Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-29 / 35. szám
Budapest, 1897. (3) Augusztus 29. miatt nagyon is külömböző mélységig nyúlnaK le. s alapozásuk légnyomásu keszonok segítségével történt, főképpen azért, mert a ió ismeretlen forrásviszonyai és a fürdők érdekei miatt minden más mód kevésbbé volt megbízható s mert az érdekelt felek ebben a módban teljes megnyugvást találtak. Az építő tervek egybeállítását megelőzték természetszerűleg, a tóban eszközölt próbafúrások, melyeit szerint azt találtuk, hogy a tó vizének legnagyobb mélysége mintegy 2'00 méter továbbá hogy a tó medrének legfelső rétege mintegy 2 00 m. vastag lágy iszapból áll s ez alatt ugyancsak mintegy 2 00 m. vastag szilárdabb agyagos márgás iszap terül el. úgy hogy a teherbíró szikla-alap. mely a Józsefhegyről igen ferde síkban húzódik a Duna felé, mintegy 6 00 m.-re van a viz színe alatt, melynek a Duna 0 pontjától számított magassága X 8 50. tehát a sziklaalap magassága X 2'50 m.-nek fel meg. Csupán a tó déli oldalán, a „Népgőzfürdő“ felőli részben eszközölt próbafúrások mutattak ettől jelentékenyebben eltérő eredményt a menynyiben ott, a birós talajra a viz színe alatt 8'50 m. mélységnyire lehetett jutni, a mi a Duna 0 pontjának felel meg. .Az eskütéri kid. Az ötödik Duna-hid ügyében, a mely oly ; sokáig vetődött ide s tova a tervezgetések és előkészületek útvesztőjében, most végre megtörtént az első komoly lépés a megvalósuláshoz A kereskedelmi minisztérium hídépítési osztályának vezetősége ugyanis most elkészítette az eskütéri hid építéséhez szükséges összes munkálatok tervét, a mely egy-két nap múlva kikerül a nyomdából s azután a minisztérium kiírja a pályázatot a hídépítés munkáira. A pályázat határideje körülbelül három hét lesz, a melynek elteltével nyomban megvizsgálják a beérkezett ajánlatokat s a legelőnyösebb ajánlatot benyújtó vállalkozókkal azonnal megkötik a szerződést, úgy hogy a hídépítéshez a vállalkozók az előkészítő munkát már ez év október közepén megkezdhetik. a hídépítés első komoly lépése alkalmából engedelmet nyertem arra, hogy a hid építésének terveit behatóan megtekinthettem s a tervek alapján sietek megismertetni a magyar közönséget az ötödik Dunahiddai. a mely iránt különben nemcsak mi érdeklődünk, de még a külföld is. A kereskedelmi minisztérium hídépítési osztálya ugyanis már számtalan levelet kapott külföldről, különösen Angolországból, a mely levelekben szakférfiak, elsőrangú szaklapok is, mint a Times, a híd leírását kérik s kérdezés- . ködnek, hogy mennyire van az építés, mikor lehetne megtekinteni stb. illeszkedés nélkül is előfordul, mint malasztjá- nál Ml. a maga, bátor, olymint, úgy szinte^ (quasi), minemde (numquid), tehát (akkor) kötőszók használata egészen közönséges. sje * * Ezek az érdekesebb adatok, melyeket e codex feltüntet s mindenesetre figyelemre méltók ; s eléggé mutatják, hogy a codexek nyelvi tekintetben való feldolgozása mily lényeges feltétele a nyelvtudománynak. Gáspár Elek dr. (Vége.) üranypor Bármily felfedezéseket tegyen is valaki az önszeretet birodalmában még mindig marad ott elóg ismeretlen földrész. * Kiválóbb lelkitulajdonok kellenek a szerencsés helyzet, mint a szerencsétlenség elviselésére. * A kik sokat foglalkoznak a kicsinyes dolgokkal, tehetetlenné válnak a nagyobbakra. B U D A és V 1 D É K E A külföldnek ez a nagy érdeklődése is bizonyítja azt, hogy uj Dunahidunk a maga nemében páratlan lesz. De való is. Az eskütéri hid tudvalevőleg egv nyílású lesz. már pedig ilyen nagy egy- nyilásu hid, mint a milyen az eskütéri hid lesz, az