Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-08 / 32. szám

Budapest, 1897. (3) BUDA és VIDÉKE Augusztus 8. jesztése alapján Hermann Béla elöljáró a vá­lasztmány elnöke bocsátott, tárgyalás alá. mely­nek czélja mozgalmat inditani meg a. jobbparti hegyvidék közlekedési útjainak kiépítése és a meglevő, de elhanyagolt utak jókarban tartása érdekében. Az indítvány élénk eszmecserére adott al- j kaimat, de abban a tekintetben egyhangú volt á vélemény, hogy a budarészi kültelki utak nagyon elhanyagolt állapotban vannak és inig a székesfőváros hatósága a pesti kültelki utak jókarban tartása érdekében semmi áldozattól nem riad vissza, addig a budai kültelki utakra gond egyáltalán nem fordittatik, ezek a ható­ságnak költséget nem okoznak, épen ez ok­ból a kerületi választmány már ismételve tett előterjesztéseket a tanácshoz a kültelki utak jókarba helyezése és az építkezések folytán szükségessé vált újabb közlekedési utak nyi­tása iránt, minthogy pedig a választmány a jelen év folyamán is lépéseket tett az iránt, hogy a kerület külterületén ilyen muukák foga­natosíttassanak és egyenként meg is nevezte azon utakat is. melyeknek kiépittetése elodáz­hatatlan szükség — határozatba ment, hogy a budapesti (budai) kereskedelmi társulat előter- jesztesét a korábban hozott választmányi hatá­rozatok támogatásaként és azokra való hivat­kozással a választmány a tanácshoz bemutatja. A közveszélyes városi hulladékok értéke­sítése a német birodalomban.*) Ismerteti : Del-Meilieo Ágoston. * A nagyvárosokban felmerülő közveszé­lyes hulladékok két főcsoportra oszthatók : a) ürülékek és szemét. b) a közfogyasztásból és használatból ki­tiltott állatok és azok hullái. Mielőtt az általam tanulmányozott kül­földi berendezéseket leirnám, röviden jelzem azt az eljárást, melyet a közveszélyes hulla­dékokkal Magyarország legnagyobb városában Budapesten követnek. Az ürüléket az eső és szennyes vízzel közösen csatornákban vezetik a Dunába, mely­nek vize ezáltal állandóan fertőzve lesz, mel­lette pedig évente több mint egy fél millió forint értéket képviselő trágyamennyiség kárba vész. A szemét nagy kocsikban gyüjtetik és a szemétlerakó helyekből fertőtlenités nélkül vas­úton feldolgozás czéljából továbbittatik. A beteg állatok és állati hullák a gyep­mesteri telepeken megsemmisittetnek, a puha alkatrészek elföldelés által elpusztittatnak, ha ugyan talajfertőzés nélkül elpusztulnak, a cson­tok pedig további műszaki feldolgozás alá ke­rülnek. Ezzel szemben ad a) a következő eljáráso­kat észleltem : Drezdában : a szemét oly külön tartályok­ban gyüjtetik, melyek fertőtlenítő berendezés­sel bírnak, a mennyiben a tartályok kettős fallal vannak ellátva és a két fal köze, mely tartalmát lassan a szeméttel érintkezésbe he­lyezi, fertőtlenítő anyaggal megtöltve. A tartály felső nyílása tölcséralaku és jól záró fedéllel van ellátva. — A készülék külsőleg elég csinos és a konyhában is elhelyezhető, minthogy tel­jesen szagtalan hosszabb használat után is. — Egy ehhez hasonlóan construált, de fertőtlenítő berendezés nélküli készülékben gyüjtetik a hamu. A szemét és a hamu a város által elta- karittatik egy a várostól csak 2 kilométer távol­ságra eső gyűjtő telepre, a hol ezen anyag évente többször az árnyékszékek tartalmával leöntetik, ez utóbbit a Dresdner Düngertrans- sport Gesellschaft vállalat szállítja a városnak. _ A keverék több éven keresztül érintetlenül marad, inig teljesen homogen tömeggé, trágyá­vá (compost) át nem alakul, megjegyzendő, hogy e trágya a kisebb értékűek közé tartozik, minthogy a pöczegödrök tartalma már rothadt állapotban hozatik a különben fertőtlenítő és *) Mutatvány szerző érdekes füzetéből. 