Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-11 / 28. szám
Julius 11. Budapest^897. (5) választattak az alkalmas telkek : ő nagy méltósága dr. \V 1 assies Gyula minister úr, Zsi- 1 i n s z k y Mihály államtitkár és A 1 p á r Ig- nácz műépítész urak társaságában 18^6. decz. 81-én meglátogatta intézetünket s az igazgató kalauzolása mellett megszemlélte a végleges épület számára tervbe vett összes telkeket. Választása: az Attila , Sarló- és Logody-utczák Barkán fekvő 8 egyrészt a Szent János-térre, szemben a budai tornacsarnokra és a Horváth- kertre néző házcsoportra esett, mint a mely a Hagy arányokban fejlődő városrésznek legelőnyösebb, központi helyén fekszik, az új villamos körvasuttal a távolabb fekvő helyekről is könnyen elérhető, egészséges és szép környezetű. Budapest székes főváros II. kerületi köz ségi felső kereskedelmi és kereskedő tanoncz iskolájának értesítője szerkesztette Péter János igazgató. A vaskos kötet épugy mint az előbbi hű képét adja az iskolai tanév történetének s a tanári kai- működésének s egyúttal a kereskedelmi iskolák visszás helyzetéről is értekezik. Az értesítőből adjuk most a következőket: „Ha még most elég őszinte minden kereskedelmi iskola azt is bevallani, hogy a mi tanulóink bizony kevés kivétellel a lefölözött anyagból regrutálódnak, elképzelhető, hogy ha mi még úgy megteszszük is a kötelességünket, milyen az eremény. Azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a 14 éves fejletlen agyat már az alsó osztályban jogi fogalmakkal „a közgazda- sági élet törvényeinek megismerésére • vezető segítő eszközökkel“ kell megterhelni akkor, mikor abból még a, logikai gondolkodás és az ítélet alkotásának lehetősége is egészen hiányzik A mi iskoláinkat nézzék meg a gymnázi Umbau és a reáliskolában tanító kollegáink, aztán beszéljenek túlterhelésről. Itt tehát tenni kell és gyorsan. Az egészséges eszmecsere, mely egyesületünk folyóiratában megindult, módot nyújt a bajok orvoslására. Föntebb a. tanulók száma megapadásának egyik okául az intézet'czélszerütlen elhelyező- | sét is fölhoztuk. Ennek a bajnak orvoslása azonban már legközelebb várható, ha ugyan a magas bélügyministerium beavatkozása a dolgok menetét m g nem fordítja. A székes főváros Tanácsa ugyanis az 50 milliós kölcsönből-a Fővárosi közlöny 28. számának tanúsága szerint 120 ezer frtot szánt iskolánk fölépítésére. A hely is megvolna hozzá: a kapuczinus atyák kerthelyisége, a II. kér. Szalag-és Ponty- Utczák sarkán levő mintegy 600 öl2 terület. Ennek egyik részét az elemi, a másikat a mi iskolánk foglalná el. A tanács a tervek elkészítésével még január hóban megbízta a mérnöki hivatalt; ez azonban a kaszárnyák építésével és átalakításával annyira el van foglalva, hogy a kulturális építkezések terveinek elkészítésére legjobb akarata mellett sem ér rá. Az eredeti szándék szerint az építkezés megkezdéséhez augusztus havában akarnak hozzáfogni; adja Isten, hogy a szándék valósuljon.“ A budapesti II. kerületi állami reáliskolának negyvenedik értesítője. Az intézet fennállásának 42 ik évében. Szerkesztette Mayer József A kimerítő jelentésből álljon itt a továbbiakig a Révai Önképző pályázatának eredménye : I. Széptudományi (történeti, irodalomtörténeti, aesthetikai) pályázat. A beérkezett 7 munka közül az első dijat Smitz Lajos VIII. o. t. „Festészetünkről,“ a másodikat Hajdú Gyula Vili. o. t. „Magyarország Mátyás király korában" ez. munkával nyerte meg. II. Természettudományi pályázatra beadatott 3 munka Púm József VIII. o. t. „Anö vények vándorlásáról“ ez. munkája a második díjra találtatott érdemesnek. III. Mathematikai-geometriai pályázat. Beadatott 4 