egész világon nincsen A többnyílású hidak közül is csuk a broklini Eastriver hid és az angol Eorth-hid vetekedhetik vele. Az eskütéri hid, mint ismeretes, egyenes folytatása lesz a Kossuth Lajos-utcza meghosszabbított részének, a mely a Dunáig fog vezetni A Kossuth Lajos utczának ez az uj része, azonban nem egyenes folytatása a mai Kossuth utczának, hanem kissé dél felé fog görbülni. Az uj útvonalat az eskütéri hid miatt kell igy építeni, mert másképen a hidat meg kellene törni, a mi pedig nemcsak hogy szép nem volna, de lánczszerkezeténél fogva lehetetlen is. így az uj útvonalnak egyenes folytatása lesz a hid. Az uj hid a pesti oldalon a belvárosi főplébániatemplom dél felére esik. inig a budai oldalon a Rudas-fürdő előtt levő kert északi szélén végződik. Az eskü téri hídnak, mint már előbb emli- tettem. a Duna fölött egyetlen nyílása lesz, tehát a medert pillér nem fogja zavarni. A pillért vagy oszlopot az első rakodópartra fogjak építeni, de egy része a vizbe jön s a Duna fenekéről építik föl. A két pillér között a Dunát áthidaló egyetlen nagy nyílás 200 méter hosszú lesz. Erre a nagy nyílásra fektetett hidpályát, ugyanolyan lánczszerkezet fogja tartani, mint a Lánczhidé, de úgy a tartó láncz, mint a függő lánczok jóval erősebbek lesznek, mint a Lánczhidon. A lánczok erősségét növelni fogja az hogy meg lesznek merevítve s nem történhetik meg az az uj hídnál, a mi a Lánez- hidnál napirenden van. hogy nagyobb szélben vagy nagyobb sokaságnál a hid hullámzik és jobbra-balra inog, a szerint, a raiut az egyik oldalon vagy a másik oldalon vannak többen. Rendkívül érdekes újítás lesz az uj hid lánczszerkezetében az, hogy a lánczok nem a hidpályán, hanem azon kívül lesznek, úgy. hogy az egész hid a két lánczsor között lesz kocsiút)ával és gyalogút.jával együtt. Hogy a hid tervezői miért csinálják igy, annak az a praktikus oka, nogy a hidpálya minél szélesebb legyen és hogy a lánczokat minél jobban lehessen merevíteni a szélnyomás ellen. A lánczokat az alsó rakodópartokba épített pillérekre függesztik föl. A pillérek a zérus vizszin fölött, kilencz méter magasságig faragott mészkőből lesznek, azonfelül azonban vasból, tehát nem úgy mint a mostani hidaknál. Ezt nem csak azért csinálják vasból, mert olcsóbb, de különösen, sőt egyedül azért, mert a kőoszlopnak az időjárás hőmérséklete szerint nincs kitágulási képessége s igy a függő lánczok, az idő hőmérséklete szerint nem tágulhatnak, a mi a lánczszerkezetre nézve nagy hátránynyal bir. A vasoszlopnál azonban a lánczok szabadon tágulhatnak, mert az oszlop is együtt tágul. A pillérek vagy föntebb már oszlopok művésziesen készített toronyszerű csúcsúkkal együtt hatvankét méter magasak lesznek. A hid mindegyik oldalán két-két tornyos oszlop lesz, a melyeket Íves rácsozat fog összekötni a lánczok magasságában, úgy hogy mindegyik oldalán az oszlopok egy-egy pompás óriási kaput fognak képezni Ezekbe az oszlopokba fogják függeszteni a lánczokat. És pedig az alsó lánczot ötven méter magasságban, a felsőt pedig még egy méterrel magasabban helyezik el, olyan formán mint a Lánczhídnál. A lánczok az oszlopokból folytatódnak a hídfőig. A hídfőben lesz két-két horgonykamra. Ezekbe a kamrákba vezetik láncz- csatornákkal a lánczokat, s a kamrákban vas- sarukkal lehorgonyozzák. A hídfő úgy a pesti, mint a budai oldalon 42 méternyi távolságban lesz a pillérektől a felső rakparton úgy, hogy a hídfő Duna felőli homlokzata körülbelül egy vonalban lesz a házsorokkal. A hídfőket a pillérekkel az alsó. felső rakpart és a korzók fölött két kisebb áthidalás