I ambiczióval résen legyenek, nehogy a jelszóként kimondott takarékoskodás épen a budai részek amúgy is elhanyagolt érdekeinek a rovására essék. Mi teljesen megbízunk a budai képviselő testületi tagok arravalóságában s férfias bátorságában és hisszük, hogy hivatásukat mindenkor nemes öntudattal fogják betölteni s minden törekvésüket arra fogják irányítani, hogy a székes főváros általános gyarapítása s felvirágoztatása mellett Buda is mindenkor kivegye a maga jól megérdemelt részét és soha sem szenvedjen rövidséget akkor, midőn testvéries - osztozkodásról van szó testvér és testvér között. Ebben a reményben szívesen üdvözöljük a főv. közs. képviselőtestületnek a budai oldalon újonnan megválasztott derék tagjait s a jók áldását kérjük eredményesnek Ígérkező munkálkodá- j sukra! * * Az 1897. decz. 2-án s 3-án megtartott választás alkalmával a következők választattak meg a budai kerületekben részint törvényhatósági bizottsági, iészint pedig kerületi választmányi tagoknak : a) az I. kerületbe n rendes tagoknak : Szobovicli Lajos, dr. Kovács „BÚIM és VIDÉKE TÁRGZÁJA.“ A régi budai társaskörök. Irta : Bnday József dr. E köröket nem a nemzeti aspiratiók hozták izgalomba; keletkezésük alapja tisztán az ember természetében rejlő társulási ösztönben, a társadalmi életet élénkítő, szépítő és a társadalmi érdekeknek szolgálni akaró vágyban keresendő, és keletkezésük jogosultságát pusz- rán csak a napi munkában elfáradt kedélyt fölvillanyozó mulatságok rendezésében találták fel. A testvérisülós fészkei valának, de otthonuk oltárán nem a magyar érzések istenének aldoztanak. E körök irányának igazságos megítélésénél azonban mérlegelnünk kell Budának különleges helyzetét. Eltekintve az akkor uralkodott és a magyarságra nem kedvező osztráknémet régimé től, Buda törzsgyökeres, majdnem kizárólag német ajkú lakosságában tizedek, sőt századok hagyományos nevelése, észjárása Lírödött. csapódott le és öröklődött at az áhról. Templomainak, elemi iskoláinak, társalgásának nyelve évtizedeken át a német vala. E polgárságnak módjában nem állott, de szükségét sem érezte annak, hogy a magyar nyelvet, elsajátítsa. Hozzájárult ehhez a budai beus-zülöttnek az őseitől öröklött hagyományokhoz, nevelési rendszerekhez, szokásokhoz és gondolkodás- módhoz való conservativ ragaszkodása, mely a Széchenyitől megindított, de a szabadság- harczra következett absolutismustól megakadályozott uj. nemzeti áramlat iránt érzékkel viseltetni, azt rögtön megérteni és rövid idő alatt leikébe termékenyitőleg befogadni nem volt képes. Ily körülmények között, midőn egyébkent is félni kellett a magyarságot és a magyar érzést elnyomni, sőt kiirtani törekvő hatalom sandaló szemeitől is. — a hagyományainak hódoló budai polgártól, bár szivében magyar volt, nem lehetett azt várni hogy a magyarság zászlóvivője, a magyar nyelv apostola, legyen és hogy társadalmi életében a magyar nemzeti élet a maga őserejében lüktessen. Midőn tehát a jó budai polgárság az elnyomatás korszakának vége felé köröket alakit, teszi ezt azért, hogy kedélyesebb , és élénkebb vonásokkal lássa el társadalmi óleI tét; hogy lerakja a barátság, testvérisülós fészkeit, de korántsem vala tudatos czélja az. hogy a várost e körökkel igazán magyar várossá átvarázsolni és azután a város nemzeti művelő hatását a Budát gyűrűként övedző nem magyar ajkú falvakra is kiterjeszteni segítse. Tagadhatatlan tény tehát, hogy a budai polgári társas kört közvetlenül megelőző társulatok nem a magyar cultura forrásai voltak; alakításuknál nem azon világos, tudatos czél vezette a polgárságot, hogy a magyar nemzetiség ápolásának, a magyar szellem ébrentartásának és fejlesztésének eszközeit teremtsék meg; de e tény constatalasa mellett ki kell emelnünk a budai, illetőleg a. II. kerületi polgárság azon érdemét, hogy az alkotmányos élet felvirradtával ismét megujhodott magyar áramlat csakhamar őszinte hivekre talált nála • megbarátkozott vele a polgárság és conserva- tismusának kérge aránylag rövid idő alatt me,o-- tört, ez áramlat melegétől fölolvadt és rohamosan fogadta magába a magyar müveltsé»' j terjesztő elemeit, sőt nemsokára a polgárság I maga vette kezébe a magyarosítás zászlaját? * apostolává lévén a magyar nyelvnek és mat „ülyel ;ében éi a Nemzet.“ A magyar egyesület jelszava
