Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-07-25 / 30. szám

Budapest, 1897. (4)

került, a kik aztán minden árút, habár egyikre- másikra szükségük sincsen, összevesznek, azt nyereség remén}rében kézről-kézre adják, úgy, hogy mig ez a termelőtől a fogyasztóhoz jut, máris óriási az árkülömbözet. s mindkettőnek károsításával jár. De még a kiskereskedést is módosította a nagytőke óriási raktárainak felállításával. A nagyiparnak hamisítványai halomszámra hevernek e raktárakban, s olcsóságuk tönkre tesz minden szolid üzletet, mely jó áruczikkét nem adhatja e! azon potom áron. melyen a nagyipar teszet-ős kinézésű hamisítványát adja. így vándorol azután a nyereség a nemzetközi péuzpiaczra. igy pusztul a nemzeti vagyont leginkább gyarapító kereskedő osztály, s igy lesz a független polgárokból a nagytőke szolgálatába szegődő bérencz. A kisipar elveszti függetlenségét, s a nagy ipar szolgaságába kerül. A független polgári elemnek pusztulása épp oly végzetes a nemzetekre nézve, amily vétkes a tisztességes keresetnek csalárd eltulajdonítása.

Kerékpáros-térkép Budapest környékéről.

A kerékpározás nemes sportjának fejlesztéséhez járult Kitzler Gyula mérnök, midőn egy térképet adott ki Budapest környékéről (300.000 mértékben) kerékpárosok részére.

Már rég érzett hiányon lett ezáltal segítve, mert az újabb időben mindjobban elterjedő kerékpározás híveinek mintegy nélkülözhetlen egy oly térkép, mely különösen kirándulásaiknál Budapest környékére, könnyen áttekinthetően a legkényelmesebb és legrövidebb utczá- kat és utakat megbízható pontossággal feltünteti. — Szívesen fogadjuk tehát a fenti térképet mely könnyen érthető módon a térkép olvasásban járatlannak is a kerékpározáshoz szükséges útbaigazítást nyújt. — A térképen feltaláljuk pontos jelzését a mü- és országútoknak, továbbá a gondozott és elhanyagolt kocsiútak- nak, úgyszintén a távolság jelzését kilométerekben egyik út keresztezéstől a másikig.

A területi nehézségek, melyeket a kerékpározóknak legyőzni kell, vörös nyilacskákkal vannak jelölve, melyek ritkábban vagy sűrűbben következnek egymásután a közepes és nagyobb emelkedést feltüntetve.

Különösen veszélyes helyek, melyek a kerékpárost óvatosságra intik, fekete keresztekkel vannak jelezve.

Azonkívül hegyek, hegységek színes kivitelben a magasság méterekbeni jelzésével, vendéglők, vámházak, erdők, szőllőhegyek stb. mind föl vannak tüntetve, mely részletek a térkép értékét nem kevéssé emelik.

Ugyancsak nem hiányoznak a vasutak, gőzhajók állomás és megálló helyeik jelölésével.

Ezt a térképet, mely zsebalakban összehajtva 70 krért Toldi Lajos kiadónál, valamint minden könyvkereskedésben kapható, a kerékpározás barátainak ajánlhatjuk. A térképet meglehetett volna Budán is csináltatni, üol oly kitűnő térkép nyomdász van, mint Heisler Jarosláv.

Ismerőseink.

— Árnyak és fények Kéky Imre,

Magyar ember tetőtől-talpig, „magyaros a szive-lelke“, magyar még a gondolata is.

Hazafisági szempontból már ez magában is elég érdem arra, hogy őt mint kedves ismerősünket bemutassuk.

De Kéky Imrének ezenkívül még egyéb és valóban számba menő érdemei is vannak. Egyszerű, természetes ember ő, olyan természetes, mint a tudomány nélkül való bor. Igénytelen, a milyen csak ember lehet, és szorgalmas, iparkodó, mint a méhkas fáradatlan népe, mely istenadta ösztönénél fogva napestig gyűjti a virágok porát.

BUDA és VIDÉKE

És e nagy szorgalmának meg is van a kívánt látszata. Bizony sok magyar iparos példát vehetne Kéky Imre tervszerű, okos munkálkodásából, mert ő iparosaink sorában kiváló helyre küzdötte fel ma iát józan, meggondolt igyekezetével s ipari szakmájában kifejtett nagy tudásával.