fogja összekötni, úgy, hogy a hid a Dunapart két járdája es kocsiútja fölött fog elvonulni s alatta úgy a kocsik, mint a gyalogjárók zavartalanul közlekedhetnek a parton Az uj hid tehát ebben is el fog ütni a mai Indáktól, a melyek csak a rakodópartoktól indulnak ki. A hídfők falát, mely részben gránitkőből, részben faragott mészkőből készül, mélyen leépítik a földbe. A hídfők roppant mennyiségű — 14 ezer köbméter — követ vesznek igénybe s alapterületük ezer négyzetméter lesz Ehhez pedig azért kell ilyen roppant kőtömeg, mert a hídfők falai tartják a hídnak összes súlyát, és a reá jövő összes terheket. A hídfőket a pesti oldalon a dunaparti házsorral egy vonalban, a budai oldalon pedig a mai Döbrentey utcza szélén helyezik el, de azért itt az utcza szabadon marad Az uj hid, úgy mint a többiek, egy kocsiéiból és két gyalogjáróból fog állani. A gyalogjárót azonban nem fogja korlát elválasztani a kocsiuttól, mert mint említettem, a lánczok nem közbül, hanem a hid külső részén lesznek. A kocsiút 11 méter széles lesz, vagyis három és fél méterrel szélesebb a Lánczhidé- nál. A gyalogjárók szélessége három és fél méter lesz, vagyis kétszer olyan széles, mint a Lánczhidon, sőt még a többi hidak gyalogjáróinál is félméterrel szélesebb, úgy hogy az uj hid gyalogjáróin a legnagyobb sokndalom- nál sem lehet torlódás Egyébként az egész hid szélessége 18 méter lesz, az oldalán elfutó lánczokkal együtt pedig busz méter. A hidpálya kocsiútját az úgynevezett foré- vasból készítik, inig a gyalogjárókat hullámlemezből A vasalapra aszfalt-beton jön nem pedig czement-beton. mert a czementből az esővíz kimossa a meszet és igy a vas megrozsdásodik, mint ezt a Margithidnál is tapasztalhattuk. A kocsiútat azután fakoczkákkal, a gyalogjárókat pedig aszfalttal burkolják. A hidpálya magassága a zérusvizszin fölött tizenuyolcz méter, inig a hajózási magasság 15 méter. Ez mindenütt egyforma. Ez a magasság a hid két széle felé gyöngén esik. A hid egész emelkedése valamivel kisebb lesz a lánczhidénál, de több a Ferencz József-hid emelkedésénél, a mely kissé lapos is. A híd roppant súlyt fog képviselni. Az összes vasszerkezet súlya százezer métermázsa lesz, a miből a lánczokra, a melyek lágy aczél- ból készülnek, negyvenezer métermázsa esik. Miután a híd már a parton hat méter magasságban fog elvonulni az út fölött, meg kell említenem azt is, hogy a kocsik és a gyalogosok, hogy jutnak föl a hidra. Mindenekelőtt a belvárosban lebontott házak helyét fokozatosan feltöltik a hid magasságáig. A térparancsnokság uj épületét már erre a színvonalra fogják építeni. Hasonlóképen feltöltik a Dunapartot is, de egyelőre csak a vámház felé eső részét. Ezen az oldalon tehá a kocsik könnyen közlekedhetnek. t Sokkal több gondot adott azonban a partnak és az útnak a belvárosi templom felé eső része. Ezt az úttestet ugyanis addig változatlanul kell hagyni, inig a templomot, le nem bontják. A templom tehát mindegy gödörben lesz Eleinte úgy volt. hogy a Mária- Valéria- utczábfd jövő kocsiknak majd meg kell kerülni a templomot s úgy juthatnak csak a hidra, de miután ez nagy akadálya volna a forgalomnak, elhatározták, hogy a Mária Valéria utczából egy ideiglenes utat csinálnak a hidra s igy a kocsik innen is zavartalanul közlekedhetnek. A budai oldalon már a várbazár előtt elvonuló útról nem lehet egyenesen följutni a hidra. Itt ki kell majd a kocsiknak kerülni a budai körútra s innen mehetnek föl a hidra. Ez azonban nem lesz nagy kerülő, mert a budai körút mintegy folytatása lesz a hídnak. A hid másik oldalán a Rudasfürdő melletti
