Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-31 / 5. szám

Budapest 1897. (6 ) BUDA és VIDÉKE Január 31. — A katonai ügyosztály szerve­zése. A katonai ügyosztályt nemsokára szer­vezni fogják, a mely nagy munkában maga az ügyosztály vezetője Csendics Gyula tanácsnok jár elöl. A szervezéssel többek között az van te-ybe véve, hogy a nyilvántartást deczentra- lizálják Ez azért bir fontossággal, mert tudva­levő, hogy eddig az összes katonakötelesek, 1 -.ktak legyen bármily messze, csak a soroksári utczai ügyosztályban jelentkezhettek, a mi a többi kellemetlenségtől eltekintve roppant idő- vesztességgel járt. Ezután, a mint tervezik, minden kerületben lesz az ügyosztálynak nyilr vántartó hivatala, a mi igen nagy előnyére válik nemcsak a katonaböteleseknek, de ma­gának 8z ügyosztálynak is, a mely ezt a rop­pant munkát egyedül végezi. Az Országos Nemzeti Szövetség tanácsa a napokban tartotta meg rendes ülését a képviselőház eeryik termében Pécsy Tamás el­nöklete alatt. Ott volt többek között : Mátok Béla, Mezey Mór, Pazmándy Dénes, Nagy Ist­ván, Óváry Lipót, dr. Barthos Andor, dr. Ilos- vay Lajos, dr. Ballagi Aladár, Déri Gyuia, Löcherer Andor, Katona Béla stb. stb. Péchy Tamás mély és hazafias érzéstől áthatott meg­nyitó beszéde után, melyben az 0. N. Sz. nagy és nemes czéljainak fontosságát méltatta, — Matók Béla igazg. társelnök az igazgatóság jelentését olvasta fel. Kitűnt ebből, hogy bár az elmúlt ezredévi ünnepélyek és a bekövet­kezett képviselőválasztások gátolták a Szövet­ség terjedését, mégis az ország nagy rész-.ben figyelemreméltó mozgalom indult meg fiókok alakítása iránt. Nevezetes alkotási a szövetség nek a ’ „Muukásképző esték“ intézményének megvalósitáse, dr. Barthos Andor alelnök pen­dített meg és vitt keresztül. Ugyancsak az el­nöklete alatt lévő munkásosztály vetette meg 350 könyvvel a munkáskönyvek alapját, s tartja folyton napirenden a munkásrokkautház meg­valósításának eszméjét, sőt ennek javára gyűj­tést is folytat, mig országos mozgalommá lesz képes fejleszteni. A társadalmi osztály már ki­dolgozta az iparvédelmi akció tervezetét, a nem­zetiségi osztály pedig a külföldi lapokkal ke­resett összeköttetést, s különösen a kiállításra érkező nemzetiségek fogadásánál fejtett ki te­vékenységet. A tanács örömmel vette tudo­másul a jelentést, úgyszintén azt is, hogy a Szövetség f. évi január 17-én tartja közgyűlését. (Az Országos Nemzeti Szövetség kívánatra bár­kinek küld alapszabályt. (Irodája: Budapest, VII. Akáczfa-utcza 32. sz.) — Közgyűlés. A budapesti alagut-tár- sulat vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését báró Kochmeister Frigyes elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint az 1896. évi nye- reségi egyeuleg 51611 frt 43 kr tesz. Az alap- szabályszerü levonások és tartalékalap rendes dotácziója után felosztásra marad 43.247 frt 13 kr. Ebből minden részvény után 9 frt 50 krt s minden élvezeti jegy szelvény után 4 frt 25 krt fizetnek ki, a mi 39.900 frtot tesz. A fen- marado 3347 frt 13 krt a jövő évi számlára Írják. A jelentés tudomásul vétele s a felmen­tések meg adása után az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság tagjait újra megválasztották, majd 150 részvényt kisorsoltak. A Rudas fürdő átalakítása. A főváros megkezdte a tulajdonába levő Rudas­fürdő átalakítását. Egyelőre a gőzfürdőt építik ujja s a munkaiatokat a jövő hét végére be­fejezik. A fővárosnak nincs szerencséje ezzel a dologgal, mert az átalakítás, bár egészségügyi tekintetből nem kifogásolható, kifoigatja e régi, még a török hódoltság idejéből ránk maradt fürdőt eredeti jellegéből. A tömör terméskő­falakra ugyanis Ízléstelen porczellán lapokat alkalmaztak, a melyek kiáltó ellentében van­nak a régi boltozatokkal és érdekes fülkékkel. Az átalakítás moderné, de egyúttal stiltelenné tette e históriai nevezetességű fürdőt s ille­tékes helyen már közelebb fel fognak szólalni ennek az érdekes építészeti emléknek ilyetén módon való .elcsúfítása miatt. — Felolvasás. A