Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-22 / 34. szám
Budapest, 1897. (3) BUDA és VIDÉKE Augusztus 22. őr si-ut közelében saját házában ütött tanyát, polgári kocsmát nyitott. A „H ár o ra h o 11 ó hoz“ régi jó hírű vendéglő nem tett hosszú utat, csak egyik szegletről átlépett a másikra, mert az átellenben fekvő volt tabáni kávéházat csinosan és ízléssel átalakíttatta s most „Tabáni bor- és sörcsarnok“ czim alatt üzletét már meg is nyitotta. Hecker vendéglős gonddal és figyelemmel volt az uj berendezésre, s ezzel a Tabán egy minden tekintetben kényelemmel ellátott sörcsarnokhoz jutott. A „Propeller szálloda“ is tető nélkül áll már, csak falai meredeznek a Gellérthegy oldalába s ezzel a szerelmes párok lágy suttogásai s az öngyilkosok utolsó dörgései, annyi kitudhatlan titkokkal együtt a semmiségbe tűnt. Boltok, üzletek, műhelyek bezáródtak és a szokott helyen nem himbálja a szél a mindig kedélyes Bacsányi József bátyának bármin ez év óta virágzó borbély- és fodrász üzletének aranyos tányérait. Hűséges maradt annyi sokad magával ő is az ő kedves városrészéhez, az ő szeretett közönségéhez, az utczához is, azért is csak odébb tolta üzletét a Döbrentey- utcza 34. sz. alá, a honnan sovárgó szemekkel nézi a pusztulás képét, a melynek nyomába egy egész, meg sem álmodott új élet forrása fakad. Átalakul az egész Tabán előnyére, Budának díszére. Egy-két hónap alatt a Döbrentey- utcza őslakója nem ismeri meg az ő helyét. A ráczváros utczáin a régi jó idők zajos képe csak az emlékezetben él, hogy helyet adjon egy virágzó városrész iparának, kereskedelmének fellendüléséhez, a hol többé nem a mulatók éjjeli lármája, hanem a villamos kocsik to vasikló dübörgése hirdeti a polgárok békés boldogulását. Kövek, tégladarabok, cserépzsindelyek, gerendák és törmellékek borítják az utcza széleit, a kápuk alját, a rombolás munkája megkezdődött, hogy nyomába más élet fakadjon. Verhovay Lajos. A fővárosi közmunkák tanácsa működése 1896-ban. A Ganz és társa gépgyár részv. társ, a II. kér. Fő utczában és a Dunaparton létező telepeit végleg fölhagyni készülvén, a Nagy- Rókus és Kis-Rókus-utczák közti uj területet szemelte ki nagyszabású gyártelepének berendezésére s ennek érdekében az ált. szabályozási terv szerint e területen át tervezett ut- czák megszüntetését kérte. Mivel a kérdéses utczákra közérdekből mindaddig nem lesz szükség, mig ez a terület egységes tömbben gyári czélokra szolgál, ennélfogva abban állapodtunk meg, hogy az ut- czák csak akkor legyenek megnyitandók, ha a szóban forgó gyártelep felhagyatnék, annyival inkább tehettük azt, mert az érdekelt többi telektulajdonosok a szóban forgó utczák felhagyását szintén kérelmezték, tehát ezeken sem esik érdeksérelem. A 3412 — 3415 hr. sz. telken keresztül tervezett utczát egészen az Osz- lop-utczáig elejtettük mert ennek az utczának további folytatása oly meredek, hogy közlekedésre nem használható, tehát forgalmi jelentősége nincs. A Rézmál-dűlő és környékének szabályozási tervében az Oszlop-utcza 10 pl szélesre van véve. A székes főváros e helyett 13 öl szélességben állapodott meg; ez ellen észrevételt nem tettünk ugyan, de kívántuk, hogy a főváros a 13 ölre való kiszélesítés tekintetében konkrét tervet mutasson be. Időközben a Klemm-féle telken az orsz. statisztikai hivatal épülete megkezdendő lévén, szükségessé vált, hogy az Oszlop utczának a. Margit-köruttól a Tégla-utczáig terjedő szakaszára a szabályozás végleg megáilapittassék. E czélból hozzájárulásunkat fejeztük ki, hogy ez a szakasz ama terv szerint, melyet a főváros az orsz. statisztikai hivatal építkezése kapcsán terjesztett elénk. 