Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-07-11 / 28. szám
T 7 Budape8t’ i897- (3) B U D A és V I D É K E goru rendszabályokat léptetve életbe a truck- system ellen. 1884. évi ipartörvényünk sem engedi ezt meg. sőt a kereskedelmi miniszter a vasútépítésnél is eltiltá őket. Mindamellett a mint Vasvármegyébőt nekünk jelentik, az ott folyó vasútépítésnél mégis használják a Jancsi bankókat a munkásnép legnagyobb romlására. Épp azért közöljük a kereskedelmi miniszternek idevonatkozó rendeletét, hogy a visz- szaéléseknek elejét lehessen venni. A rendeletek a következők : „Kereskedelemügyi magy. kir. miniszter 56581. szám. 96. Veszprém vármegye közigazgatási bizottságának. A győr-Veszprém dombóvári h. é. vasúti részvénytársasághoz intézett rendeletem másolatát a bizottságnak oly fölhívással küldöm meg. hogy az élelmezési utalványok kiadására vonatkozó tilalom szigorú betartására éber figyelemmel ügyeljen s ennek esetleges áthágásáról hozzám haladéktalanul jelentést tegyen. Budapest, 1896. szeptember 15. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 56581. szám. 96. Győr-veszprém-dombovári h. é. vasút részvénytársaságnak. A veszprémi munkás kör panasza tárgyában f. é. augusztus hó 25-én 503. 8z. a. kelt felterjesztésére értesítem a társaságot, hogy az élelmezési utalványok kiadását megengedhetőnek semmi körülmény alatt nem tartom, egyúttal fölhívom a társaságot, hogy ily utalványok kibocsátását haladéktalanul szüntesse be s maga részéről is ellenőrizze. hogy hasonló panaszok föl ne merülhessenek. Budapest, 1896. szeptember 15-ón. A miniszter helyett Vörös s. k., államtitkár.“ A munkások szellemi életére jó befolyással lesz az Országos Nemzeti szövetség áldásos működése, különösen jó befolyással lesz. ha a nép, a munkás, újra visszatér a vallásossághoz. A téglagyári munkások nyomorult lakásai, a terhes munka, a kantinosok üzérkedései folytán keseredtek el. Elvárjuk a munkásoktól a higgadtságot, az Istenbe vetett bizodalmát és a munkaadótól a méltányosságot és a hu- manismus törvényeinek betöltését. Ebben közbenjárni a III ik kerületi elöljáróság nemes feladata, és ez az elöljáróság tudja is a kötelességét s a munkások teljesen megbízhatnak az elöljáróságban. Szent-emlrei állapotok. A „Buda és Vidéke“ hasábjain már sok panaszt olvastam a budai dolgokról, noha tagadhatatlan. hogy — ha minden kívánság nem is teljesedik be, — sok történik úgy a város ban mint a külső telkeken a lakosság érdekében. A panaszokat olvasva, önkéntelenül is eszembe jutottak a mi vidéki viszonyaink, a melyekhez képest a budaiaké paradicsomi álMostanában kölcsönkérő Bank-üzletet foktatnak, Országszerte óriási Alaptőkét zaklatnak. Ahány püspök, ahány más pap, Az mind tagja a banknak, A kiknek az osztalékát Hagyják a nagy harangnak. az ilyenek részvényei: Tiz-husz arany bankóban; De elveszik más pénzben is, Pengőben, vagy kongóban. Világinak, bármily gazdag, Öt-tiz forint az alap ; Osztalékot valamikor Ez is csak az égben kap. Magamféle kisebb úrtól Egy-két forint 'pár napra, A mely szintén, mint a többi, Marad a nagy harangra. így szorul sok volt uraság A társaság zsebére. Adjatok a szegényeknek : Kenyérre vagy kötélre. Tömör Ferenez. lapot. Nem szólok arról, hogy a budaiaknak vannak vili *.mos vasutjaik. mert ezeknek mi itt alig vehetnék hasznát, vagy helyesebben szólva egy villanyos vasút vállalat nálunk kevés hasznunkat látná. De már azt nem hagyhatom szó nélkül, hogy Budán és Ó-Budán az ut- czák évről-évre mindig épülnek, a város és uteza rendezésnek több évtizedre szóló terve van már is megállapítva s megkezdve, svábhegyi, zugligeti kocsi és séta útjait sok nagyobb vidéki város is megirigyelhetné, a viz levezető árkok és patakok évről évre gondoztatnak, nehogy a vizkiöntés a lakosságnak károkat tegyen. Van is eredménye e gondoskodásoknak, mert a budai telkek ára az utóbbi 5—6 év alatt 4-5 szőrösére, sőt néhol 10 szeresére is emelkedett. Nálunk a legrosszabb kövezet is igen jó s irigység tárgya azok előtt, a kiknek háza elé még az sem jutott, a leggyarlóbb utczai petroleum lámpa nagy vívmány, a melyért versengve folyamodnak a város hegyi lakói. Uteza rendezés, város rendezés nálunk abból áll, bogy a város közepén keresztül vezető főbb utczák néha kijavíttatnak, általános rendezésről, rendezési tervről szó sincs. Ez előtt két évvel leégett a szerb püspöki templom és mellette egy sereg ház. Ha valami rendezési terv lett volna milyen kedvező alkalom lett volna az a hegyi lakóknak fő sőt egyedüli kocsi közlekedési útját, a Hegy-utczát kiszélesíteni és rendezni, mely most — a mellett, hogy girbe görbe, — oly keskeny, hogy két kocsi nem mehet el rajta egymás mellett. Nagyobb baj azonban ennél az, hogy a városon keresztül futó patak tetszése szerint változtatja medrét, egyszer az egyik partot mossa alá, másszor a másikat, a szerint, hogy a nagy