Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-18 / 29. szám
Budapest, 1897. (3) BUDA és VIDÉKE Julius 18. köz művelődési egyesület tárgyalta és, határozati lag kimondotta, hogy régen érezvén szükségét egy, a közművelési egyesületek érdé':eit szolgáló központi bizottságnak, Gerlóczy Károly indítványát, a „Beregmegyei magy. közm. egyesület“, önkormányzati jogának hangsúlyozása mellett egyhangú helyesléssel magáévá teszi és ily értelemben fölszólítja a múlt évben működött, központi végrehajtó-bizot’+0' ot, hogy ez működését állandósítsa, illetőleg hogy magát mint központi bizottság a jövőbeli teendőkre nézve is szervezze. A közművelődési egyesületek jövő életére nézve igen fontos indítvány sorsa iránt az egyesületek igen érdeklődnek. A döntés ügyében akadály merült ugyan fel Bethlen Gábornak, az emlitett központi végrehajtó-bizottság elnökének halálával, de reményelhető, hogy a bizottság alelnökei nemsokára összehívják a végrehajtó-bizottság tagjait és az egyesületektől beérkezett vélemények alapján dönteni fognak. A beregmegyei közművelődési egyletnek ez az indítványa megegyezik azzal az inditványnyal, mit az év elején a Buda és Vidéke tett az egyesületek központosításáról. Több az egylet, mint a tag, itt Budán is jó volna, ha az elnöklázból kigyógyulva a budai különféle egyesületek p. o a temetkező és betegsegély- ző egyletek is egybe forradnának. Pest vármegye közgyűlése. Pest vármegye közgyűlésén a pilisi alsó és felső járást érdeklő tárgyakat adtak elő kimerítő gondossággal és pontossággal. Fazekas Gusztáv főjegyző, gróf Csáky, Serfőző Géza, Marséba lkó. Dubraviczky László, Kemény Kálmán. Közöljük az előadott tárgyakat : A vármegye főügyészének jelentése, a Bzen.t-endrei írnokok fizetésének javítása végett. — Szent-Endre város polgármesterének jelentése, a Szent-Endrén felállítandó rnenbáz tárgyában. — Szent- Endre városban a hitfelekezetek tulajdonát képező vagyon után felmerült pótadó leírása tárgyában. — A visegrádi milleniumi Szent-Sebestyén kápolna építésére vonatkozó tiszti főügyészi vélemény. — Tiszti főügyész véleménye, Borosjenő községnek tűzrendészed szabályrendeletei tárgyában — Tiszti főügyész véleményes jelentése, abékás megyeri szérüs kertek ügyében. A földmive- lési minister és Szent-Endre város között s z ő 1 ő t e 1 e p ügyében kötött szerződés iránt beadott állandó választmányi vélemény. — Szent-Endre és városa 1896. évi árvapénztári számadásai. — Mert én a szőkét szeretem.. .“ Az asszony nem szabódott. Mit tudta ő, mi az ölelés ? Egyszerre egy kis nesz hallatszott. Egy pompás him szarvas csörtetett elő. _Mily gyönyörű teremtés ! —kiáltá elragadtatva a nő. — Azok a remek szarvak : . .. — Szeretnéd, ha férjed is ilyeneket viselne ? — Hogyne 1 Megtakarítanánk egy bútordarabot — egy ruhafogast. Óh de ez nem lehet __ sóhajtá, lemondva a „szép eszméről.“ Minden lehet, csak akarnunk kell szólt a csábitó és Évácska ajkára akkorát czuppantott, hogy no ! És az asszony, bár nem evett meg a „tudás“ tájáról, sejteni, tudni kezdett. Az első csókot egy második, harmadik és ki tudja mennyi követte... Mert a felhevült vér nagyon követelő. __‘ Szomjas vagyok édes barátom, ehes is, nem ettem délben egy falatot sem.^ A gavallér eg3’ ág után kapott és a nő elé taríá. , ' . . —- Nem szabad 1 Megtiltotta az Llisten . És hogy ne lássa a csábitó ^ vöröses-sárga gyümölcsöt, gömbölyű karjával fedé el iag>ogo két szemét. Szent-Endre város, és Tótfalu község 1895. évi közpénztől t i számadásai.