Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

Budapest, 1897. (5)

BUDA é 8 VIDÉKÉ

November 14.

Pantheon a Gellérthegyen.

A Buda és Vidéke évek óta sürgeti, hogy a gellérthegyi erődöt Pantheonná alakítsák. Olyan szépen fel lehet használni erre az erődöt, a mint csak akarják és a mint a jó Ízlés követeli.

Örülünk, hogy az egyetem tudós rektora dr.H e rezeg Mihály ép úgy vélekedik mint mi és az országgyűléshez a N e in z e t i Szövetség nevében benyújtott emlékiratában a Pantheon helyéül a gellérthegyi erődöt indítványozza és a mi általunk régen sürgetetteket és először ajánlottakat megerősíti.

Az emlékiratból Közöljük a következőket :

„Szükséges, hogy a magyar nemzetnek egy oly épülete legyen, a mely magába fogadja fajunk történetének emlékeit — szobrok, képek és ereklyék alakjában. E pantheonba mindenekelőtt honalapító királyainknak fen- inaradt testereklyéi (ama honalapító királyok •hamvai, melyeket 1862-ben és 1874-ben dr. Henszlam Imre a régi Szent-István-féle bazilika alapfalai közül Székesfehérvárott kiásott, s a melyeknek egy hozzájuk méltó nyugalmi helyéről mindeddigelé még semmiféle gondoskodás sem történt) lenének ellielj’ezendők, valamint hazánk ama nagyjainak tetemei, a melyeknek fenmaradásáról még pantheon nem létében is okvetlenül gondoskodnia kell a nemzetnek. íme a kerepesi temető, mely hazánk újabb történetében működött legkiválóbb férfiaiuk (Deák, Kossuth, Batthyány, Arany János, Vörösmarty, Kisfaludy Károly stb.) hamvainak egész sorát rejti magában, székes fővárosunk rohamos terjeszkedése következtében maholnap már csak közegészégügyi szempont- is ki kell, hogy ürittessék és e kiváló férfia- ink tetemeinek újbóli elhe^ezése egy országos pantheon nem létében bizonyára igen nagy pénzáldozatot igényelne. Egy országos panthe- ouban eme drága ereklyéket épugy és époly rendszerességgel lehetne elhelyezni, a mint ezt az angolok a Thamesparti Westminsterben tették. A szent gellérthegyi pantheonba zarándoklók lelki szemei előtt hazánk nagy alakjai elevenednének fel és e szent helyen való tartózkodás az igazi hazafias érzések fölébresztésére a legmigyobb hatással volna. Minthogy a pantheonba az őrs?ág egyébb helyein, vala- miut hazánk határain túl nyugvó nagyjaink tetemeit (pl. i\ . Béla király két gyermekének tetemeit. Spalatóból, Rákóczy fejedelem tetemeit Galatából stb.)is a lehetőség szerint egybe keilend gyűjteni, az illető mauzoleumi helyiségnek a területét akként kellene tervezni, hogy még a jövő kor nagyjai tetemeinek a befogadására is elégséges legyen. A pantheon egy melléképületében elhelyezetniük volnának a történelmi képcsarnok, valamint a hazánk nagyjait ól fönmaradt ereklyék is, a melyek természetesen ezután egészen tervrendszeresen egybegyüjtendők lennének. (így a nemzeti múzeumban levő Deák-szoba stb.) Egy külön helyiségben volnának elhelyezendők királyaink és országnagyjaink szobrai ; ugyancsak ide volnának elhelyezendők a többi között a 48 iki szabadságharcz emlékgyüjteménye is “

J ii gáti au ok fi irgalma.

