Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-07 / 45. szám

Budapest. 1897. (6) BUDA és VIDÉKE rokon, ki a hagyatékot perli, sem a főváros nem gondozza. Az árvák mindemellett felke­resték az elhagyott sirt, koszorút tettek a koi- hadó sírkeresztre s mécsek világa mellett gyász éneket zengve imádkoztak buzgón az Egek Urá­hoz annak lelki üdvéért, ki földi életének utolsó perczeit is az árváknak szánta s rólok kívánt minden vagyonával gondoskodni Legyenek áldva örökre az elhunyt jótevők porlandó hamvai. Ismerősein k. — Árnyak és fények. — Tigyi Sándor. Egy végzetes családi szomorujáték végső eleneféről adtak hirt a lapok. A nagy közön­ség érdekesség vadászata ismét jóllakhatott egy megrendítő eseménynyel, mit felczifráztak mindenféle valószínűtlenséggel, megsértve vele azok emlékét kik életűkben annyit szenvedtek. Azok a kik a két kiszenvedettet közelebbről ismerték, a gyászos történetben érző szívvel osztoznak. Tigyi Sándor és neje halála külö­nösen azokat rázta meg, kik vergődésüket lát­ták de annyi eszközzel nem rendelkeztek, hogy helyzetükön gyökeresen segíthettek volna. . . Ötvenkét éves ember hiában kopogtat munkáért, az nem oly könnyen kap, kivált ha egyszers­mind oly szervezel) betegsege van, mint szív­baj — inéi}- miatt mindenre nem vállalkozhatik. Mi nem ismételjük kedves és régi barátunk és neje elvesztének kínos részleteit. Itt is a tár­sadalom helyezhető vád alá, mely a tollal munkálkodónak még mostohább szülője, mint a kézimunkásnak Tigyi Sándor befolyásos ismerői, kartársai láttak a hanyatlást, meg. hallgatták, ha állást kért, de nem segítették hozzá, daczára, hogy Beák Ferencz rokona volt. Hányán és hányán gyümölcsöztették sze­rencsésen ezt a rokonságot. Tigyi Sándor tu­dott szélkülözni, de szerénysége nem hagyta el soha. Kora ifjúságától kezdődik a saját magá­val és a társadalommal való meghasonlás. A gazdasági pályára lépett és gyakornokoskodott. A hatvanas évek mozgalmas, hazafias hangu­lata a fővárosba vonzotta. Jó barátságot kö­tött nemes Írókkal és politikusokkal és túlér zé- keny szive átszenvedte, átérezte a haza bajait és szenvedéseit. Többet aggódott a haza, urat a saját sorsáéit. Minden lelkes mozgalomban ott volt, ha állásába kei ült is. Ha politikai véleménye és hivatala között kellett választani a büszke ember nem irtózva a bekövetkezhető sanyaruságtól, politikai véleménye mellé állt. Ezért volt oly változatos pályája. 1892-bcn esküdött meg feleségével Május 1!)-én a 11-ik ke­rületi országúti kapuczinus templomban. A lapok elég könnyelműen meghurczolták az ő szere" tett fngyőket is.. . .Tigyi Sándor a költők ba­rátja, költői lélek volt. A pénzről is azt hitte, mint az ifjúságról, hogy örökké tart, úgy nem ismerte a pénz értékét, mint az életét. Ön­magával való meghasonlása csak oly természetes mintáz olyan utas elégedetlensége, ki Mekkába indul és Héránál továbbjutni nem tud Öis mesz- szebb akart érni, de sok féle körülmények miatt korán szenvedett hajótörést. Elindult, el­indult de valami falum mindig közbe lépett, a mi érzékeny természetét még érzékenyebbé tette. A sors az utolsó három évben mindinkább siet­tette élete drámájának megoldását. A jószivü és kissé könnyelmű emberek szép és nem hasznos tulajdonai siettetik a drámát. Fele­ségét szerette. Ez a derék nő volt az ő életé­nek utolsó regénye, szerette