Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-09-05 / 36. szám
Budapest, 1897 (3.) volt zárva az utcza testtől Az ott kiszögeit kőfalnak a boltívek elhelyezése végett szükségessé vált lebontásakor, de a keszonok sülyesztése- kof is, a midőn e ferde irányú kőfalat egyes helyein teljesen át kellett törni, kitűnt, hogy e kőfal lenyúlik a sziklaalapig és amig fönt x 11-80 m magasságban 0 45 m , addig alul x 7 00 m. Duna 0 fölötti magasságban 1-70 m. vastagságú. Ezen kivűl 1 00 m.-nyíre mögötte az utcza felé eső oldalon, x 9\58 m. magasságban még egy második kőfalra is akadtunk, mely fönt 0 45 m. lent T10 m.-ig szélesbedő vastagságú s e két fal közötti üreg agyaggal van betöltve. A korábbi kőfal előtt pedig, annak egész hosszában, a tófelöli oldalán igen erős kőliányás húzódik el. A tóban e kőfalakon át haladó 3 vízlevezető nyilasnak szárnyfalai nem láthatók. Ezek egyike a Zsigmond-utcza alattkereszt- ben áthatol és a tó vizét állandó küszöb magasságban x 8 47m.-en a Duna 0 pontja fölött tartja és a viz tükre a források bőségéhez képest legföljebb x 8-50 m -ig emelkedik, úgy hogy a tóban lehűlt fölös forrásvízzel töltik meg a Lukácsfürdő uszodáit, ezzel hűtik a gőzfürdő forró vizét, és még egy hidralikus emelőgépet látnak el vele. A másik nyílás a meder fenekén vasdugóval van elzárva. Ezzel a tó teljesen lecsapolandó és a vize egy csatornán át a Dunába levezethető. E kettő közé esik a harmadik nyílás csatornája, a inety teljesen be van omolva és tömődve, s a rendeltetése ismeretlen. A mederpillérek elkészültekor, hogy a boltíveket reájuk lehessen rakni, a tó vizszinót az l'OO m.-rel mélyebben fekvő vállkő alsó élén alul még mintegy 70 — 80 cm.-rel le kellett, sülyeszteni Ez olyképpen történt, hogy a kőfalon kívül, a Dunába nyíló csatorna fölött egy függőleges aknát építtettünk a kellő magasságig, azután a kőfalat e helyen fokozatosan lebontattuk, melyen át azután a tó vize a levezető csatornába zuhogott. Ez február hó 20-án történt, a mikor is a tó tükre 25 cm.-t, másnap reggelig 22 cm.-t, estig 25 cm.-t. február 22-én reggelig 55 cm.-t és estig 48 cm.-t, tehát összesen 175 cm.-t apadt. E vizszin magasság megtartásával azután mintegy 65 cm. széles nyíláson átlag 50 cm vastag sugárban közel 2 00 m másod- perczenkénti sebességgel folyt a viz márczius 12-ig, tehát 21 napon át a Dunába, a mi körülbelül egy millió köbméter viz mennyiségének felel meg. E hatalmas víztömeg természetesen az egész környék talaj vize volt, mely a tó medre felé szívódott, a mi abból is látszik, hogy ugyanekkora a Lukács- és Császárfürdő területén levő források megapadtak és a tó ellennyomásának megszűnésével, illetőleg csökkenésével e forrásvizek legnagyobb része — Persze, hiszen meggondolva a dolgot, még kapóra jött ez a felmondás. — Tisztára ; de hát miért is bánkódnánk rajta ? Feri jogász kiveri a pernyét öblös sel- meczi pipájából a szoba közepére s mialatt laktársa haját egyengeti a tükör előtt, öltözékét iparkodik tisztára kefélni, aztán karonfog- ják egymást és fütyörészve megindulnak — más lakást keresni Hamar találnak, mert nem igen válogatósak ; mindegy nekik akármilyen, csak más legyen. Az alku is sommás utón végbe megy, s a következő hónapban már ott grasszálnak az uj lakásban. * * * — Te Józsi, szól egy pár nap múlva Feri jogász gondolatokba mélyedve laktársához. — Nos ? — Tizenötödikén költözködünk. — Tessék? Mit beszélsz? — Azt, hogy felmondtam az asszonynak mikor a szobát kifizettem — De hát mért, te szerencsétlen törvénymagyarázó ? — Hát megelőztem őt; csak nem várjuk íneg ismét, hogy nekünk mondjanak