Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-22 / 34. szám
Augusztus 22. Budapest. 1897. (5) BUDA és V I 0 É K E „Magyar Mythologiájának“ taglalását olvassuk Katona Lajos szakavatott kitűnő tollából, mely részlet a tudós szerzőnek A magyar mytholo- gia irodalma ezirnii sajtó alatt levő munkájából. Az ifjúsági önképzőkör vezetője a tanári karból dr. Gj'ulai Ágost. 16 rendes gyűlést tartott, egyet-egyet Vajda Janos emlékének szentelt. Apr. 4 én volt a nyilvános diszülés, melyen a pályadijakat is kiosztották. A íögymnásium életében a többiekkel együtt igen dicséretes a testgyakorlati nevelés. Junius 21-én volt a disztornázás, melyen nagyszámú díszes közönség előtt, 70 felső gymnasium i tanuló nagy eredménynyel és sikerrel vett részt. Ez alkalommal Dc.meczTcy Mihály szép beszédben kötötte az ifjúság szivére, hogy a lelkiképzés mellé okvetlenül a testit is hozzákapcsolják. A Fereucz József intézetnek az országos kiállításkor a bécsi Mária Terézia intézet növendékei vendégei voltak. A szives vendéglátást Báró Gausch egy7 szép levélben köszönte meg, mit legközelebb közölni fogunk, az inthet szellemének és magas színvonalának ismeréséül. Keskenyvágánya villamos vasút a fővárosban, Az egyesült villamossági részvénytársaság a főváros területén kiterjedt keskenyvá- gányu elektromos közúti vasúthálózatot, valamint az Istenhegyre vezetendő fogaskerekű rendszerrel kombinált (Abt féle) vasútvonalat szándékozik létesíteni. E tervnek megvalósítása esetén egyrészt a főváros azon szűkebb utczá- iban is lehetnének villamos vasútvonalak, a melyekre eddigi közúti vasutaink szabványos nyomtávoluk miatt üzemüket ki nem terjeszthetik ; másrészt a Dunától, illetve a pesti oldalról az Istenhegyre rövid, olcsó vasúti összeköttetést nyernénk, a tervezett vasútnak mintegy 37 krnt. tevő, a pesti és budai oldalra terjedő vonalai zárt hálózatot képeznének, melyen úgy az egyes városrészekből, mint a kültelkekről is átszállás nélkül a város központjába lehetne eljutni. Ezenkívül ez a vasút számtalan helyen csatlakoznék a meglevő közúti vasutak vonalaihoz, úgy, hogy ezeknek mintegy kiegészítő mellékágait képeznék. A szóban levő vasút a város belterületén alsó-, külterületén pedig felső vezetékkel készülne. Tervbe vett vonalai a következők: I. körvonal. Az Eskü-téri Ilidtől kiindulva a Mária-Valéria- és Honvéd-utczán át. a Lipót- körutat átszelve, a Ferdinand hídon. Lövölde-, Mária-Terézia-téren át a Ferencz-térig; itt visszakanyarodva a Soroksári-, Pipa- és Lipót- utczán át az Eskütéri hídig vezetne. Ezen körvonalból kiágazó mellékvonalak: 1. Az Arany János- és Aradi utczán át a Podma- niczky-utczának városligeti végéig. 2. A Klo- tild-utczán át a magyar királyi államvasutak nyugoti pályaudvaráig. 3. A Ranolder és Véd- gat-utczan át az Üílői-utig, csatlakozással a közúti vasút tisztviselőtelepi vonalához. 4. A A Bokréta- és Mesrer-utczán át a közvágőhidig. ő. A Soroksári-utczán át a Kálviu-térig, csatlakozással a közúti és városi villamos vasutak Vonalaihoz. 