— Tiszti főügyészi jelentés : — Z s á m b é k község 3600 forintnyi kölcsöne tárgyában. — Budafok község és Pöltzl Mátyás között kötött ajándékozási szerződés tárgyában. — A békásmegyeri téglaipar részvénytársaság és a község között kötött csereszerződés tárgyában. — A pilisialsó járás főszolgabirájának jelentése, Kolb Kris- tófné alapítványi ügyében. — Szent-Endre város fogyasztási illeték tárgyában hozott szabályrendelete iránt. — A budakeszi gazdák szabad gazdálkodására vonatkozó határozata iránt. — Abudaőrsi birtokos gazdák szervezési szabályai iránt. — Hidegkút, Solymár, és Szent-Iván községek kérelme, hogy a községeiken keresztül vonuló utak, a törvényhatósági utak közé felvétessenek. — Zsámbék és Dunabogdány községek 1895. évi köz- és szegényalap számadásai. — Szent-Endre rend. tan. város 1896. évi gazdászati-, szegény-, letét-, kórházi- ! és nyugdíjalap számadása. — Borosjenő község 1896. évi köz- és szegényalap számadása. Á királyi vár bokréta-ünnepe. A budai királyi várnak nagy ünnepe volt, 1 Hetedfél évi munka után elérték az épület legfelső párkányát, a mely után a tető felrakása következik s ennek az örömére ünnepet ültek ;i munkások, az építők, a tervezők egyaránt. Budapestnek ez az egyetlen monumentális t pülete. a melynél mun/caközben baleset nem történt Pedig különösen a krisztinavárosi oldalon valóban a legéberebb őrködés volt szükséges a vezetőség részéről, hogy oly hosszú idő alatt, oly nehéz munkánál minden szerencsétlenség elkeriiltessék. A munkásnép főképen ennek a szerencsének örvendezett a mai ünnepélyen, lelkes ovácziókban részesitve Obrincsák Józsefet, az egész építkezés fő vezetőjét, a ki naponkint és minden építési nehézségek alkalmával személyesen őrködött a munkások működése fölött s nem egy alkalommal vette elejét olyan fenyegető bajnak, a melynek következménye kiszárnithatlan lett volna. A bokréta-ünnepély délután 4 órakor kezdődött a szertárépületben levő építési irodában. Ott voltak az építési bizottság részéről báró Podmaniczky Frigyes elnök, Pupp Imre miniszteri tanácsos, Bakos János miniszteri osztálytanácsos, a miniszterelnökség képviseletében Barkassy Géza miniszteri tanácsos, Hazay János miniszteri titkár, a várkapitány- ságtól lovag Ybl Lajos várkapitány és Herte- lendy Ferencz titkár, Hauszmann Alajos tanár, — Nevetséges! szólt hízelgő hangon Ármány. —- Bátran szakíthatsz .. . Nem látja senki. Azután mi sem oltja el jobban az éhséget és szomjat, mint a nedvdus narancs. Éva nem tudott ellentállni. Óvatosan körülnézett, aztán leszakított egy narancsot és mohon beléharapott. Mikor szomja csillapítva volt, kezdé belátni. hogy vétkezett. És egy másik, egy nagyobb bűn is furdalta lelkiismeretér. Kiszakitá magát Ármány ölelő karjaiból és hazafutott. Otthon, hogy haragos férjét kiengesztelje, azt füllenté, hogy az Úristen visszavonta időközben tilalmát. Adámnak sem kellett sok rábeszélés, hogy beleharapjon a narancsba. De a megtorlás sem maradt el. Ármány megszökött az Úristen haragja elől, ki dörgő hangon igy szólt: — Mars ki innen, ti vétkesek! Adám bűnhődjél, mert nem tudtál vigyázni feleségedre! Éva vezekelj, mert megcsaltad férjedet! Te narancs pedig vén kofák kezeibe kerülj! Adám és Éva megtörtén kullogtak ki az édenből. A narancsnak meg szive vérzett a fájdalomtól. . . Gondoljatok e kis történetre, ha vörösbélü uaraucsot esztek. (Vége.) a királyi vár vezetője. Holzspach Nándor és Obrincsák József, a királyi vár építői, Györgyi Géza, a tervező he^ettese, Jussmann, Habicht, Hiiltl, Hofner, Jablonszky