fel! W. J. - C. U. III. a tóba s onnan a folyó csatornán át a Dunába szakadtak. A tóba, tudvalevőleg, annak déli oldalán egy sziklahasadékból folyik be a viz, és e hasadék boltozott, falazattal van a beomlástól és bedugulástól megvédve. Nagyon valószínűnek látszik tehát, hogy a déli hídfőnél azért találtuk a sziklaalapot oly mélyen, a Duna 0 pont magasságában, mert itt, a forrásvizek valami ősrégi lefolyó árka lehetett. Márczius hó 12-én az utolsó boltív is elkészült a boltnyilásokat elzáró falakkal együtt s miután gerendákkal és két szádfal közötti agyagtöltéssel a vizet visszatartottuk, a lefolyó csatorna aknáját egy kőlappal elfödtettük és bebetonoztatok. A tó tükre e pillanattól kezdve mindinkább emelkedett oly mértékben, hogy márczius 18-án eredeti vizszin-magasságát elérte s a Lukácsfürdő, valamint a Császár-fürdő forrásai is visszanyerték hiánytalanul korábbi viz- bőségüket. B U D A és V 1 D É K E Budai fürdők. A miről a Buda és Vidéke annyit irt a budai fürdőkről Budáról a fürdők városáról a Budapesti Hírlap egy igen szép czik- ket irt. Mi már sokszor, nagyon sokszor irtunk e kérdésről és örülünk, ha más is ir. A Budapesti Hírlap hozzászólását köszönjük és óhajtanánk, hogy annak a szózatnak a mit mi is hangoztattunk, az egész sajtóban visszhangja lenne. A szép czikkből okulás kedvéért közöljük a következőket: „Nincsen szavunk az ellen, hogy az emberek nyáron elhagyják a várost és máshová menjenek üdülni. Nagy jótétemény, ha egy időre megszabadulhatunk szokott környezetünktől és kitéphetjük magunkat mindennapi gondjainkból. De az fáj nekünk, hogy ez a szép város nyárnak idején tűrhetetlen tartózkodó hel}7, hogy7 jóformán meg sem maradhatunk benne, hogy még a ki nem tehetné is, áldozatok árán elhagyja és hogy idegen gondosan kerüli. Mert nekünk nincs idegen forgalmunk- Más városokat ilyenkor ellepi a kéjutazók tömege, kik csak ilyenkor utazhatnak. Kisebb német városokban is a szállók zsúfolva vannak S ezek a városok gondoskodnak is róla, hogy az idegennek legyen látni valója, hogy jól érezze magát. De mivel kínáljuk mi az idegent? Nagyobb porral, tűrhetetlen hőséggel, mert minden talpalatnyi főidet beépítünk. De nemcsak, hogy nem találunk ki vonzó látványokat, érdekes mulatságokat, még elhanyagoljuk egyik legnagyobb kincsünket,, világhírre termett fürdőinket, gyönyörű környékünket. Képzeljük el, hogy Münchennek, Drezdának. Berlinnek volnának gyógyító hatású fürdői, keserüviz forrásai, volna ily óriási folyója, ily remek fekvése, elgondol- hatatlan, mit csináltak volna mindebből. Nekünk vagy húsz ily elsőrangú forrásunk és fürdőnk van, mindegyik más, mindegyik specifikus hatású és egy-két kivétellel semmit sem csináltunk e kincsek áruba vonatása érdekében. Itt a polgárság, a várcs, az állam, de az orvosi rend is sokat tehetne. A polgárság adjon vállalkozókat, a város és az állam gondoskodjék a közlekedés javításáról és a környezet szépítéséről, az orvosok pedig ne legyenek megbabonázottjai a külföldi messze fürdőknek.“ Ezeket a tanuságos szavakat jó lenne emlékezetűkbe vésni azoknak, kik a fürdő ügyet vezetik. Gróf Andrássy Gyula szalonja. Gróf Andrássy Gyula szalonja magyar miniszterelnök korában a nyugateurópailag emelkedett magyar főúri fény és hazafias szívélyesség szalonja volt. Eltekintve a gróf Károlyi Edéék octogon- jától, nem is volt még annyira deraokrat főúri szalon a koronázás óta Budapesten. Az az, hogy nem is fejeztem ki magamat szabatosan. Gróf Andrássy Gyula jó hazafi, ragyogólag szellemes gavallér, nemesen érző, f modern műveltségű, világlátott four volt: de ! nem akart ö demokrata lenni