A magyar szerszámkészítő ipar terén Kéky Imre hazánkban bízvást az első helyen áll. Hogy mit tud alkotni az ő kiváló tudása és akaratereje e téren, azt a legfényesebben mutatta be a múlt évben tartott millenáris kiállítás alkalmával, a midőn a kitüntetettek sorában olvashattuk nevét.

Mi ez érdemei élőt; készséggel hajiunk meg, s kívánjuk, hogy a jövőben iparágának szakszerű tovafejlesztése mellett iparostársai körében arra is törekedjék, hogy az iparos életben még igen gyakran előforduló idegen elnevezések a használatból mielőbb kiküszöböltes- senek s helyüket megfelelő magyar kifejezések váltsák.

Egy ilyeu irányú mozgalom megindítására mi Kéky Imrét igen alkalmasnak tartjuk, mert agilis, tettvágyó s a jóért lelkesedő egyénnek ismerjük, kinek mindig sikerülni szokott, a mire vállalkozik. S ha ezen a réren hova-tovább mutatkozni fog a kívánt siker, az is az ö érdeme lesz.

Rajta, kezdje meg tehát!

Kérjük azokat, kik a mult l/4 évi előfizetést még' be nem küldték, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Lapunkból négy mutatványszámot ingyen küldünk. A ki tovább megtartja, azt előfizetőnek tekintjük. Kérjük barátainkat a Buda és Vidéke terjesztésére. Kérjük azt a főváros mindkét partján és a vidéken az összes nyilvános helyeken : kávéházakban, vendéglőkben stb.

Tisztelt előfizetőinknek megbízásait készséggel elvégezzük.

Előfizetési áraink:

Egész évre

6 frt —

kr

Fél évre . . . .

3 ,. —

Évnegyedre

1 v —

5?

Hirdetési

á r a ink:

Egy egész oldal . .

60 frt —

kr

Fél oldal . .

30 „ —

X

Negyed oldal

15 „ —

V

Nyolezad oldal .

7 „ 50

fj '77 ~ ??

Többszöri hirdetéseknél %-ot engedünk. A ßuda es Vidéke“

kiadóhivatala

Bpest, I., Városmajor-utcza 28. Br. Bánffy-ház

Külön félék.

— A szocziálismus a szószéken. A Szent- Tstván napi szent beszédet gróf Széchenyi Miklós jáki apát tartja, ki ez alkalommal ismert szónoki képességével és fényes szellem.ível a szocziálismusi szövi bele a szent beszédbe.

— Pusztába hangzó szó. Akármit teszünk, akármit Írunk, csak pusztába hangzik el szavunk. A magyarosodásban visszahanyatlást, látunk. Utón útfélén kabátos emberek németül beszélnek. A nyaraló közönség a lóvasut.akon legtöbbnyire németül beszél. A falusiak és handlék németül kiabálnak. Az utczán a gyermekek németül beszélnek. A falukon az iskolába tanúin k azután tovább nem beszélnek magyarul. Még is csak türelmes nép a magyar.

— Avar régiségek a fővárosban. Dr. Bar

talus Gyula régiségbúvár, mint jeleztük, a régi avar korszaknak érdekes maradványaira bukkant a főváros környékén. Ezek a történeti nevezetességű avar sánczok, a melyek a Kelenföldtől egész a Zugligetig húzódnak. Ezeknek

Julius 18.

1 a történeti emlékeknek megmentése és fentar- I tása iránt Bartalus terjedelmes emlékiratot nyújtott be a fővároshoz

— Jutalomjáték a „Kisfaludy-szinház"-ban

Szentes J á n o s n a k, a közönség kedven- czének e hó 30-án. pénteken lessz jutalomjátéka. mely alkalommal Straus gyönyörű ope- I rettje a Czigánybáró kerül színre Horváth Zol t, á n sziniiskolájának éneknőveudé [ kei és K assay Győző a vígszínház tagjának a jutalmazandó iránti — szives közreműködésével.