munka. Az első dijat Schweiger Ernő VIII. o. t. nyerte el s e dijat a körnek adományozta. Második dijat Csóka Géza VIII. o. t. s dicséretet Mattyók Aladár VII. o. t. és Korach Lipót VII. o. t. érdemeltek. IV. Műfordításra beérkezett 7 munka. Az első dijat Argay Ferencz VIII. o. t. Geibeí: BUDA és VIDÉKE „Der Zigeunerbube im Norden“ ez. költeményének fordításával nyerte el. Megdicsértetett Boróczy Jenő VII. o. t. fordítása. V. Az elbeszélésre beérkezett 6 munka közül az első dijat Krompholz Gyula VIII. o. t. „Debüt,“ a másodikat Bérezik Árpád VII. o. t. „A pataki csóka“ ez. elbeszélésével nyerte meg. VI. Költeménypályázat. Beérkezett 17 I i munka. Az első dijat Gaal Ferencz VIII. o. t. | 1 „Hedwig vérmenyegzője,“ a második dijat j j Barta József VII o. t. „Hazámhoz“ ez. költe- ' j ményével nyerte el. Megdicsértettek Gaál Fe- j rencz VIII. o. t. „A hazáról,“ „Egy várromon,“ | s „Ki mondja. . . ?“ ez. költeményei. VII. A komoly szavalati verseny első diját Barta József VII. o. t. „A munkácsi rab“ ez. költeményének, második diját Frey Ferencz j VII. o. t. Pósa : „Bécsi kéz “-ének elszavalásá- val nyerte meg. Dicséretet nyert Wohlschein Jónás VIII. oszt. tan. „A munkácsi rab1- el- szavalásával. VIII. A vig szavalati verseny első diját Wohl8cheiu Jónás VIII. o. t. ,,A bányaszerencsétlenség“ ez. költemény, második diját Barta József VII. o. t. ,,Csont“ ez. paródia elszava- lásával nyerte meg. A kör pénztárának állapota : Az előző évből maradt 17 fi t 55 kr., tagsági dijakból, adományokból stb. befolyt 65 frt 04 kr., összesen 82 frt 59 kr. Kiadás volt: könyvek, szépirodalmi lapok beszerzésére, pályadijakra, könyvkötői irodai és nyomdai költségekre 72 frt 59 kr. Pénztári készlet gyanánt a jövő évre marad 10 frt. Á zugligeti egylet közgyűlése. A zugligeti egyesület Sigray Pál elnöklé- sével népes közgyűlést tartott, melyen sokan jelentek meg az egyesület hölgy és férfi tagjai közül, kik mindannyian közéletünk kitűnőségei és szivükön viselik a Zugliget felvirágozását, a melyért, hogy sokat tesznek, mutatja az évi jelentes. mint itt közlünk : „Tisztelt közgyűlés ! Rég szükségét éreztük annak, hogy a Zugliget felvirágoztatása érdekében valamelyest kellene tennünk, mert azon az egyetlenegy tényen kívül, hogy a székesfőváros elismerésünkre — és hálánkra méltó áldozatkészséggel az 1882-ik és az 1883-ik évben a közúti vaspálya zugligeti végpontjától a Fáczán- vendeglőig s ennek kiegészítéséül a BAczántól vezető útat — a Béla király útat kiépítette -— tehát 14 éve óta a Zugliget érdekében a székesfőváros részéről misem történt. Pedig e 14 év óta székesfővárosunk s általában a budai hegyvidék oly óriási és lendületes fejlődésnek indult, hogy erre egészben és részleteiben alig lehet ráismerni. Ezzel a fejlődéssel akartunk mi is lépést tartani, midőn egyesületünket megalapítottuk; mert meg voltunk győződve, bogy a mit egyesek gyenge szava a székesfőváros irányadó köreinél megértetni képes nem volt, azt egyesületté tömörülve talán hathatósabban és több szerencsével fogjuk érvényesíteni. Eddigi törekvéseink gyúpontja a Zugliget felé való közlekedés javítása volt, melyhez éppen a legjobb alkalmat az adta, hogy a közúti vaspálya-társaság a lefolyt évben alakította át vonalait villámos üzemre. Az igazgatóság kérvényileg kereste meg a székesfőváros Tekintetes Tanácsát, hogy a Zugligetbe a kocsijáratok gyakoritassanak, a közlekedési idő meg- hosszabbittassék. Az egyesület ezen kérelme tanácsilag kedvező elintézést nyert, a mennyiben határozatilag kimondatott, hogy a Károly- kaszárnya — Zugligeti vonalon az eddigi menetrendtől eltérőleg este 5 órától félnyolez óráig lesz kötelező a 10 