II. kér, főreáliskola dísztermében igen érdekes ethnographiai felol­vasást tartott „Czivilizalatlan népék es szoká­saik czim alatt K ó z m a Gyula polg. leányisk igazgató. Bevezetésként a néprajz- és segéd­tudományairól szólt, majd az antropologia* és antropogeographia jelentőségével és az ember eredetére vonatkozó problémák fejtegetésével foglalkozott, vázolván a monogenisták és polyge- nisták felfogását, és az összehasonlító ethnologia bizonyítékaival meggyőzőleg érvelt az ember­fajták szellemi szervezettségének egysége mel­let. Kiemelte előadásában, hogy ma már inkább az ethnographiai elemeket veszik az osztályozás alepjául 8 nem annyira néptipusokat, mint in­kább népcsoportokat különböztetnek meg. A külső vonásoknál jelentékenyebb ismertetőknek tekintik a népek päichikai vonásait, ethnogra­phiai gazdaságukat, társadalmi szervezettségü­ket és szokásait. Ezen az alapon behatóbban ismertette Ausztrálai népeit, az ausztrálokat pápuákat és polynézeket, megvilágít­ván elmaradottságukat, foglalkozásukat, családi életüket Élénk szinekkei festette a jobbára női hallgatóság előtt a nők alárendelt helyzetét 8 az emberevés és gyermekgyilkolások rut szo­kását. Végül vetített képekben bemutatta mindhárom népfajta típusait, öltözködésüket, házaik, felszerelvényeiket, fegyvereiket, csónak­jaikat, stb. Az érdekes felolvasást a nagy szá­mú előkelő közönség lelkés éljenzéssel jutalmazta. Február hó 4-én Zsák Hugó olvas fel: A magyarországi Dunán újabb időben végrehaj­tott szabályozási munkálatokról, és a székes- fővárosban meglevő és még építendő hidak és kikötőkről. Sajná’juk, hogy az érdekes felol­vasásokról csak elvétve adhattunk hirt, mert a felolvasások sorrendjének jegyzékét hozzánk nem küldték. — A Kisfaludy-szinházjA Kisfaludy színház január hó 30-án nyílik meg. Prém József lendületes beköszöntőt irt. Előadásra kerül Kisfaludy egy vigjátéka és egy Operette. Szerencsét kívánunk Serly hazafias vállalkozá­sának. Összeírás A tanulásra köteles kültelki gyermekek összeírásánál az összes lakókat összeírták. A munkálatból az tűnik ki, hogy az I—III. kerületben a kültelki lakók száma sza­porodik. A múlt összeirásKor volt 8108 kül­telki lakos, most van 12*965. — A Budai kath Legényegye­sület folyó évi január hó 23-án, I. kér. Vár. Bauer-féle helyiségben igen sikerült farsangi tánczmulatságot rendezett. A „vidámság és jó­kedv“ jellemezték az estét, mely alatt a világ posta hatalmasan működött. Éjjel 12 órakor 80 pár tánczolta a franczia négyest. Szünet alatt pedig sikerült tombola játék volt. Táncz és jókedvközt lelte a fényes társaságot a nagy­mosolygó hajnala. Jelen voltak: Asszonyok: Hebentani Sándorné, Magyar Jánosné, Ráder Józsefné, Tóth Józsefné, Bundé Béláné, Matulay F-né, Menyhárt I.-né, Turcsáwgo Elenoria, Schmidt Károlyné. Kisassonyok: Antal Mariska, Barabás Irma, Borovitz Aranka, Drimke Teréz, Geyer Irma, Garr Ida, Heisler Póli, Heisler Á^nes, Hohmann Eleonoria Horváth Mariska, Krövik Honira, Krekli Terézi, Kiss Kuszti, Ernszt Erzsiké. Mith Olga, Müller Anna, Mari Róza, Matulay Hermin, Menyhárt Anna, Neiberger Irma, Németh Irén, Paumeisz- ter Anna, Reller Ilonka, Ruff Ilonka, Stágel Rózsika, Stiller Berta, Schmidt Mariska és Józsa Subwásy Erzsiké, Szwobotha Lujza, Sándor Ju­liska, Stádler Rózsika, Thunik Mariska, Túri Erzsi. — Házi bál a Márvány menyasszony­hoz czimzett vendéglőben márvány-utcza feb­ruár hó 13-án tartatik meg. Belépti jegy 50 kr, két hölgy egy ur 1 frt, kedélyes szép csalá­dias mulatság lesz. — Budai hangulatok. Ezt a nevet adtuk annak a rovatnak, melyben a budai irók, költők és műkedvelők munkáit közöljük. Ez által akarunk régi czélunkhoz közeledni t. i. a budai irók tömörüléséhez, melyből a társada­lomnak is haszna lenne. — Halálozások. Dr. Martin Sándor­né született dömsödi Hajós Margit úrnő meg­halt. Magasztos lelkű, nemes gondolkozásu magjar urihölgy volt. Köztiszteletben álló ki­tűnő férje igazszivből gyászol igaz szivet. A megdöbbentő halál Pest vármegye legtöbb ne­mesi családját mint rokonságot