A lefolyt héten átiratás alá kerültek a következő ingatlanok. A budai oldalon : Minkulsz Jánosné II. kér, Sármány-utcza 9. sz. háza 4000 írtért Séter János és nejére, Hets Ödön I. kér. Hellérthegy 13,193/m sz. telke 5500 írtért Mirkovszky Gézanéra, Kaczér József és neje I. kér. Krisztinaváros 325. sz. telke 3300 írtért ifj. Csekne Józsefre, Sehinkás Judás I. kér. Naphegy 12.030. sz. telke 1050 írtért Wolf D. György és nejére, Felkisch Teréz I. kér. Naphegy 12.664. sz. telke 2235 írtért özv. Preis inger Györgynére, Müller Ignácz és neje I. kér. Albrecht-ut 29—31. számú háza 47,500 forintért dr. Vida Lajos és társára. Brunner Györgyné I, kér. kuruczlesi dűlőben 5266/1—5. sz. telke 18.000 írtért Torkher Adolf és társára, Schönfeld Tincsi I. kér. Kelenföld 13.317. sz telke 24 717 írtért Budapest főváros közönségére, Szegediner Ferencz I kér. németvölgy 12.401.. 12.375/76. sz. telke Ruthner Jó- zsefnére (hagyaték), Ruthner Józsefné I. kér. Gellérthegyen 14 136/2. számú telke 6334 írtért Horváth Béla és nejére, Anker Károly és neje III kér kilátás-uteza 3945 47. számú háza 35.250 írtért Bállá Sándorra, Müller István és neje III. kér. sikatori-dülőben 1924 sz telke 1422 írtért Kuszanda György és nejére, Szanek Illés III. kér. Majláth utcza 617. számú háza 6500 írtért Venbauer Gáspár és nejére, Ott Jánosné és gyermekei III. kér. szőlő-uteza 1080 84. sz. telke 5400 friért Ruzitska Ferencz és nejére. — A pesti oldalon: Ifjabb Fabriczius Endre VI. kér. Angyalföld 1578/81/20. sz. telke 400 írtért Szívós testvérekre Pauncz Sáudor VI. kér. Szondy-utcza 9. sz. háza 22 090 írtért dr. Stern Salamonra, Paulheim József VII kér. Törökőrön 2521-22, 2554—57/8 sz. telke 5616 írtért Dorman Armin és nejére, Megyeri Krausz Lajos és társai VI. kér. Angyalföld 1529—39/20 sz. telke 6804 írtért Weisz Ar- noidra, Budapesti jótékony fehér-kereszt-egye- sület VI. kér. mozsár-uteza 16. sz háza 67.000 írtért a magyar királyi államkincstárra, Drót nits György és neje VI. kér. Eötvös utcza 27. sz. háza 50.000 forintért Wollner Hirsch Salamon és nejére.

Ismerőseink.

— Árnyak és fények. —

Eiszdorfer Gusztáv

Budai közéletünknek kétségkívül egyik kimagasló alakja Eiszdorfer Gusztáv, ki mint a Tabán köztiszteletben álló gyógyszertártulajdonosa körülbelül egy évvel ezelőtt vonult nyugalomba. Érdemes róla külön megemlékeznünk, mert egész tevékeny életét a közügyek és a közjótékonyság szolgálatában töltötte. Lelkesülten szállt mindenkor sikra a budai, különösen pedig az annyira elhanyagolt Tabán érdekeiért.

A tabáni gyógyszertárt, melynek révén kiterjedt ismeretségének szálai szövődtek, majdnem 25 évig birta, s ebben a minőségében is mindig kitartással, kedvvel, igazi lelkesedéssel küzdött a jók legjobbjainak sorában a budai érdekekért; haladásunknak ő volt egyik leghivatottabb zászlóvivője, ő volt a budai közügyeknek egyik leglelkesebb szószólója.

Ámde erős testi szervezetét megtörte, elgyengítette az előre haladott kor, a szakadatlan munkálkodás s az ennek nyomán beállott gyengélkedés. Kiadta kezéből a vezetés zászlaját, melyet hosszú időn át oly lelkesülten lobogtatott, a buzgóságot, nemes lelkének ezt a kiváló tulajdonságát fiatalabb erőkre hagyta örökül, hogy abból okuljanak s azzal ép oly szolgálatot tegyenek a jövőben városrészünknek, a minőt ő tett. Elérte azt, a mi után vágyott, a jól megérdemelt nyugalmat.

Sok oldalú munkásságából a tabáni iskolaszéknek is tetemes mennyiséget szentelt, a mennyiben annak 13 éven át alelnöke, az utóbbi négy esztendőn keresztül pedig lelkes, odaadó, nemesen gondolkodó és cselekvő elnöke volt. Ebbéli minőségében fáradhatatlan munkásságot fejtett ki úgy a magyarosodás, mint a szegény iskolás gyermekek felruházása érdekében.