műépítészek. Gross- man főpallér stb. Hauszmann Alajos tanár a jelenlevők üdvözlése után szólott az építkezés jelentőségéről elismerő szavakkal méltatta a vállalkozók és a munkavezetők szorgalmát, áldozat- készségét, a minek köszönhetni, hogy ez a valóban monumentális épület aránylag oly rövid idő alatt ennyire emelkedett. Örömmel konstatálta, hogy bár óriási műszaki nehézségekkel küzdöttek, szerencsétlenség eddig nem fordult elő s ez főképen Obrincsák József főépítészi vezetőnek az érdeme. Báró Podmaniczky Frigyes szólott ezután, az isten segedelmét kérve a munkára s kitartásra buzdítva úgy a munkásokat, mint elöljáróikat. Kiosztották a munkavezetőknek és a munkásoknak a miniszterelnökségtől kapott jutalomdijait s az egybegyűltek megszemlélték az építkezést. Nem tudták eléggé dicsérni az épitésben kifejtett szorgalmat s azokat az építészeti szépségeket, a melyekre lépten-nyomon bukkantak. A vár krisztinavárosi része a régi épülettel már össze van kötve. Gyönyörű diszkapu van itt, gazdag szobrászati diszszel. Különösen egy szép lésze a királyi várnak a déli oldala, a hol két oszlopos erkély épült és egy zárt folyosó vezet a királyi lakosztályból a várfokon levő uj téli kertbe. Ezeket a munkákig még mind ebben az évben befejezik. A régi tárházépületet is megszerezték már a királyi várépítési alapból s ennek lebontását még ebben az évben megkezdik, hogy a jövő tavaszszal a vár északi irányban való továbbépítése is kezdetét vehesse. A szemle után a társaság lakomára ült össze, a melyen felköszöntötték báró Pod- maniczky Frigyest, Hauszmann Alajos tanárt, Holzspach Nándort, Obrincsák Józsefet stb. Örömmel adjuk ezt a tudósítást, annál is inkább, mert a budai közélet oly vézér férfiai mint Hauszmann Alajos, Holzspachék stb. nevét örökíti ez a remek építkezés. ' K&y derék polgár. Budának egy derék polgára halt meg és megérdemelt részvéttel temették el. David Károlyt életében tisztelték, szerették. A nagy gyárosok körében, a hazai és külföldi piaczon jó neve volt. Mint gyárost, mint polgárt kiváló becsületesség jellemezte. A társadalomnak számot tevő tagja volt. A BudapéstiHirlap- ban ezeket olvassuk a derék férfiú életéről : Dávid Károly, ismert fővárosi papirkeres- kedő és gyáros, e hónap 10-éu, délután 5 órakor. életének ötvennyolczadik évében, hosszú, kínos szenvedés után meghalt. David mint szerény kereskedelmi alkalmazott kezdte meg pályáját. Csakhamar föltűnt szorgalmával és megbízhatóságával és saját erejéből fölküzdve magát, már a hetvenes évek elején önálló, virágzó papirnagykereskedése volt. Egész szerzeményét befektette később egy magyar papírgyár alapításába, a mely azonban balul ütött ki, úgy, hogy a nyolczvanas évek elején teljesen vagyon nélkül, ismét élűiről kellett kezdenie. De páratlan szorgalma, becsületessége és megbízhatósága, valamint ritka lelemé^'es- sége nemcsak papirkereskedését tette ismét virágzóvá, hanem megalapította az első nagy magyar dobozgyárat is, mely a dobozokat pléh- sarkokkal gyártja (David szabadalma szerint) és a mely a dohányjövedék kezelésében igazán korszakalkodó volt. A csinos és praktikus cigarette-skatulyák David gyárából valók nemcsak itthon, hanem Ausztriában és Szerbiában is, de nagyjában kiszorította a fából készült nehéz szivarskatulyákat is. Két fiát, Bélát és Jenőt, a kik méltó munkatársai voltak, bevette a czégbe és hosszú, fáradalmas munkásságának gyümölcseként megérte azt, hogy az általa alapított David Károly és fia czég égj- virágzó gyári iparnak lett tulajdonosa. Fárad
