Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-21 / 47. szám

Budapest, 1897. (4) szokás szerint a gyógyszertárba valók üzle­teiket pedig vasár- és ünnepnapokon az esteli harangszóig tartsák zárva. Annyit a rendeletből kétségkivüli bizonyossággal Kiolvashatunk, hogy aXIV. században mar volt polgári gyógyszertar. Budán, ha nem is több. legalább egy% mint ugyanebben az időben Németországban. Egyéb­ként, hogy a gyógyszerészek a tulajdonkép­peni gyógyanyagokon kívül fűszerek, sütemé­nyek, mézeskalácsok és viaszgyertyák eláiti­ltásával is foglalkoztak, kiviláglik a Z s i g- iii o n d pécsi püspök által 1459 ben kifizetett számlából, a melyen a budai patikártus által a királyi asztal részére küldött mézeskalácsok, gyertyák stb. voltak összefoglalva. A magyai- országi polgári gyógyszertárak keletkezésének idejére következtethetünk még az alabbi ada­tokból : Gentilis bibornok elhalálozván, 1310-ben kelt végrendeletében meghagyta, hogy j legelőször is a gyógyszerészt fizessék ki örö­kösei, 1352-ben Gyek m i n budai gyógysze rész fiának Lászlónak elhunytával annak he­vesmegyei birtokát Z e r e c k e n udvari gyógy­szerésznek adományozta Nagy Lajos ki rály; 1337-ben Gottfried budai polgár és gyógyszerész neje egyezséget kötött K o z m a győri polgárral. 1375 ben 8 y n o k gyógysze­rész özvegye fél házat adományozott apácza leányának. 1392-ben Rauch or Péter és Z 8 i g m o n d budai gyógyszerészek házat vásároltak a mindszenti nagy utczában. 1426- ban I s t v a n gyógyszerésznek volt ugyanott háza. h? utolsó budai borvásár. Rég. budai polgár Írja ezeket a sorokat, adjuk úgy a mint kaptuk Az elkeseredés hangja vonul végig minden betűjén, sok igaz­ságot mondva. A ,B u d a é s V i d é k e“ tért ny it minden felszólamlásnak, kivált akkor, ha maga a szerkesztőség is meggyőződik, hogy a hang, a felszólamlás bizonyos tekintetben jogosult. A beküldött levelet ez idő szerint nem kisérjük magyarázatokkal, beszél az maga he­lyett, de kötelességünk — azért vagyunk tal­pún, — hogy őrködjünk Buda és vidékének erdekei felett Az egyszer tény. hogy az utolso budai borvásart tartjuk Budán az 1897. évi novem­ber hónapjában. Aztán nem kötnek ki a jobb- parton a hordókkal tele rakott hajók, elviszik a központi vásárcsarnokba, hogy ne jusson a Tabánnak az ezzel járó forgalomnak paránya is. Nem érdemeljük mi ezt a sorsot! Az egyforma adóztatással egyforma jogaink kell, hogy legyenek A megélhetési forrást ne apasz- ssák éppen itt Budán, a hol nagy, égető szük­ség van rá. * Itt volt az utolsó török pasa. Kivertük. As egyesült hadsereg rátaposott ezelőtt jóval 300 esztendeje. Ne vitassuk, mennyi volt benne a ma­gyar vitézségnek kicsordult vére. Fordult egyet a történelemben Pest és Buda sorsa. Isteni gondviselésből összeháza­sodtak. Budapest lett belőle. A két város egyesült, két testvér gyanánt, ki hitte volna ast, hogy a királyok lakta fészek lesz majdan a mostoha gyermek ? Pedig úgy van! Mi itt a jobbparton oda adjuk mindenünket, hegyeinket, levegőnket. Tárt karokkal fogadjuk a testvért, aús idegenből ide zarándokoltakat és a köszö­net : hálátlanság! Hisz védenék mi magunkat, csakhogy BUDA és VICÉKÉ kevés erétylyel, kevés eredménynyel. Míg a balpartnak kalács jut, nekünk száraz kenyér. Elvesznek apránként tőlünk mindent. Csen­desen, mintha észre se vennék — szijják 1 I a vérünket, bog}' megfulladjon zsírjában a dédelgetett balparti gyermek. Az Isten keze ránk nehezedett. A kutya- fejű tatár, a fezes és turbó nos török nem birt velünk, de agyongázolta hegyeinket a mák- szeranyi bogár. Ez lerakta petéit, és romba dőlt a virágzó tőke, nagy sötét szemű, édes mustot öntő gerezdéivel együtt. A míg a hoinokbuczkák tetején paloták emelkedtek, addig mi itt türelemmel vártuk a megújhodást, a feltámadást. Volt is jussunk hozzá ! Bástyáinkon ömlött a vér, a magyaroknak vére, és a vitéz kardja megoltalmazta a pesti részt a halommá lövéstől. Tudják azt jól a túlpar­ton levők, de kapzsiságukban még a szivöknek egy húrja sem rezdül meg, lelkűknek jósága nem nyilatkozik meg, és a hálás jóakaratnak egy forgácsát se dobják hozzánk. Rohanva rohannak meggondolatlanul A tervezgetésnek egész légiója fekszik a papíron. Hajtják, kergetik egymást a léniák, a körzők, de a jobblétről való gondoskodás egy nagy fe­kete pont, a mely után nem következik semmi. Volt a budai oldalnak évenként megújuló borvására. A