Hány száz meg száz szegény és liny- lődő iskolás gyermeket mentett meg az ő jóságos gondoskodása a tél hidegétől s az ettől szármaiható testi bajoktól!

Derék munkássága más téren is érvényre juthatott. Mint a székes főváros tör-* vényhatóságának bizottsági tagja 10 éven át a leglelkiismeretesebben viselte mandátumát, tevékeny részt vett a Budát érdeklő összes mozgalmakban, s egy alkalmat sem mulasztott el, hogy polgártársai javát és előnyeit előmozdítsa.

Az a kiváló nagy szorgalom, s a közügy ek terén kifejtett lankadatlan buzgóságá- nak hire eljutott aztán a trón zsáinolyájáig s O felsége a király, érdemeinek elismeréséül, a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki az érdemes férfiút, a minek vele együtt mindazok szívből örvendettek, kik tevékeny életének közvetlen szemlélői lehettek.

Adja Isten, hogy a felség elismerését soká élvezhesse ez a mi derék ismerősünk, s vele együtt a nyugalmat, melyet tevékeny életével annyira kiérdemelt!

Erusz Árpád János.

K ű 15 n félé k.

— Uj polgármester. Halmos János a székes főváros uj polgármestere. Megválasztása indította arra, hogy hivatalát magyar névvel foglalja el. A névmagyarositás ellen csak akkor beszélünk, ha nem foglalnak el régi meglevő különösen történeti neveket. Az uj polgármester uj neve magyaros hangzású, anélkül, hogy bármely meglevő családot sértene. Ez a helyes gondolkodás a névválasztásban egy olyan ember cselekedete, ki mindeuképen méltó a polgármesteri székbe s a kitől mi budaiak sok jót várhatunk — mert ismeri érdekeinket és átérzi elhanyagoltságunkat.

— Estély. — A hűvösebbre vált idő tevékenységre buzdítja mindama jótékony egyesületeket és asztaltársaságokat, melyeknek főképen az a czéljuk, hog}? a kellemeset a hasznossal összekötve, jótékonyságot gyakoroljanak: a szegény iskolásgyermekeket meleg téli ru- rával lássák el. Ilyen nemes czélt tűzött maga elé a Kriszti n a-k ö r ú t i Társaskör is, melynek sikerült, szép estélye folyt le e hét csütörtökjén helyiségében, Bittner A1 a- j o s alkotás-utezai jóhirű vendéglőjében. A társaskör mozgató lelke Búzás István tanár, a szépszámú, ^előkelő közönség szórakoztatására szerencsés volt valódi műélvezetet nyújtott művészi erőket megnyerhetni az estélyre. A lelkesült közönség alig győzött tapsolni a jó Z s i g m o n d Miska bácsi fővárosszerte hires, hazafias mély érzéstc! áthatott, művészi tilinkójátékának és S élni e c z y P é t e r n é, szül Zsigmond Aranka urhölgy nagy bravúrral eljátszott igazán aranyos czimbalom darabjainak meg NáuásyLajos sziniiskolai növendék szép tehetségre valló, kedvesen előadott monológjainak. Ez igazi magyar mulatságon lelkes felköszöntőkben mondottak köszönetét a jótékony czél előmozditására szívesen közreműködött művészi erőknek ; de a társaskör elnöksége ez utón is megköszöni szívességüket a szegény kis iskolásgyermekek nevében is.

— Eljegyzés — Szabó Lajos krisztinavárosi füszerkereskedő eljegyezte Petz Miklós ezukrász leányát Irmát.

— Az I. kér. Czakó-utczai iskola építése. A Czakó-utczai elemi iskola építéséhez szükséges munkálatokra megtartották az árlejtést. Rózsavölgyi Gyula tanácsos elnöklése mellett. A föld-, kőműves- és elhelyező munkákra legjutá- nyoßabb Schönfeld és Mann ajánlata, 2 százalék eagedmény mellett ; a kófaragómunkákra Weisinger a legkedvezőbb ajánlatot, 12'/10 szá-