Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-10-31 / 44. szám
Inert Budán az a helyi szokás, hogy csak akkor indítanak, ha a kocsi megtelik a végállomáson. Még a nyáron történt, hogy egy társaság a szép llonánnál fel akart ülni a zugligetből jövő villamosra várt a társaság közel háromnegyed órát s már egész biztosra vették, hogy valami szerencsétlenség történt, mert kifelé ment vagy tiz kocsi, befelé meg nem jött egy sem. Végre mikor már indulni akartak jött befelé egymásután nyolcz zsúfolásig megtelt kocsi még csak meg sem álltak az állomásokon. Csalódnak azonban miudazok a kik azt hiszik, hogy e rendetlenségek csak l'endkiviili esetekben fordulnak elő, bárki is meggyőződhetik, hogy e hanyag inditás napirenden van most is, csak a Szent-János kórház előtt levő megállóhelyre tessék úgy fél- nyolcz felé reggel elmenni; egész tömeg iskolás gyermek sóhajtozik, hogy elkésik az iskolából, a hivatalnokok szintén rendszerint elkésnek a villamos miatt, mert leggyakrabban eo'y_6gy jó félórát várhatnak a mig jön egy megtelt villamos kocsi s boldog a ki felférhet rá. Ideje volna, ha a villamos vasút társaság gondolna egy kissé a budai közönség kén}7el- mével is, é« pontos indításról gondoskodna. Öreg budai. Budapest, 1897. (5) Ismerősein k. — Árnyak és fények. — Demény Károly. Bármely nemzet kultúrái haladása csakis "úgy biztosítható, ha rendelkezésére állanak azok a segédeszközök, melyek a minél szélesebb és gyorsabb érintkezés és közvetítés előmozdítására rendelvék. Hazánk is az ő kultúrái előhaladottságával egymagában nem sokra mehetne, ha nem volna oly örvendetesen kifejlődve kereskedelem- és közlekedési ügye ha nem Volna oly biztos alapokra fektetve posta- és távirászati intézménye. Különösen ez utóbbiaknak révén és utján vesz tudomást a művelt külföld hazai törekvéseinkről, ezek viszik szét a szélrózsa minden irányába nemzeti létezésünknek meg-meg nyilvánuló jeleit, s viszont ezek hozzák meg számunkra azokat az idegen hirhalmazokat, melyekből a jót és utánzásra méltót felhasználni és a haza javára fordítani kinek-kinek bölcs belátására bizatik. Hazánkban s különösen a fővárosban az Utóbbi néhány év alatt a posta- és táviró intézménye óriásit fejlődött. Ez intézményünk jeles organisatiója bízvást a legelső rendűek között foglal helyet. Ez az európai színvonalon álló intézmény az ó nagy kiterjedtségével nagyban hozzájárul nemzeti vagyonunk gyarapodásához, tekintélyeink öregbedéséhez. S hogy ez az intézmény manapság oly örvendetes és valóban virágzó niveaun áll, abban legfőbb érdeme van a legfőbb intézőkörök helyes érzékén és áldozatkészségén kívül Demény (Dürr) Károly, posta- és táviró hivatali igazgatónak, ennek a nagyműveltségü, széles látó körű s erélyes kezű férfiúnak, ki a leghelyesebb tapintattal, nagy tudással, kiváló tapasztalatokkal minden képzelhetőt elkövetett, hogy régi slend- riánságoknak véget vessen s postaügyünket a virágzás tetőpontjára emelje. Az ő fiatal, tetterős lelkének,^z ő igazi meleg lelkesedésének sikerült is a nagymak látszó terv kedvező keresztülvitele. Azok az okos és czélszerü újítások, melyek az ő igazgatása óta léptek életbe, egytől-egyig dicsérik az öntudatos, világlátott mestert. Az a chicagói tanulmányút, melyre DeB U D A és VIDÉKE mény néhány évvel ezelőtt vállalkozott, ime, gyümölcsöző hatással vannak posta- és táviró h»y ünk emelkedésére.Az ő gondolkodó okos feje jól meg- és ki bírta választani a tapasztaltak közül azokat, a mik itthon a czél biztosítása szempontjából alkalmazandók. Tény az. hogy újabban úgy a levélszállitás gyorsasága, mint a postahivatalokban tapasztalható ügykezelés feltűnő módon javult. Demény Károly érdeme ez, kit ez alkalommal mint kedves ismerősünket (hisz budai!) olvasóinknak röviden bemutatunk. Egyéb érdemei közül különösen föl kell még említenünk azt a hazafias lelkesítő szózatát, melyet a névmagyarosítás ügyében az idegen nevű postai alkalmazottakhoz intézett. S hogy e tekintetben maga járjon elől a legjobb példával, régi családi nevét (Dürr) elsőnek ő cserélte fel belügyminiszteri engedélylyel a magyaros „Demény“-re. Lelkes felhívására — mint tudjuk — több száz postai alkalmazott magyarító meg ez alkalomból a nevét. Üdvözöljük őt ezért is és kívánjuk, bog}7 a megkezdett úton eddig tanúsított erélyével s hazafiasságával még sok szép és üdvös újításnak legyen megteremtője azon a téren, a melynek felvirágoztatására tevékeny életét szánta. Fekete József. Megdöbbenve értesülünk Fekete Józsefnek a krisztinavárosi főgymnásium igazgatójának haláláról. A sok éidemü kitűnő, nemes- szivü férfiú Bogláron halt meg, hol Vasárnap temetik el.A fájdalom ugyn elfog e percz- ben, hogy a jó barát