—- Matkovich Dénes. Tárczánkban Matko- vich Dénes Az Impostor cziinű elbeszélését kezdjük. Matkovich Dénes unokaöcscse a hires Matkovich Pálunk (Bus Vitéz — Senky Pál) és benne is meg van az erős humoros ér, a mit kedvezőbb irodalmi viszonyok közölt budai polgár és irótársunk érvényesíthetne is.

— Mikor épül az eskütéri hid ? Épülne már vagy öt éve. Miniszterek és a miniszteri sajtóbüró által igazgatott lapok beszélik, szónokolják, hirdetik már úgy minden 8 — 10 holnapban, hogy közelebbről épül ; a nyáron megkezdik; most mar jövő tavaszszal okvetlenül ; majd, hogy az idénről elmaradt, de a jövő április havában hozzáfognak Weekerlét meg is választotta a főváros díszpolgárnak, mint az eskütéri bid létrehozóját, tehát a főváros jóltevőjét. Ö excellencziája volt az, a ki sok halogatás után azzal akarta elhitetni a legközelebbi építkezés okvetlen bekövetkeztét, hogy a leendő hídfő előtt egy városrészt lebontatott. Voltak akkor is, a kik már ennek sem hittek. És azóta is hányadik a terminus már? Sokszor kisült, hogy még a szükséges előmunkálatokról sem gondoskodtak, tehát építeni lehetetlen. Most megint megszólal egy hivatalos ban?, a mely azt hirdeti, hogy no végre az őszszel hozzáfognak és misztikus módon hozzáteszi, hogy az építkezés 4 mond négy évig fc tartani, holott ugyanazon a helyen olvastuk néhány hó előtt, hogy az építkezés legfeljebb másfél évig tart. No meg az is olvasható ugyanabban az újságban, hogy ő ex. ellencziája a miniszter elnök elvben nem ellenzi azt, hogy az eskütéri hídon villanyos vaspálya készüljön. Elvben. Ez az ovatos kifejezés épen nem megnyugtató a fővárosi közönségre. Hiszen miniszterelnöktől mindenki azt várja, hogy a főváros érdekeinek, forgalmi szükségleteinek ne legyen ellensége, sem elvben, sem gyakorlatban.

— A Vasárnapi Lapok legutolsóbb számának tartalma. Keszthely és a Festetichek. Gróf Vay Sándor-tól. — Nyári dal, költemény. Zempléni Arpád-tól. — Köny és mosoly regény. Beniczkyné Bajza Lénké tői. — Munkácsy Mi- hályról. — Fogoly madár, költemény. Varsányi Gyulá-tól. — Jósika Samu báró. — Ludvigh Gyula. — Bosnyák földről. Szudy Gyulá-tól. — Alarczos estély álarcz nélkül fordította : Fáj Künn Irma grófnő. — A királykisasszony jegyese. Kazaliczky Antal-tól. —Éva, regény, fordította: Huszár Miklós. — Romantika. Gaál Mózes től. — A sziámi király Bábolnán és Kisbéren. P.-től. Irodalom. — Uj fedél, költemény. Kisteleki Edé-től. — Mig menydörög, jelenet. Zboray Aladár-tól. — Szerkesztői üzenetek. — Vasárnapról-vasárnapra, Garaboncziás- tól. Hymen. — Képtalány.

— A magyar turista egyesület kirándulása. Augusztus 1-én. Bánhida, Szelim-barlang, Tata-Tóváros. Indulás a m. á. v. keleti p. u.-ból 6 ó. 50 p.-kor Bánhidára. A Szelim-barlang megtekintése s innen gyalog Tatára. (Ebéd.) A park és kastély, szinház és egyéb ,neveze- tességek megtekintése. Gyaloglás 5 óra. Vasúti jegy oda-vissza 1 frt 60 kr. Vezető: Benkó Mihály.

— A gözsikló füstje. A budaváii gőzsikló kéményének a füstje gyakran egészen ellepi a várhegyi sétahelyet, és a várpalota kertjét, úgy annyira, hogy ezeken a helyeken sokszor igen kellemetlen, sőt lehetetlen a tartózkodás. Nemrégiben felhívta a belügyminiszter a közmunkák tanácsát, hogy az építésügyi szabályzat 32K-ik szakasza értelmében kötelezze arra a gőzsikló-részvénytársaságot, hogy a gőzgép