13 öl széles legyen. Az utcza további folytatására nézve a kiszélesítés kérdésében döntő határozat csak később lesz hozható. A dunajobbparti részek szabályozásának revisiójára kitűzött programmunkhoz képest még 1894-ben elkészítettük a Rézmál-dűlő és környékének szabályozási tervét. E tervet a székes főváros a. lefolyt évben tárgyalván, azt általánosságban szintén magáévá tette, csupán egyes módosításokat kívánt a tervbe fölvétetniEzeket az alábbiak szerint, megfontolás tárgyává téve. részben elfogadtuk, részben azonban mellőznünk kellett. 1. Azt a kívánságot, hogy a Mecset-utcza a Niedermayer-u. és Kavics u. között 6 öl szélességben folytatást nyerjen, nem teljesíthettük, mert ennek az utczának közforgalmi jelentősége nincsen és létesítése végett igen nagy niveau-külömbséget kellene leküzdeni, oly tetemes költséggel, mely a várható előnyökkel arányban nem állana s egy alig fölépült uj házat is ki kellene sajátítani. 2. A Lukács-fürdő és a Margithid közt levő 3734/A, 3734/B br. sz. dunaszabályozási telkeknek part gyanánt leendő fölhasználásához sem járulhattunk hozzá, eltekintve ugyanis attól, hogy ezeknek a telkeknek már meghatározott rendeltetésük van, a mennyiben azok a nagykörúti kincstári előlegek födözetéül vannak lekötve, e helyütt park létesítésére tényleg szükség sem forog fönn, mivel a Császárfürdő és Lukács-fürdő előtt már nagyobb egységes pai’K lön kihasítva s ezenkívül a Margithid dunaparti mindkét oldalán is marad még egy egy parkterület. 3. Hozzájárultunk azonban ahhoz, hogy a Császár fürdő és Lukács-fürdő között levő gyalog-út folytatásaként a Zsigrüond-utczán túl a hegyre egy-egy gyalog út a tervbe fölvétessék. E gyalog utak szélességét 6 méterben állapítottuk meg, hogy azokon megfelelő folyóka is helyet találjon. E gyalog-úttól a Vérhalom-utczáig érő 6 öles út egy szakaszát a főváros 4 ölre kívánta leszállítani. E módosítást nem fogadtuk el, mert ez az út fő út jellegével bit* és egy 6 öl széles út folytatása. 5. A most említett út és a Niedermaver- út közötti 2 mellékutat a főváros 5 Ölről 10 méterre kívánta szélesbbiteui. — A felső út szélesbbitését elfogadtuk, de az alsó utat a tőlünk tervezett 4 öl szélességben tartottuk meg, mert igen meredek és fekvésénél fogva is alárendelt jellegű s a mellette levő telektömbök már föl vannak osztva. 6. A Kalvária-hegytől lejövő a Nieder- mayer-uteza előtt elvonuló gyalogutat a főváros a Mecset utczáig kívánta meghosszabbítani. E javaslathoz nem járulhattunk hozzá, mert ez a gyalog út egész hosszában nyughely nélkül mintegy 100 lépcsőfokból állana s nagy meredekségénél fogva sokkal fárasztóbb volna, semhogy azt rendszeres közlekedésre használnilehetne. a mire egyébbként a menedékes Niederraayer-utcza megfelelőbb és tökéletesen elegendő. 7. Elfogadtuk azt a módosítást, hogy a Zárda-utcza és Niedermayer-utcza közt az 5436—5437. hr. sz. telkek mesgyéjén 4 öl széles út létesittessék. 8. A Zsigmond- és Török-utczák közt javasolt térnek a szabályozási tervbe való fölvételéhez nem járultunk hozzá, mert sem város rendezési, sem közforgalmi szempontból arra szükség nincs és igy egyáltalán nem volna érdemes azt a háromemeletes uj názat kisajátítani, mely a térbe esik. Ugyanis a Margithidra törekvő forgalom a III. kerület felől a téren kívül eső Zsigmond utczán, a II. kerületből szintén a Zsigmond-utczán bonyolittatik le s igy a hidra vezető 16 öles Primás-utczán csakis a Margitköruti forgalom vonul keresztül és végül e tér kicsi voltánál egyébbként sem ' volna valami jelentősebb szépészeti czél elérhető. 