pereznyi indítási idő. Ugyancsak ezen a vonalon minden csütörtökön és szombaton éjjel 11 órakor a Zugligetből a Károly-kaszárnyáig a közönség igényeihez képest megfelelő számú kocsi lesz indítandó. A legnagyobb tevékenységet az igazgatóság a közúti vaspályatársaság a zugligeti vonalának az iskoláig illetve a Fáczánig való meghosszabbítása érdekében fejtette ki. Küldő tségileg eljárt ez ügyben még a múlt év folyamán a polgármester úrnál, Országú Sándornál, a közúti vaspálya-társaság elnökénél, Jelűnek Henriknél a közúti vaspálya-társaság vezérigazgatójánál, Fáik Miksa úrnál, az 1. kér. országgyűlési képviselőjénél. Kérvényt intéztünk a székesfőváros Tekintetes Tanácsához is. A meghosszabbítandó útvonal terveit Sigray Pál és Ferencsik Gábor saját költségükön készítették el. A székesfőváros Tekintetes Tanácsa valamint köztörvényhatósági bizottsága határozatilag kimondta, hogy a közúti vaspálya-társaság köteles a zugligeti vonalat a vaskapuig kiépíteni. De a társaság állítólag technikai nehézségek miatt vonakodik az útvonal meghosszabbításától. Az igazgatóság ezzel szemben uj tervek készítését határozta el, melyben be fogja bizonyítani, hogy a terv kivitele sem nagyobb anyagi áldozatokba nem kerül, sem technikai akadályokba nem ütközik. Ezen terveket kérvényileg fogja az elnökség és igazgatóság a polgármester úrnál mint küldöttség bemutatni. Reméljük, hogy a közúti vaspályatársaság ezen ügyben tanúsított huzavonáját az igazság, a nagy közönség igényeinek jogos hangoztatásával meg fogjuk akasztani. Szép reményeket fűztünk a közúti vaspálya-társaság azon határozatához, hogy zugligeti vonalát villámos üzemre alakította át. Ezen reményeink azonban nem egészen valósultak meg. A zárt kocsik, a szakaszjegyek kiadása, a kocsik zsúfoltsága ügyében elhatározta az igazgatóság, hogy kérvényt intéz a közúti vaspálya-társaság igazgatóságához, hogy ezen bajok mielőbb orvosoltassanak. A közlekedési utak rendezése körül is tud egyesületünk eredményeket felmutatni. Egyesületünk kérvényt intézett a székesfőváros Tekintetes Tanácsához, hogy a Remete-út egyik része járdamagassagig feltöltessek, valamint Lotter Ágoston nyaralójához vezető út kijavi- tassék. Ezen, kérvények kedvező elintézést nyertek. Az Árnyas-út partkiepitése es rendezése is az egyesület kérvényezése alapján ha- tároztatott el. • Kérvényt intéztünk a székesfőváros Tekintetes Tanácsához a Remete- valamint a Cser- mely-út kivilágítása tárgyában. Az Egyesület költségén a Zugliget közlekedési csomó pontjain több útjelző táblát állítottunk fel. Kérvényt intéztünk a székesfőváros Tekintetes Tanácsához a jelenlegi zugligeti iskola további fenntartása érdekében. Eddigi értesüléseink szerint az ügy kedvező elintézését remélhetjük. A zugligeti iskolába járó, magyar nyelvben szép haladást tanúsító gyermekek jutalmazására az idén is 10 frtot szavaztunk meg. Ezek után tisztelettel bemutatjuk egyesületünknek f. évről szóló zárszámadását és jövő évi költség előirányzatát, azzal a kérelemmel, hogy azt jóváhagyólag tudomásul venni, az igazgatóságnak és a pénztárosnak a felmentvényt megadni méltóztassék.“ Közöltük a jelentést és kérjük a tanácsot. hogy a Zugliget rendeltetését és jövőjét vegye szivére, Ismerőseink. — Árnyak és fények SUttel János. A Buda és Vidéke alakulásával, küzdelmeivel és a kiküzdött jelennel, szóval egész létezésével össze van forrva Büttel János neve. Nélküle ez a lap számtalanszor végleg megfeneklett volna azokon a zátonyokon, hova a szélvész hajónkat sokszor sodorta. A Buda és Vidéke mai helyzete neki köszönhető, az ő fáradhatlansága és ügyszeretete is biztosítja a jövőt előfizetőink bizalmán kívül.