mostani már az utolsó. Elveszik tőlünk azt is. Nem kérdés az, hogy miért? csak Budáé ne legyen A szabályozósok tömkelegében nem tud­tak kieszelni egy helyet, hogy a jobbparton maradjon ez a vásár ? Hát a Döbrentey-téren nem tudnak összehozni egy vásárcsarnokot, a hol hajlékot találna az állandó borvásár? Nem ! el kell vinni azt is a pesti oldalra, be a köz­ponti csarnokba, ott majd kevésbé történik a visszaélés, és meglesz oltalmazva az államnak és a fővárosnak, és ezzel együtt a vásárló közönségnek erdeke. Mert azt hallottuk hangoztatni, hogy a mi oldalunkon levő borvásár alkalmával vissza­élés és hamisítás történik Ezt a megokolóst nem lehet érteni Az 1 kerületi vásórfelügyelő évek hosszú során pontosságának, lelkiismeretes feladatá­nak és megbízhatóságának annyi jelét adta, hogy árnyéka se fér hozzá, a visszaéléseket elnézze. Nem nézte el soha, nem nézi el ezen­túl sem. Szakavatott ismerője az élelmi czik- keknek, és nem hangzott még fel panasz, hogy az I. kerületben hamis, vagy élvezhetlen, az egészségre ártalmas czikk került volna eladásra. De tovább mehetünk ! Az állam és főváros anyagi éidekeinek megóvása czéljából a pénzügyőrség ki van rendelve a borvásárra. Ez a kirendeltség az előirt szabályokat és kötelességeket ép oly hí­ven betartja a, Döbrentey-téren, mint a Köz­ponti vásárcsarnokba n. Az eskü egyformán kötelez itt, és ott. A visszaélésekre való hivatkozás és ezzel való bizonyítás meg nem áll. Ezzel a megokolással elvenni tőlünk a borvásárt csupán a balparti érdekközösség lánczolata lehet. Egyéb semmi! — y> November 21 Ismerőseink. — Árnyak és fények. — Galanthai Balogh Gusztáv. Ki ne ismerné Budán Balogh Gusz­ti t ? Ha M é r ő J á n o s az istenhegyi pol­gármester úgy Balogh Guszti a német­völgyi polgármester. A németvölgyi telepesek között ő a leg­régibb, mór itt is született, hol a közügyekért buzgó apja lakott. Mikor a mi Guszti barátunk ott szalad­gált a hol most kedves gyermekei szaladgál­nak, a Németvölgy nem volt a kültelkek kö­zepe, hanem a ki ide ment az utazott a vi­rágzó jeles szőlők közé. Intelligens ember nem lakott csak nya­ralt a kültelkeken. Sokó, soká*,nem követték a jó Ízlésű Balogh család példáját és a Német­völgy remeteség volt. Ma már ez a szép vi­dék keresett, a telkek ára emelkedik és értékes, sőt még értékesebb lessz, a mi a Balogh család településének köszönhető, úgy hogy a Némelvölgyet bátran lehetne Balogh- völgynek nevezni. A nagynevű dr. Balassa ezt a helyet egyik legegészségesebb helynek tartotta Bu­dán sőt kiemelte több előnyét is. a mit bizony a nagy urak kihasználhattak volna. Lehet, hogy ha Balassa tanácsát követve Karagyorgyevics herczeg itt telket vesz, ma m ág n á s negye d, de a mi halad az nem marad Balogh Gusztáv arra hivatott, hogy a közügyekben részt vegyen. Fáradhatlan most is abban, hogy szomszédjait kérvén} e- zésre ösztönözze. Jár, kel. sürget, mozgat s nem az ő és szomszédai hibája, hogy a Né­metvölgy hivatását és nagy jövőjét az inté­zők nem méltányolják. . . Pedis ez a vidék is megérdemelné, hogy a mostoha állapotból ki­emelkedjék és teljesedjenek Balogh Guszti álmai és siker koronázza törekvéseit K ü 1 ö ii f é 1 * k. —Budai magyarositó egyesület. A budai magyarosító egyesület végrehajtó bizottsága nagyszabású előkészületeket tesz, hogy az egyesület minél több esz­közzel kezdhesse meg munkásságát. A bizottság működését a társadalom min­den részében örömmel látják és a ma­gas körök is megígérték részvételűket. Az egyesületről és annak czéljairól kö­zelebb többet Írunk. — Keret-óriás Budán. Ő felsége a király arczképének Smák Károly fa- és gypsz-szobrász a szegedi új laktanya számára egy hatalmas (3. m. hosszú és 2 m. szeles) díszes fakere­tet tervezett. A keret széles szőlő, illetőleg folyondár szalagból áll, amelyhez gyöngy so­rok által leszorított babér füzérek csatlakozlak. A keretnek fent díszes gruppja van, amely a király czimerét két angyal között mutatja. A keret áttört és antique jellegű. Igen jó hatást tesz s dicsőségére válik éppúgy a művésznek, mint díszére a képnek. — Jelenleg Stoklász József Gellérthegy-utczai műtermében van ki­állítva. — Kitüntetés. — Bursits Antalt a déli vasút budai állomás főnökét, az első kerületi választmány tagját, mindnyájunk által szeretett és tisztelt polgártársunkat a király nagyon szép gyémántos melltűvel tüntette ki. A mell-

Next

/
Thumbnails
Contents