jájdalmasan érinti. Nyugodjék bókóbeu. Melyen lesújtott férje i 'bánatát vigasztalja a mindenható Isten. -— Emőkéi £E m i c h Tibor III. joghallgató, Emicb Gusztáv cs. és kir. asztalnok fia, folyó hó 13-án elhunyt. A szép tehetségű ifjút 15-én helyez­ték nagy résziét mellett öröi nyugalomra. Beke poraira ! — Előfizetési felhívás — Zem­pléni Árpád Újabb Költeményei re. Tisztelt Közönség! Újabb verseim kiadása al­kalmával első sorban is azokat a régi barátai­mat és jó akaróimat kérem, akiknek támoga­tásával első könyvem három kiadást ért, ne hagyjanak el mostan se. Uj verseim, úgy ér­zem, jobbak, irodalmi viszonyaink azonban, legalább az én számomra, nem javultak még meg annyira, hogy elindulhatnék kiadót — találni. De a nyomtatási költség az önök se^- gitségökkel igy is majd csak begyülik. Azok­nak, a kiket nem ismerek személyesen, ide nyo­matok nehány apróságot, mutatóba. És csak arra kérem őket, hogy ha valamelyik ismerő­söm ezzel a gyüjtőivvel hozzájuk megy, ne áll­janak nagyon ellent. Mindnyájunkkal szabad a Múzsa. Gondolják meg, ők is adhatnak még ki verses könyvet. Az „Uj Versek“ előbbi köny­vem formájában, vastag szép papiroson, nyolcz iv terjedelemben, husvétra fognak megjelenni. A kötet ára fűzve 50 krajc^ár, diszkötésben 1 frt 50 kr. Gyűjtőknek tiz előfizető után tisz- teletpéldánynyal szolgálok. Az előfizetési pénze­ket lakásomra — Budapest, Ferenczváros. Czu- C7or-utcza 8. sz. alá márczius közepéig kérem beküldeni. Budapesten, 1897. január havában. Tisztelettel Zempléni Árpád. A tehetsé­ges költő felhívását ajánljuk közönségünknek. Vajda János emlékezete. Kegyeletes, szép üuueppel ülte meg elhunyt jeles költőnk, Vajda János, emlékezetét Fekete Jó­zsef nyilvános főgymnaiumának „Deák Ferencz Önképzőköre“ e hó 24-én, vasárnáp d. e. 11 óra­kor az intézet dísztermében nagyszámú, díszes közönség jelenlétében Búzás István vezető tanár hazafias, lelkes megnyitó beszédje után Kontsits Elemér VII. oszt. tanuló adta elő Vajdának „A vaáli erdőben, ez. szép költeményét. Majd Varjas Sándor VIII. oszt. tanuló olvasta fel magvas, szép készültségre valló emlékbeszédjét. Azután Császik István, VII. oszt. tanuló sza­valta el a költőnek „Virrasztók“ ez. hires alle­góriáját, végül Búzás István tanár-elnök buz­dította a fiatalságot a nemzet nagyjainak* a dic-ő ösök példájának követésére, s ezzel a diszünnep véget ért. Tisztelt Kör! Csillag hullt le a magyar költészet egéről fényes szép nagy csillag! Pálya futása szép, de oly messzeeső volt, hogy csak a tanultabb és figyelmesebb szemlélők ismerték fel s leltek benne lelki gyönyört, örömet, élvezetet. E nagy csillag Vajda János, az ismert költő s nagyra- becsült iró volt. Dicső szabadságharezunkat megelőző reformkorszakban tűnt fel, (1844) a többi nagy üstökösökkel s ez évektől szórta azokkal vakító fényét az őket bámuló magyar népre. Társai közül egyesek már nemzeti ügyünk szerencse csillagával letűntek, de őt fentartotta számunkra a gondviselés a nagy idők tanújául, fentartotta nemzetének az elnyo­matás napjaira vigasztalójául, őt ki szeretett ha­zájának oly hűséges virrasztója lett. Vajda János több mint félszázadon át be­csülettel s odaadó munkássággal hiven szolgálta hazáját s a szent szabadság érdekében minden tőle telhetőt megtett. Nála talán Petőfin kívül a szabadságnak nagyobb imádója nem volt.— Mig Petőfi az emberek közé vegyül, hogy azokkal megértesse magát s velők harczoljon a szabad­ságért, addig Vajda az erdő magányába vonul, elmerülve a maga mólázásában, viaskodik sa­ját leikével s a nagy csöndben valósítja meg magasztos ideáját, mit az óhajtott szabadságról alkotott. Nem tudjuk, hogy őt mint költőt, mint irót, vagy mint nagy hazafit jellemezzük-e in­kább kit önálló, erős és mély költészete, eredeti és hathatós prózája annyira felemel a többiek fölé, hogy szinte kevesen értik meg s még ke­vesebben méltatják. Pillantsunk csak be a magány a vég­telenségbe szárnyaló elmélkedés, a lemondás és boldogtalanság legnagyobb magyar költőjének

Next

/
Thumbnails
Contents