9. Nem tettünk észrevételt ama javaslat ellen, hogy a Margir-utcza és a Zárda-utcza közti tömbön egy Serpentin út létesittessék. A mennyiben a székes főváros számolva és megfontolva a költségek mindenesetre őt illető kérdését, e Serpentin utat tehát létesíteni óhajtja ; arra kértük, hogy e részben mielőbb végleges elhatározásra jusson és ez irányban legkésőbb egy év leforgása alatt pontos tervvel minket tájékoztasson, egy részt azért, mert a netán szándékba veendő építkezéseket egy éven túl függőben tartani nem lehet, másrészt pedig, mert a Margit-körútnak a. Török-utcza által képezett részét a jövő évben rendezni kívánjuk s az idevonatkozó terv elkészítéséhez szükséges, hogy a szóban forgó serpentin-út pontos szabályozási terve már meglegyen. 10. A székes-főváros kívánságához képest hozzájárultunk ahhoz, hogy a Kálváriához vezető út meghagyassék és az épület körüli tér kibővítessék s felkértük a székes-fővárost, bogy a részletes tervet elkészítve, azt mielőbb bemutatni szíveskedjék. 11. Azt a módosítást, hogy a Niaderma- yer-utcza, Szemlőhegy-utcza sarkán, az előbbi utcza folytatását képező 4 öles út iránya a, Niedermayer-utczával egybehúzassék — nem fogadtuk el, mert e jelentőségnélküli rövid útvonal miatt kár lenne a rendezett telkeket csonkítani. 12. A székes-főváros a Szemlőhegyen kilátási pontokhoz 3—4 méter széles gyalogutak létesítését kívánta. Ezek közül az Aldás- utcza és Vérhalom-utcza között, illetőleg az 5387. hr. sz. telek mentén tervezett, továbbá innen a Wörner-féle nyaralóhoz szolgáló 4 öles út létesítéséhez, illetőleg ez utóbbinak ily kiszélesítéséhez hozzájárultunk; ellenben a többi gyalogutakat feleslegesnek tartjuk, mert környékén az összes utak kilátást nyújtanak, minek következtében a fővárostól tervezett újabb gyalogutaknak nincs is különösebb értékük és nem érdemes miattuk a telkeket czélszerütlenül földarabolni. 13. A főváros ama kívánságához, hogy az Oszlop-. Bimbó-, és Mész-utczákon át vezető fő út 10 ölről 13 ölre kiszélesbbittessék, elvben hozzájárultunk. Egyszersmind fölkértük a fővárost, hogy a kiszélesbbités fontos szabályozási tervét legkésőbb egy év alatt mutassa be, hogy a netáni építkezések elintézésében tovább, mint egy évig tartó akadály ne támadhasson. 14. Hozzájárultunk a székes főváros ama módosításához, hogy a Petrezselyeiu-utcza a szabályozási tervbe fölvétessék; de a fővárostól ajánlott 5 öl helyett az utcza szélességet 6 ölben állapítottuk meg; mert itt a Il-ik övezetre előirt módon az utczai vonalon és zárt sorban kell építeni, az utcza nagyobb szükségére tehát szükség van. 15. Hozzájárultunk a főváros ama módosításához hogy az Oszlop-utcza és Mész-utcza közötti gyalog-út elejtessék;—a Nagy Rókus- utcza és Kis Rókus-utcza közötti utczákra már külön kimondottuk, hogy azok a Ganz-gyár fönnállásáig meg nem nyithatók. 16. Elfogadtuk a főváros ama javaslatát, hogy a Nagy Rókus-utczának a Marczibányi- rét mellett elvonuló része kiegyenesittessék. 17. A székes-fővárosnak a Trombitás-utra vonatkozó javaslatát illetőleg kiemeltük, hog}T a tőlünk tervezett és a téglagyár telepén áthaladó uj vonal városrendezési és közlekedési szempontból a czólnak sokkal inkább megfelelne, mint az a régi vonal, hol az út leszakadt s a Trorabitás-útnak ezen az uj vonalon való kiépítése jelentékenyen kevesebb költséget is igényelne mint a leszakadt útnak helyreállítása. Mindazonáltal tekintetbe véve azt a körülményt, hogy a pesti kőszénbánya és téglagyár részvénytársaság jogi szempontból csak a régi út helyreállítására kötelezhető; — tekintve továbbá, hogy e kötelezettséget a belügyminiszter úr a társulatra,, már jogérvényesen ki is rótta ; — ennélfogva megnyugodtunk abban, hogy az általános szabályozási tervben a