1 szagtalanító hatást gyakorló szeméttel és ha- I muval érintkezésbe. Drezdában a legtöbb ház pöczegödrök- kel van berendezve, melyekben a trágya mindaddig gyüjtetik, a meddig azok teljesen meg nem töltettek. A külön e czélra épült járművekbe (Jauchenwagen) való kiürítés jól záró szivaty- tyukkal eszközöltetik; e kocsik a vasúti állo­másig továbbítják az anyagot, a hol ez hasonló szivattyúkkal hasonló szerkezetű vasúti tar­tályokba továbittatik és a compost előállítására szolgáló telepre külön vonatokkal szállittatik. A kiürített pöczegödröket egyszer fertőtlenítik és minden további fertőtlenítés nélkül újból megtöltik. Minden köbméter ganajléért a háztulajdo­nos a szállítónak 2 márka 50 pfenninget fizet. — A compost előállítására nem használt ganajlét gyüjtőtelepen a mezőgazdák köbméterenként 50 pfenningért megveszik. 1893-ban más irányú kísérletezés folyt Drezdában úsztató csatornával (Schwemmkanal) és derítéssel (Klärung). Ezen eljárás, melynek czélja az értékesebb trágya-alkatrészek el­különítése, a következő : A fákáliak egy közvetlenül az árnyékszé­kek alatt elhelyezett gödörben gyüjtetnek, a szilárdabb részek a nagyobb súly következté­ben a gödör alsó részében leülepednek, inig a higabbak egy második mélyebb fekvésű gö­dörbe átfolynak, a hol újabb leülepedés áll be. mely után a még megmaradó hígrészek az úsztató csatornába vezettetnek, — a szilárd részeket a gödrökkel összekötött aknákon távo- litják el további értékesítés czéljából. Mindezeknél a drezdai eljárásoknál a leg­nagyobb hiba az. hogy a fákáliak csakis rot­hadt állapotban értékesíttetnek, a minek követ­keztében oly vegyi átalakulásokon mentek keresztül, melyek a trágya értékét lényegesen csökkentik. Párisi kiállítás. Felhívás a közönséghez ! Francziaofszág 1900-ban Parisban nemzetközi kiállítást ren­dez s részvételre hívta fel az összes államo­kat. Valamennyi állam kijelentette, hogy részt vesz a XIX. század záró kövét képező ezen nemzetközi kiállításban. A magyar kormány elhatározta, hogy Magyarország szintén részt veend s a kormány ezen elhatározását az 1897. évi XVIII. törvényczikkel a törvényhozás is jóváhagyta. Az eddigi előkészületek után. Ítélve valamennyi nemzet méltóan kíván részt venni e nemzetközi kiállításban, mely be fogja mutatni azt a haladását, melyet az emberiség szellemi és gazdasági termelése elért. A bé­kés munka e nagy versenyéből, mely az egyes nemzetek életképességét és haladását tükrözi vissza, Magyarország el nem maradhat, a ha­ladás és művelődés iránti érzékéről, szorgal­máról és munkájáról, szellemi életének lükte­téséről és erőkifejtéséről a produktiv munka mezején szintén bizonyságot kell tennie. Ma gyarország 1878 óta nemzetközi kiállításon nagyobb aráiryban nem vett részt s minthogy közgazdasági életünket önálló nemzeti alapon leghelyesebben véljük fejleszthetni és kiépíteni, munkánk és törekvésünk termékeny talajba vettetett, miről tanúságot tehetett ezredéves kiállításunk. Megerősödve kerültünk ki a küz­delemből. a nemzet erőmegfeszitése feltárta az ország gazdagságát az ipari és gazdasági termelés terén, érzékét, törekvéseit, haladását a művelődésben, humanitásban, művészetekben. Munkánkban megálluunk nem lehet, mert csak úgy ismerhetjük meg erőink valódi értékét, csak úgy erősíthetjük meg a jövőbe vetett további reményünket, ha a nemzetközi ver­senyben helyünket méltóan elfoglalva, alkal­mat szolgáltatunk a külföldnek erőnk, hala­dásunk, viszonyaink beható tanulmányozására ; ha mindennel, a mit gondolkozó agyunk, érző szivünk és munkás kezünk termelt, más nem­zetek mellé állva bemutatjuk életképességün­ket s ez által saját