annyira, hogy nem tudta itt hagyni az életben... Az asszony viszont szerette férjét, még a ravatalon is mosolygott. Tigyi Sándort az utolsó evekben nővére és ennek férje Koczányi Sándor áldo­zatkészen tartották meg az életnek. A meg- hasonlott kedély azonban nem tudta lelkének egyensúlyát megtalálni, kibillent és elkövette a szomorú tettet. Ember mit bírálhatja az embert, az a törékeny edény, mit embernek nevezünk, a más sorsán Ítélkezve tudja e mi­kor, hol és hogy törik el ? Kalács nélkül ke­veset ér a a tanács. A mi barátunk, ki elfá- radtan érkezett közénk, hogy Buda és vidéke emelése és magyarosítása érdekébeu dolgozzék, sok, nagyon sok tauácsot kapott, és kalács nélkül is büszkén, sorsát, fájdalmát magába zárva, nem panaszkodva érlelte magában a sötét tervet, mit végre hajtott. Még is kel­lene lenni a társadalomban olyan intézménynek mely meg tudná becsülni és felhasználni az em­ber anyagot ép úgy mint a földmivelés az állat anyagot. Ha ilyen intézményünk lenne, úgy munkával, mindenkinek az erejéhez való mun­kával. apasztani lehetne az ilyen gyászos történetek számát. . . A mi Tigyi Sándor ba­rátunk sorsában igazolódik az, hogy ilyen in- | tézményre szükség van. . Nyugodjék békével szeretett nejével együtt ! Külön félé k. — Budai magyarositó egyesület. Az a nagy hangverseny, melyről múlt szá­munkban emlékeztünk és a melynek jövedelmét Buda és környéke magya­rosítása czéljaira fordítják egyúttal a budai magyarosító egyesület alakulásával lesz összefoglalva, A szervezkedés és előké­szítés élén Vecsey Fajos fázó irt olios, Qálffy Fajos zöldmáli birtokos, j2)/\ fBartfos tAndor ministen titkár áUanak. — A budai tanító egyletből. A budai tr­iótok nagy munkák Ívéi s kiváló képzett­ségét leghívebben tükrözik vissza azok a ta. talmas kö?.gyű 'sek, melyeket szakirányú egye süietükbeu időközönként ta: anak. Ezek a köz­gyűlések mindig igen látogatottak. A múlt hetin is jelen volt mintegy 50—60 tag, a kik nagy érdeklődéssel hallgatták Rákos 181- v a n szabad lőadását az elemi rajzoktatás módszeréről. Ez az érdekes előadás élénk szak. s,eiüvitára adott okot“a mely , tában r ízt vettek Böngérfi János, Sza„ó Lajos és mások. — Tanulságos felolvasást tartott ezt megelőzőleg Hajós Mihály főv tanító, lapunk szorgalmas tollú munkatársa „Búd a s z. k i r. főváros iskolái az 50—60-a 8 években“ czimmel. Alapos tanulmányra való dolgozatát lapunknak engedte át közlésre, a miéi neki e he'ven is köszönetét mondunk. Az említett közgyű'és sajti: „ai vette tudo­másul Farkas József, egyesületi elnök­nek lemondását, s mivel Farkas aAtt a budai tanító egylet valóban szépen virágzott, kül- döttségiíeg fogják őt felkérni lemondásának visszavonására. — Múlt számunkban említet­tük már. hogy ahudp’tr litóegylet Soinlyay József, árvaházi igazgatót nagy érdemeinél fogva tiszteletbeli taggá választotta. Méltó em­bert ért e szép megtisztelés! A budai tanító egylet vagyoni állapota ez időszerint: 6580 fi t 02 kr. — Hírek a budai Könyvtárból. Ez a fiatal budai kultúrintézmény mind jobban és jobban erősödik s igy fontos rendeltetésének mindig nagyobb mértékben tesz eleget. Legutóbb tar­tott őszi mulatsága alkalmából, mely a köuyv- tár alapjának mintegy 250 frtot jövedelmezett, Wirker Rezső úr 2 drb lövészegyesület részvényt (á 10 frfc) és nagyobb mennyiségű könyvet