Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-10-17 / 42. szám
B udapest, 1897. (4) munkások legnagyobb és legdíszesebb kaszinó- | helyisége. , i Ezzel egyidejűleg alakult szervezet intéz- ménynyé a munkásképző tanfolyam is. A nemzeti szövetség ugyanis kieszközölt a munkás- oktatásra alakult országos bizottság elnökénél. Jónás Ödön műegyetemi tanárnál, bogy a tanfolyam fenntartására adott eddigi segítséget j fölemelje és állandósítsa, miáltal a munkás- képző intézmény fennállása és megfelelő szer- | vezése biztosíttatott. Az intézmény élén dr. j Barthos Andor elnök áll, főtitkárja Szikora Zol- ; tán, titkárja Hódy Lajos. A muukásképzőben ! hetenkiut háromszor vau előadás, hétfőn, szerdán és szombaton, mindenkor esti 8 órakor. Az első előadást dr. Herczegh Mihály, az egyetem rektora, e hó 11-éu, hétfőn este tartotta a magyar magánjogból Ezenkívül minden vasárnap este szórakoztató estéket rendeznek, melyekre a munkások elszoktak hozni a csaladjuk tagjait is. E szórakoztató esték sorát e hó 10-én nyitották meg egy kellemes meglepetéssel • ekkor mutatta be ugyanis először magát a nemzeti demokrata daloskor, a pártvezetéséi egyik legszereucsésebbb alkotása, melynek mintegy 40 — 50 buzgó tagja van, kikkel karnagyuk Hackl Lajos fővárosi zenetanár rövid néhány hónap alatt valósaggal csodákat művelt Az estélyre meg voltak hiva a kormány összes tagjai, kik közül Wlassics Gyula közoktatási minister es Vörös László államtitkár az utolsó perezben mentették ki magukat. A megjelenr igen előkelő vendégeket Engel Tóbiás, a Nemzeti demokrata munkáspárt elnöke üdvözölte, mire dr. Barthos Andor, a Munkásképző elnöke szép beszédben megköszönte a szives fogadtatást és meleg hangon üdvözölte a fölkért Írókat és művészeket, köztük Mesz- lényi Adriennét, hogy közreműködésükkel az est sikeréhez készséggel járuljanak hozzá. Erre az elnöktől Meszlényi Adrienne vette át a szót. Erdélyi Gyulának prológját szavalta j el, oly hátassal, mely szűnni néni akaró tapsviharban nyilvánult. Majd dr. Hódy Lajos értekezett a munká'képző intézmény czéljairól és ismertette annak szervezetet. Végül Déri Gyula olvasta fel Hogyan lett boldog Bed)' Julianna czimü, a munkáséletből vett vidám elbeszélései, mely a hallgatóságot mindvégig de- j rültségben tartotta. A hivatalos programmot I még számos műkedvelő szavalata és magánéneke követte, mi a legörvendetesebb bizouyi- téka annak az élénk és fogékony szellemi életnek, mi e kaszinóban meghonosult Bor és táncz nélkül éjfélutánig maradtak együtt a munkások százai —- oly jelenség ez mindenesetre, mely igen komoly figyelembevételt érdemel és nagy elismerés illeti azokat a férfiakat, kik számukra a fent ismertetett intézményeket megalapították. Kettős jubileum a Ganzgyárban. Gulden Gyula a Ganzgyár érdemdús igazgatója. és Scheller Miksa a gyár főmérnöke e bó 2-án ünnepelte 25 éves jubileumát, ügy az igazgatóság, mint a tisztviselő kar minden lehetőt elkövetett, hogy e napot igazi ünnepélylyé varázsolta át, A jubileum egy része az ünnepeltek lakásán folyt le. hol esti 8 órakor a Ganz gyári cialarda szerenádot adott, ugyanekkor Mechwart vezérigazgató egy 30 tagból álló küldöttség .elen fölköszöntötteaz ünnepeiteket,s átadta az igazgatóság és a tisztviselők értékes ajándékait, J Innen a jubilánsok a küldöttséggel és a dalárdával együtt a budai polgári lövöldéhez hajtattak, hol 400 tisztviselő éljen rivaDása fogadta őket. Az 540 teritékü banketten az első felkö- azöntőt Hochholtzer Károly a dalárda 'elnöke (németül) mondotta Gulden Gy. igazgató urra, utánna Gombássy Imre (magyar nyelven) mondott