önbizalomunkat is növeljük. Ha a magyar államot alkotó összes erő két a szellemi művészeti, anyagi és erkölcs téren való munkálkodásunk összes eredményeit és vívmányait az 1900. évi nemzetközi kiállí­táson, a népek e nagy találkozóján méltóan bemutatjuk: önálló fejlődésünk és czéltudatos munkánk feltárása. — meggyőződésem szerint — bármely más eszköznél sikeresebben fogja állami és nemzeti önállóságunk tudatát ter­jeszteni és megerősíteni. E mellett figyelmet érdemel a kiállítás­nak remélhető gazdasági hatása is. A nyugati nemzetek iparával a versenyt mindenben igaz még nem vehetjük fel, de tévedés volna ebből a körülményből azt következtetni, hogy fára­dozásaink s anyagi áldozataink hiábavalók. Mezőgazdasági termelésünk magas színvonalon áll, versenyképes, arra támaszkodó nagy ipar­ágaink verseny- és kiviteli képességük hírnevét fenn kell hogy tartsák s azokon kívül is számos oly iparágunk van. mely nemcsak megállja a versenyt, hanem kiviteli piaczok szerzése által egészséges fejlődésének és felvirágzásának további alapjait szerezheti meg. Nem lehet figyelmen kivül hagynunk, hogy az 1900. évi párisi kiállításon nem csak Francziaországgal fogunk találkozni, hanem ott lesznek más ál­lamok is, melyeknek gazdasági termelése ke- vésbbé fejlett, találkozója lesz az a föld minden tájairól oda sereglő idegeneknek s igy ked­vezően kínálkozó alkalom kereskedelmi össze­köttetések létesítésére. Ily kereskedelmi ösz- szeköttetések létrejövetelét készségesen fogja támogatni a m. kir. kormánybiztos is, ki a magyar korona országainak a párisi kiállításon leendő képvíselésével van megbízva. Mindezeknél fogva az országnak a nem­zetközi versenyben leendő méltó bemutatását nagy nemzeti feladatnak tartom, mely sikere­sen csak az összes tényezők buzgó közremű­ködésével oldható meg, s épen azért kérem az ország minden polgárát, szakférfiút, művészt, mezőgazdát, iparost, ki e nagy nemzeti mun­kában eszmével, tanácscsal, közreműködéssel, munkával és termeléssel hozzájárulhat, hogy az 1900. évi nemzetközi kiállítás magyar osz­tályainak minél szebb és tökéletesebb rende­zésében a kormányt hazafiui buzgalommal és lelkesedéssel támogatni szíveskedjék. Vessük tekintetünket a jövőbe, a ma­gyar állam az imént megnyílt évezredet, szeb­ben, hasznosabban, méltóbban meg nem kezd­heti, mintha bemutatja immár a világnak is őserejét, földének kincseit, népeinek szellemi világát, szorgalmát, munkásságát és haladásai az európai civilizáczióban. Budapest 1897. juiius 17-én. Báró Dániel Ernő. Ezt a lelkes felhívást már azért is kö­zöltük. hogy a budaiak és vidékiek kedvét a párisi v kiránduláshoz fokozzuk. Részletes ter­veket a Buda és Vidéke kiadóhivatalában meg lehet tekinteni. Két jubileum. A budai közéletnek két köztiszteletben álló derék és munkás tagja jubilált a napok- bau. Fontos hivatali állásuknál fogva, melyet betöltenek, mindakettő megérdemli, hogy iin- nepeltetésök leírásának külön helyet szen­teljünk. Egyike a jubilánsoknak dr. Ott Adám, buda-ujlaki plébános, a ki e hónapban töl­tötte be lelkész! működésének 30-ik évfor­dulóját. ‘ Ott Adám egyike e legműveltebb,_ leg- s^eretetreméltó papoknak, a kihez hívei nem ok nélkül ragaszkodnak igaz szeretettel, őszinte vonzalommal, a személye iránt most megnyi­latkozott óvácziók szintén e szeretetnek, e vonzalomnak az eredményei. Mi a sikeresen betöltött 30-évi működés alkalmából őszinte igaz örömünknek adunk kifejezést, s kívánjuk, hogy Ott Adám még számos évig szolgálhassa azt az ügyet, melynek eddig szolgálatában állott, jó erőben, egészségben egyházának, s hí­veinek örömére és a magyarosodásnak hasznára.

Next

/
Thumbnails
Contents