ajándékozott a könyvtárnak. Bár mi­nél többen követnék ezt a nemes szép példát!; Az egyesület választmánya legutóbb elhatá­rozta, hogy meglevő könyvállományának egy részéből munkás könyvtárt létesít, il­letve ilyennek létesítése czéljából érintkezésbe lép a budai iparossegédek egyesületével R czélból olvasótermet fog berendezni, melyben a munkásnép hasznosan töltse el a vasárnapi; időt. Az olvasóterem átengedéséért az elnök­ség megkeresést intézett a székesfőváros ta­nácsához. (Üdvözöljük ezt a nemes törekvést >■ A derék egyesület ezzel a lépéssel valóban Igazi rendeltetésének terére lép. Szer k.) —• A budai könyvtáregyesület legközelebb meg­nyitja tartalmas szakkönyvtárát is, mely­nek terjedelmes czirajegyzékéből most nyom­ják az utolsó iveket. A népkönyvtár eddig igen nagy látogatottságnak örvend. Némely- könyvtári órára 50—60 olvasó is jelentkezik. A könyvtáregyesület rendes tagjainak száma, ez időszerint 270. Rendes tagok évi 2 frtot fizetnek, melyért a könyvtárt díjmentesen hasz­nálhatják. Tagul való jelentkezések II kér, Told}7 Ferencz-utcza 64. sz. a. intézen- dők. — E derék egyesület nagy fouiosságu hivatását Wlassics Gyula kultuszminisz er is. méltányolván, fenntartására — miut értesü« lünk — egyelőre évi 100 frtnyi államsegélyt utalványozott. — Örvendetes haladását és gya­rapodását e derék intézménynek most már csak szűkké váltsál kai matlan egye­sületi helyisége gátolja. Hisszük, hogy az ille­tékes köröknek erre a gátló körülményre is. hovatovább reáirányul jóakaró figyelme. november 7. 1 Tájékoztató. — Figyelmeztetés. Figyelmoztetjük azokat, kik lapunkat egész évben járatják, hogy üzletüket vagy egyébb dolgukat egyszer a tájékoztatóban felemlíthetik. A ki erre igényt tart, levelező-lapon Írja meg közle­ményét a kiadóhivatalnak — Olvasóink figyelmébe ajánljuk a maf számunk hirdetési rovatában levő Szabó Lajos fiatal törekvő fűszer bor és csemege üzletét, a hol előzékeny kiszolgálás mellett a hirdetésben meg jelölt árukon kívül a legfinomabb rum bor és tea kapható. Fa és poroszszéu raktára van, minden megrendelés házhoz szállittatik. — Előkelő családok leányai számára nyitott krisztinavárosi műszabászati iskolában még két növendék felvétetik. — Kiadó lakások: Arra törekedünk, hogy az összes budai lakások és villák jegyzékét adhassuk lapunkban. A közönségnek sokkal kényelmesebb, ha nein kell kapuról kapura járni, hanem liü képet kap. a kiadó lakások és azok áráról a BUDA és VIDÉKE kiadóhivatalában, mely napról, napra mindent elkö­vet, hogy az apróhirdetéseket a közönség jól kihasz­nálhassa. — Előlizetők czimtelen lakásliírdetése és keresése egyszer ingyen. — Nyilatkozat — Benke Bélával — a Buda és Vidékének semmi összeköttetése nincs. Lakását nem tudjuk. A ki tudja írja meg a ki- adóhivatalnak, hogy a számos kérdezősküdőknek avval szolgálhassunk. A Buda és Vidéke kiadó- hivatala. Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő mindszenti ERDÉLYI GYULA Szerkesztők : Koncsek Lajos, Henszler László, Nyilttér*) Elsőrangú kénes hévvizű gyógy fürdő páratlan gőzfürdővel, leg­modernebb iszapfürdőkkel pom­pás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 kényelmea lakószobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. *E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelős, sóget a szerk

Next

/
Thumbnails
Contents