hatásos felköszöntőt Scheller M. úrra ürítvén poharát; mindketten a dalárda nevében beszéltek, s beszédökre mindkét jubiláns meg- batottan mondott köszönetét az ováczióért. BUDA és VIDÉKE A tisztviselők nevében Bóránd János lépett a dobogóra, s beszédét a következő rög- lönzött kadeutiával végezte: Bevezetem önöket egy kertbe Hol minden fa, s bokor figyelmet kelt, Egyik sudár, másik még csak cserje, De mindenik zsíros talajra lelt. Két szép sudár áll kellő közepében És mindegyik fán huszonöt ág van; Mind a kettő életer s, s épen Áll, s virágzik ifjú bájiban. Egyik sem volt csemete e földben, Úgy plántálták át e két szép fát, Ott ültették meszsza idegenben, S itten kaptak díszes koronát.,. Ez a két fa a nagy kertnek éke, Sőt egyiknek melegágya volt, Kifürkészte a gondos kertésze, Ki minden fát nemegyiim ölcsreolt Értelme az alegoriának : •tűiden, Scheller ezen két szép fa, Kinőttek a gyümölcshordó ágak, S naptól minket véd meg árnyéka. Negyed század terhes munkásságát Ünnepelni összejöttünk ma! Hirdeti a férfiak nagyságát; Waggon, malom, gép és turbina! De mi dicsőbb, s méltóbb tiszteletre Mint a gyárban szerzett érdemek, Hogy bár nyugatról jöttek keletre, Ők ! s fiaik magyar emberek ! Kivánom, hogy soká éljenek ! A beszédeket falregető éljenzés követte, s közbe-közbe a dalárda magyar dalokat adott elő. A társaság legjobb hangulatban hajnalig együtt maradt. A magyar keztyü. Alig van áruezikk, a melyről oly sok téves fölfogás volna elterjedve, mint a keztyüröl, az elegáns öltözék e mellőzhetetlen kiegészítőjéről Nem lesz tehát egészen érdektelen, ha tájékoztatóul egyet-mást elmondunk felőle. Divatáru-üzletekben gyakran ajánlanak uraknak kutyabőrkeztyüt. A kutyabőr jó ugyan diplomának, de keztyüt készíteni nem szokás belőle, sőt a keménysége miatt nein is igen lehetséges. Az ilyen keztyüröl való téves hit ugy keletkezett, hogy egy prágai keztyügyáros nehéz báránybőrből készült tűzött férfikeztyüt „kutya“-védőjegy alatt boesajtóttá piaczra, 8 a közönség lassankint elcserélte a védőjegyet a keztyü anyagával, s kutyabőr-keztyükiil adoptálta azokat. Ugyanilyen formán áll a dolog a fran- I czia és angol gyártású keztyüvel is. Az angol Dent hajtókeztyüi, a franczia Jouvin, Fréres Perrin és a többi grenoblei nagy ezég kecskebőrből készült női keztyüi csakugyan világszerte elismert legkiválóbb produktumai a kézműiparnak Ezeket nekünk óriási mennyiségben kellene importálnunk, mert nálunk majdnem minden divatáru ezég csupa franczia vagy angol gyártású keztyüit árul. Ha azonban a statisztikát nézzük, azt találjuk, hogy az összes magyarországi ezégek a múlt évbeu például 588 métermázsa keztyüt hoztak be, a melyből Ausztria 569-et, Francziaország egyet Anglia pedig négyet szállított. Tiszta dolog tehát, hogy nálunk a franczia vagy angol kez- tyü-jelszó a legtöbbször csupán üzleti fogás — és száz vevő közül, a ki azt hiszi, hogy franczia vagy angol keztyüt vett, alig egy jut ilyen áruhoz,' inig a többi kilenczvenkilencz rendszerint osztrák keztyüt vásárol. Az osztrák, de különösen a prágai kez- tyü egyébként éppen olyan üzleti fogásul szolgáló jelszó volt világszerte, mint most nálunk a franczia, vagy angol keztyü. Uralta a német ungol és amerikai piaczot, nem is említve a magunkét; jó hírnevét azonban alig pár éve teljesen elvesztette. A keztyüipar ugyanis a legutóbbi két évtizeden belül a bőrvékonyitó a keztyüvágó és a keztyüvarró gépek feltalálásával a kézműiparból egyszerre gyáriparrá Oktober 17. változott. Ez rövid idő alatt nagy túltermelésre, és az áru elhelyezésénél a legesztelenebb versenyre