felett igaz köny nyékét hullatva nem tudjuk méltatni úgy a mint szeretnénk. Nemesen gondolkodott egész életében és halálában is nemes volt. Megtakarított értékét jó részben jótékony czélra hagyta. Az elhunyt halála nagy veszteség a magyar tanügyre, a közéletre Budára, de legnagyobb barátaira. Nyugodjék békével a kedves halott, ki felett sokan hullatnak igaz könynyeket. Különféle k. — Halottak napján. Fényárban úszik, virágdíszbe öltözik a temető. A békítő sírokat felkeresik az emberek. A máskor néptelen halottak birodalma meg- népesedik. Gazdagok sírboltja, szegények sirdombja ápolva vagy ápoltalanul hirdeti, hogy porból lettünk porrá leszünk. Mindenütt szívben és síron az isteni szeretet honol. Az ember felemelkedik Istenhez és imára kulcsolja kezét, hit tölti el egészen. Ez a nap a szeretet és kiengesztelődés napja a megsemmisülés bizonyságát látva az éghez emel, a honnan egy fenséges szó hangozik, a halál, a bűn megváltójának szava: Feltámadunk. Nem csak a temető kapujára van ez Írva, de a hívők szivébe is, mindig, de a halottak napján a feltámadás isteni kijelentésével legtöbbet foglalkoznak az élők. Ezen a napon, a kegyelet napján az élők a halottakért imádják Istent várva bűneik bocsánatát, a feltámadást és az örök életet. — Uj főpolgármester. A főváros törvény- hatósága Márkus József polgármestert főpol" gármesterré választotta. Márkus József egészen a fővárosi ügyekben nevelkedett, itt kezdette pályáját és folytonosan a főváros szolgálatában állt. A főpolgármesteri széket jól fogja betölteni, és nagy tehetségével, készültségével díszére válik a fővárosnak. A polgárság körében fent és alant nagyon örülnek a szerencsés választásnak. — Emlékeink. Istvánffy Gyula a kitűnő festőművész a fővárosi tanácshoz egy emlékiratot adott be, melyben arra vállalkozik, hogy a fővárosnak rombolás ala jövő tereit, házait, nevezetes történeti emlékeit megörökíti. A fővárosi sajtó ezt a hazafias ajánlatot melegen támogatta. Mi a magunk részéről a fővárosi tanács mulasztásának rónánk fel az indítvány el nem fogadását, miről jövő számunkban indokolt hosszabb czikket hozunk. Bízunk a fővárosi tanács történeti érzékébe, hogy Istvánffy- nak megbízást fog adni a terv megvalósítására. — A magyarosodásért. Egy előkelő és lelkes férfiakból álló bizottság elhatározta, hogy a magyarosodás előmozdítására szükséges anyagi eszközök megszerzése czéljából egy nagy hangversenyt és tánczvigalmat rendez. A befolyó tiszta jövedelmet a főváros környéke magyarosítására fordítják. A bizottság a hangversenyt, melyen kitűnő erők működnek közre, még deczember hó folyamán megtartja. — Jár, nem jár. A társaskocsi társaság a közönségnek feladott talányában nagyon változatos, most némely napon előre meg nem határozott órákban reggel, délben és estve. egy egy kolibrit végigjárat a városmajor utczán így azután a városmajor utczaiak inkább turisták lesznek, mintsem a társaskocsi helyes irányba való közlekedéssel jövedelmező legyen. Kíváncsian várjuk, meddig jár az a mi nem jár — Községi választások. A pártok már kezdenek alakulni. A nemzeti asztaltársaság szabad polgári párt elnevezés alatt megalakult Schlaucher Ferencz jó hirü vendéglőjében. 0- Budán Stern József kezdeményezésére szervezkedtek a választók közül. Kérjük olvasóinkat, hogy a választási mozgalmakról értesítsenek, mi minden tárgyilagos tudósítást kiadunk. — Az eskütéri hid A kereskedelemügyi ministeriumban az eskütéri Dunahid hídfőinek, pilléreinek, vámszedőházainak és pályaburkolatának előállítására vonatkozólag összesen öt ajánlat érkezett be, melyek szerint az említett munkákat Gärtner és Zsigmondy 1,496.000 írtért, Redlich Károly és társa 1,580.000 frtért, Gross E. és társa 1.439.198 írtért, Gregersen G. és fiai 1.566 000 frtért és a Schlick vasöntőde- és gépgyár-részvénytársaság1 1,514,984 frt 50 krnyi összegért hajlandók elvállalni — Tárogató. A Stoioasser-féle kitűnő tárogatót közelebb a Munkásképzö Intézmény hangversenyén mutatják be. Egy történet tudós elme futtatást tart a tárogatóról és azután a királynak is feltűnt ősi hangszeren magyar dalokat adnak elő. A nemzeti szövetség igazgatója, mely a Munkásképzö Intézmény előadásait intézi, mindent elkövet, hogy az előadások minél érdekesebbek legyenek. — Budai Zeneakadémia. A búdat zeneakadémia múlt szerdán, e hó 20-án tartotta meg rendes évi közgyűlését, a mely úgy az egyesületi tagokra, valamint egyáltalán a budai zeneéletre nagyobb érdekkel birt, amennyiben az érdemekben gazdag elnöke Csizék Károly kir. tanácsos a múlt nyáron visszalépett s helyébe uj elnök választatott. — A szokottnál nagyobb számban megjelent tagok bizalma Szobovics Lajos osztálytanácsos, a budai zene/