6. A Papnövelde- és Főherczeg Sándor utczán, valamint a Máiyás-téren át a Teleki térig, csatlakozással a városi villamos vasút kőbányai vonalához. II. Fővonal: A Károly körút Dohány-utczai torkolatától kiindulva egyik ága a Wesselényi - Utczán és a városligeten at, az Erzsébet ki- rályné-uton a Gólya nevű vendéglőig, másik ága az eskütéri-hídon át a déli vasút pályaudvaráig és a Városmajor utczán át a fogaskerekű vasút állomásáig terjedne. Ezen fővonalból a következő mellékvonalak ágaznának ki: A budai oldalon a Fő-ufczán át a Pálffy- térig; e vonalnak egy ága a Batthány- es Retek-utczán át csatlakozással a fővonalhoz, a fogaskerekű vasút, állomásig vezetne; a pesti oldalon I. a Nagydiófa és Csányi-utczán át a Király-utczáig. csatlakozással a városi villamos | vasút vonalához. 2 a Nefelejts-utczán át, a m. kir. államvasutak keleti pályaudvaráig. III. Az istenhegyi vonal. E vonalat illetőleg három alternativ-terv létezik Az 1-ső al ternativa szerint a vasút a Krisztina-térről indulna és a Mészáros-utczán át, a déli vasút áthidalásával, a Mozdony-utczán, esetleg a Pálya- és Mészáros-utczán át. a cs kir katonai kórház mögött, az Istenhegy-uton át vezetne az Istenhegyre. Végállomása a Templom-téren lenne. A 2 alternativa szerint a vasút induló pontja a Fereucz József-hid lenne, a honnan ; a Gellérthegy déli lejtőjén (közép ut). a tabáni 1 temető mellett, az Alkotás utczán át csat,la- j köznek az I. alatt ismertetett vonalhoz A 3. j alternativa szerint az induló pont ugyancsak a j Fereucz József hídnál lenne, a Gellérthegyen ! azonban a vonal a felső utón vezettetnék és i a Budaeőrsi utón, a Naphegy déli lejtőjén ! csatlakoznék az I. alatti vonalhoz. Az isten- ; hegyi vonalat esetleg' szabványos nyomtávolságúra készítenék, mert ez esetben a pesti | oldallal két hídon át köthetnék össze és az Istenhegyről jövő kocsik a Fereucz József hídon át is (a közúti vasút ,,peage“-vonalán) közvetlenül a nemzeti színházig közlekedhetnének. A tervezett vasút jármüvei oly méretűek ! lennének, hogy a közúti forgalmat legkevésbbé j sem akadályoznák. E vasút tervszerüleg jóval j olcsóbb volna, mint eddigi szabványos nyom- j távolságú közúti elektromos vasutak, az Isten- ! hegyre vezetendő kombinált fogaskerekű vonal pedig a kábel-vasútnál 5—6-szor olcsóbb lenne. A Buda és Vidéke okmánytárából. Olvasó közönségünk meleg érdeklődését tartozunk viszonozni azzal, hogy a lap életéből egyetmást megismertessünk, a mi által szerénytelenség nélkül fokozhatjuk az érdeklődést és terjeszthetjük a lapot, melynek erősödése a budai érdekék elismerésének erősödése. Ezúttal közlünk részletet két levélből. Az egyiket dr. Fodor József az Europa- szerte hires magyar tudós irta, ki lapunkat már többször tisztelte meg czikekkel, midőn az egyetemnek Budára helyezésének szükséges- i ségét a Buda és Vidéke hangoztatni j kezdette, uj kertet (Budapest, Rökk-Szilárd- ; 1 utcza 28. 1897. juh 11-én Igen tisztelt Szerkesztő Ur ! Orb uihegyi villámat eladtam — illetőleg ! leányomra ruháztam. Ezzel — azt hittem — megszűnt a közöm Budához, az I. kerülethez. — Amikor az előfizető czédulát hozták, (julius deczember) ejküldöttem. Nem kell többé Buda és Vidéke. Meggondoltam a dolgot. A Buda és Vidéke oly fontos kulturális érdeket képvisel, nevezetesen annyira őszintén küzd magyarságunkért, hogy megbántam a dolgot. Kérem az előfizető czédulát elküldetni. Tisztelettel, Dr. Prof. FodorA A másik levelet egyik a hazai tudományos életnek szintén kiválósága irta, melyből adjuk a következő részt: „Jól tudom, mennyi áldásos működést i fejt ki Buda és Vidéke különösen a vidéki tanítóság körében. A magam és kedves Nőm nevében elhatároztam, hogy évenkint 12 azaz tizenkét foriutot fogunk juttatni az igen tisztelt Szerkesztő Ur kezeibe abból a czélból, hogy ez összegből a T. Szerkesztő Ur évenkint 2 tanítónak, a legjobb belátása szerint szemelve ki őket, Buda és Vidéke becses lapját megküldje. Feltétlen kívánságunk az, hogy nevünk ez adakozás alkalmából egyáltalában meg ne említessék.