még akkor sem, a midőn beeresztette, sőt a lehető legédesge- tőbb módon meghivatta az ö miniszterelnöki szalonjába nemcsak a kevésbé előkelő származású képviselőket, állami tisztviselőket, de a legigénytelenebb Írókat, journalistákat is. Nem demokrata akart ő lenni ekkor sem. Úgy látszik, verőfénytelt, diplomatizálásai, udvarolgatásai s lovagolgatásai közben beérte ő a demokráezia azon fogalmával, a mely Guizot nyelvén szólva, mindössze is csak fejszám- szerinti tömeguralmat, és „animal-immondetot lát a deinokrácziában, a nélkül, hogy csak távolról is sejtené, mily fenségesen nagyszerű azon eszme, — az összes emberi tőke értelmi, erkölcsi és anyagi erőinek lehető legjobb, le- l hető legközhasznubb állami és társadalmi revo- lutiója, — a mely felé századunk vezénylő elméinek értelme tör. Nem emelkedett föl gróf Andrássy Gyula a modern szellemvilág e magaslatára : de igenis jóval magasabban szárnyalt az ő eszmény telt lelke azon színvonalnál, a melyen az ariszto- kráczia fogalmának conservativ értelmezői még minálunk állanak. Gróf Andrássy Gyula sokkal otthonosabb volt Párisban, Londonban, semhogy magába ne szíttá volua a nyugateurópai highlife gondolkodás módját, és éppen azért az angol lordok szalonjának, és a Saint-Germain szalonjainak mintájára alkotott ő magyar miniszter- elnöki szalont Magyar mágnásaink nagyrészt oly szalont tartottak és tartanak még ma is, a mely nem annyira Sutherland herczeg vagy Chevreuse herczegné társaskörére emlékeztet, mint a mecklenburgi junkerek, a cseh-osztrák főurak vagy az aragoníai „Ricos Hombres“ szalonbeli kaszt-monopoliumára. Gróf Andrássy Gyulának nem kellettek e részben sem a mecklenburgi. sem a cseh-osztrák erkölcsök ; arisztokrata akart ő lenni a szó felvilágosultabb értelmében : és mégis oldotta ama föladványt a művelt modern magyar arisztokrata szalon problémáját ép oly szeretetreméltólag mint szellemesen. Igyekezett a nemzet színe javának lehetőleg minden férfi kitűnőségét tündököltetni az ő csillogó termeiben a születési arisztokráczia mellett, tekintet nélkül azon váifalakra, melyeket a magasabb műveltség és szellem emberei közé lelki-szegény idők emeltek volt; a hölgyvilágot illetőleg pedig elment az ő szalonpolitikájában odáig, a hol a nőnevelés modern egyöntetűségének és a józan gazdálkodási tekinteteknek gyöngéd mérlegelése feszély nélkül állapíthatja meg a legeslegkényesebb fölfogásnak szemében is a határvonalt. E politikát követte gróf Andrássy Gyula azóta is, hogy Bécsből visszajött, saját duna- parti palotájában. A báj, melyet az ő estélyeinek emléke születési rangkülönbség nélkül hagyott vissza összes vendégeinek fölvidult lelkében, —- a repeső vidorság, a melylyel az ő estéinek eseményeiről szalontapasztalt ősz mágnások és vidéki gentry-kisasszonyok, átlátszólag finom kacsóju grófnők és himportalanul száraz, parliament! hivatalosak, meg irodalmi, többé-kevésbé komoly nagyságok egymásnak vagy a maguk körében a kandallónál még inesélgetni tudnak: mind ez eléggé beigazolja, hogy gróf Andrássy Gyula nem tévedett, midőn szalonja által eleget óhajtott tenni a kor kívánalmainak. * * * Azután minő egy szalon is volt ez a gróf Andrássy Gyuláéké ! . Fénytelt palota, sublime Ízléssel. Emelkedettség a gyöngédségben és eről- tetésmentes mosoly az igaz magyar szívélyességben. A társaság, a mely itt egybegyült, élvezhette azon gyönyört, melyet a teázó, csevegő és tánczra kelt élet tükrében magyar élité nyújthat csak egy-egy gondtalanul hevélytelt órában magának. De részesült időről-időre a legmagasabb kitüntetésben is, mely magyar hölgyet, magyar Szeptember 5.