vezetett, a melyben az „en gros“-eladá8Í árak annyira hanyatlottak, hogy ma már a nagyban való keztyügyártás alig tekinthető haszonhajtó foglalkozásnak. Másfelől a gyárosok, hogy némi hasznot mégis biztosíthassanak maguknak, mindenféle gyártási fogáshoz kezdettek folyamodni. így például a drága, finomabb keztyüt adó gyönge báránybőr helyett az olcsóbb és kiadóbb nagy ba- I ránybőrőket dolgozzak föl, s hogy a keztyü lega- j alább látszatra mégis mutathasson némi finom- I ságot, a bőrt tulságig elvékonyitják ; — minek azután az a természetes következménye, hogy a bőr elveszti tartósságát, s a keztyü szakad, mint a papiros. Emellett, hogy a bőrből mentül több keztyüt nyerhessenek, minden keztyüt kisebbre szabatuak, mint a minőnek a szám szerint szabatniok kellene. Végül a gyártás minden fokán a legolcsóbb és igy leghanyagabb munkát alkalmazzak. Az ilyüu gyártási fogásokban különösen a pragai gyártás vált ki így történt azután, hogy ma mar a világ- kereskedésben a prágai keztyü alatt mindenütt hihetetlenül olcsó, de az elkepzelhetetlenségig rósz minőségű keztyüt értenek. Ez a rósz minőségű keztyü áraszt el j minket is a divatáru-üzletek utján, s uralmát | a rendkívüli olcsóságon kívül még a vámmentesség is biztosítja oly annyira, hogy a hazai keztyüipar a szó szoros értelmében pangásra van kárhoztatva mellette Ezt a keztyü azonban Németországban csaknem egészen kiszorult mar, s évrói-évre csökkenek az angol és amerikai megrendelések is, világos jeléül annak, hogy a nyugati közönségnél egészségesebb irányzat kapott lábra, a mely a jobb minőségű keztyüt kezdi eléje helyezni az olcsó, de rósz árunak. És ez természetes következménye a túltermelésnek, mely először az eladási arakat, azután pedig magát az árut rontotta meg. Bízvást remélhetjük tehát, hogy az egészségesebb irányzat nálunk is mihamarabb tért fog hódítani. Annyival inkább, mert pangó keztyüiparunk most már a fővárosi állami keztyüvarró telep részéről is hathatós támogatásban részesül. A telep, a melyet a kereskedelemügyi ministerium és a főváros tart fönn, a hazai keztyüipar részére keztyüvarrónőket képez ki, kiképzett varrónőnek pedig munkát közvetít a keztyüsöktől.Varrónőinek száma ez idő szerint 100 a kik a múlt évben összesen 96.000 pár keztyüt varrtak es 14.000 futót kerestek Tudvalevő továbbá, hogy nyáron senki sem hord bőrkeztyüt s e miatt a nyári hónapokban a bőrkeztyüből alig van bevétele a neztyü'paro soknak Ez az üzletszünet különösen a 1- sebb ezégekre nyomasztó. A telep tehát, liosy a már meglevő keztyiis iparunknak erősebb támasza lehessen, a folyó évtől kezdve az üzlet szünet ideje alatt keztyü félgyártmányok megrendelésével nyújt munkát és keresetet a kisebb ezégekuek s a félgyártmányokat a saját számlájára varratja meg. Az idei üzletszüneten keresztül már nyolez keztyiis iparost segi tett ilyen módon Ezek a keztyük, valamint a hazai kez- tyúsezégeknek a tepen varratott keztyüi mind a magyar czimerrel Sz. A. K. F. betűkkel vannak megjelölve Valamivel drágábbak ugyan a divatáruezégek cseh keztyüinél, de a csekély árkülönbözetért busásan kárpótolja a vevőt a keztyü jó minősége, gondos előállítása és tartóssága. Remélhetjük tehát, hogy a közönség nem csak a hazai ipar, de a sajat érdekében is rövid nagy kelendőséget sze réz ezeknek a keztyüknek. J Törökvilág Magyarországo n. (Irta\'TA RCAI GYÖRGY. Miskolcz Wagner és Szelényi * kiadása. Ára 2 korona.) A legkitűnőbb magyar szépirodalmi és kritikai lapban, a Magyar Szemlében, mitválo- gatós Ízléssel a finom érzékii Kaczvinszky Lajos szerkeszt, tíz év alatt sok nagyszabású Írót