“ Közöltük ezeket a leveleket annak tanúságául, hogy működésünk, küzdelmünk és törekvésünk elismerői napról-napra szaporodnak. Erre az elismerésre minden igyekeze- | tünkkel méltók akarunk lenni. 1 1 ngrat-laiiok forgalma. A hadai oldalon ; Merkl Sebestyénné I. kér. Orbánhegyen fekvő 7474 hívsz, telke 700 fiáért, Neumeister Mihályra, Bichur Fereucz I. kér. Krisztinavárosban fekvő 1302—18 —19 hrsz. telke 20.000 fiáért Szénássy Dénes és nejére özv. Szennák Vilmosáé I. kér. Tabán 1562—(53 hrsz. telke 20.000 fiáért Schwartz József és nejére, Felkísch Mihályné I. kér. Kelenföld 12644 hrsz. telke 1967 fit 46 krért özv. Preisinger Györgyné és társára. Dub Anna I. kér. Kelenföld 15281/1/2/3/4/b hrsz. telke 34000 fit V'eísz Jakab és Mórra, Klimes József 1. kér. Tabán 1939/10 hrsz. telke 50.000 fiáért Pinterits Károly és nejére, Ujváry Mihály II. kér. Víziváros 2446/1 hrsz. telke Chlaudny György és Veronára (örökség), Fodor József T. kér. Őrmezőn fekvő 10225 hrsz. telke 15.000 fiáért Mezey Gyuláméra. Kelemen testvérek II. kér. Víziváros 2987 — 90. hrsz. telke 4300 fiáért Benyovszky István és nejére, Prohászka Mária III. kerület csatárkai dűlőn fekvő 4953. hrsz. telke Prohászka Edére, Krausz Ferenczné I. kér. Madárhegyen fekvő 8940. hrsz. telke 1500 fiáért Sulyoky Istvánnéra, Berlován Vazul és neje I. kér. Tabán 1903. sz. telke 14.600 fiáért Putyera Istvánra, Knöpfier Ignácz 11. kér. Országúton fekvő 3286. hrsz. telke 6500 fiáért Skultéty István és nejere, Reutter Nándor és neje I. kér. várszínház utczában fekvő 38 tksz. háza 102.938 frt 20 krért Engl Pálra, Watt- raann testvérek I. kér. Kelenföld 42.524. hrsz. telke 500 fiáért Schindler Károlyra, Kiss Karolina III. Kér. felosztott legelőn fekvő 9325. hrsz. telke 952 frt 10 krért Bodó Pálra, Abeles Adolf III kér. óbudai rakparton fekvő 33. hrsz. telke 25 000 fiáért . Abeles Vilmos és Dávidra, Berlinger testvérek III. kér. Lajos- utezában fekvő 421—422 hrsz. telke 2916 frt 66 krért Aueruek Antalnéra Ismerősein k. — Árnyak és fények Dr. Kovács Pál. A lelkesedés bizony ritka ember kebelében van meg ma. Sokan szívesebben visszavonulnak, minthogy a közügyek vezetésének háládatlan munkájára vállalkozzanak. A vagyonosabb emberek többsége, ha csak vagyon hizlalásról nincs szó. nem igen törődnek a polgárság ügyeivel. Dr. Kovács Pál barátunk örvendetes kivétel. Megtanulta Sigray Pál oldalánál, hogy a vagyon és nemesség kötelez, ott van mindenütt, hol a lelkesedés kifejezésére, a hazafiságra alkalom nyílik. A Buda és Vidéke nem politizálhat, sem az ellenzéknek, sem a kormánynak politikai szolgálatot nem tehet. Programmunk Buda és Vidékének emelése, magyarosodása, a társadalmi élet élénkítése, a visszavonások enyhítése. Azonban, ha valaki egy politikai párthoz önzéstelenül szívből csatlakozik, ilyen férfias jellem előtt leveszszük kalapunkat. Ilyen férfias jellem dr. Kovács Pál, ki mindig bátran, személyeskedés nélkül, udvariasan, nyíltan hirdeti elveit és a polgárság között mindig ott van. Bátrau szól, nyomatékkai, tartalmasán, de soha nem használ ildomtalan fegyvereket. Nem csak a választásokban, de egyéb közügyek ellátásában is részt vesz erkölcsi és