esőzések alkalmával a viz által legörgetett kövek hol torlódnak össze. A múlt évben egy nagyobb felhőszakadás alkalmával az összes patakmenti házakat elárasztotta a viz oly erővel, hogy kitépte a kerítéseket, betört a iakasokba, magával sodorta a bútorokat, házi állatokat és mindent, a mit útjában talált. A patak menti lakók minden esős időben most is remegve, aludni sem merve várják a veszedelmet. Van itt Szent Endrén egy szép kiránduló hely, az erdő alatti Okút (Sztaravoda), melynek útja a határ nagy részének is főközlekedési útja. Ez út már kisebb esőzés alkalmával is kocsival járhatatlan, most pedig különösen, mert a város egyik hivatalnoka földje mellett árkot ásatván a földet az árok út felőli oldalára hányatta s ez által az eső viz lefolyását megakadályozta. Milyen jó volna, ha a patak medrében levő kőhalmokat téli időben, midőn az itteni szegény nép naponként 2 írtért szívesen elmeg}' fuvarba, ez útra ki- hordatnák és ez által rendeznék a patakot és megcsinálnák az utat is. Különben a Pomázra vezető út sem jobb az ókuti útnál, főként a püspök kert mellett, és légióként a pomázi határban. Ez az út néhol oly keskeny re szorul össze, hogy két kocsi nem fér el rajta egymás mellett, máshol pedig szétterjed, mert a járókelők ráhajtatnak a szomszédos vetésekre esős időben, mert ott még jobb menpi, mint a rendes úton. Ennél az útnál két különös dolog van, a mi figyelmet érdemel. Az egyik az, hogy ez az út köti össze Pomázt, a járás főszolgabírójának székhelyét Szent Endrével, a járás bírósági és adóhivatali székhelyével ennélfogva olyannak tekinthető, mely legnagyobb figyelmet érdemel. A második pedig az. hogy ez út mentén a szomszédos földekről kihordott nagy mennyiségű kő van, melyet az útra csak szét kellene teríteni. Nagy baj még az is, hogy a külső telkek nagy részéhez kocsi út egyáltalán nem vezet, oda trágyát kihordani, vagy termést onnan kocsival elszállítani egyáltalában nem ) lehet. Ennek aztán az a következése, hogy | ily helyeken egy hold földet mesés olcsón | adnak el. sőt még igy sem kell. Ily viszonyok mellett nem csoda, ha a nép szegény, a földek értéktelenek. zek elmondását, alkalomszerűnek tartom most két okból. Először mert Szent Endre város polgár- mestere ült huszonöt éves hivataloskodásának örömünnepét, wásodszor a pomázi főszolgabírói széket új ember tölti be. Az egyiknél méltó lenne a hossíú hivataloskodás befejezéséül, a másiknál a hivataloskodás megkezdéséül, ha a felhozott és ezekhez hasonló, a népességet legbelső életérdekeiben sújtó bajok orvoslására erelyes intézkedésekre határoznák el magukat. Sütő János. Sem a főpolgármesteren, sem a főszolgabírón nem fog múlni, hogy a bajokon segítve legyen. A mint tudjuk a polgármester minden erejével emelni akarja Szent Endrét s hogy ebben segítsünk mi is többet foglalkozzunk Szt. Endrével. Szerk. //Parkok Budán. A mérnöki hivatalban legutóbb megkezdették a parkok tervezését. Ezek közül többet Budára terveznek. Az országos statisztikai hivatal uj palotája előtt a Klemm-féle telken is nagyobb fajta parkot terveznek. A park akkora leszsz, mint az Erzsébet-tér és parkozása 15.000 forintba került. A pompás statisztikai hivatal nagy arányokban emelkedik ez előtt, ha park nem lenne, vagy ha beépítették volna, bizony furcsát mutatna az. A park nélkül a szép fejlődésre hivatott Országút és környéke, csak rendezetlenségben marad Ez a park itt is megindítja az építési kedvet és a vidék egészségességét is fokozza. A parkok nem csak szépítik Budát, de a lakosság egészségének védői és szórakozó helyei. Eddig úgy láttuk, hogy ezeket hanyagolják és nem minden résznek van parkja, vagy üdülőhelye. A városmajor elhagyott, rendezetlen, azon nem csak az Ördögárok beboltozásával lehet segíteni. A beboltozás helyett egy külföldi szakértő szerint egy hegyi csatornát kellett volna ebből átalakítani. A medrét kitisztítani, megszilárdítani és folytonosan tiszta vízzel ellátni. A salak a boltozaton keresztül is ártalmas. A városmajorban katona szolgák és más urlovasok száguldanak keresztül lóháton a gyalogutakon. A gyepeket leheverik es nyilvános légyottjai vannak a polgári és nem polgári mind két nemit fiatalságnak. Erről a városmajorról és jövőjéről, rendezéséről máskor. Ott van a Christen féle telek olyan szép és óriás dudvákkal, minőket botanikus kertekben a tudósok megbámulnak. Élelmes szállító az egész világ egyetemein árulhatná Mibe került volna ezt télen kirángattatni és fákat bokrokat ültetni. Bizony semmibe. Ez a hely korcsolya és játék pályára hivatott, át kell adni rendeltetésének. A Il ik kerület jó részének a Du naparí a séta helye, úgy szintén a Tabánnak és Ó-Budának. Ezt a korzót azonban a munkátlanok foglalják el és szépen he- verésznek a padokon. A Gellérthegy a Tabánnak a parkja, a hol a Pálmaliget lessz, melynek terveit, a mint megkaphatjuk, ismertetjük, s a mely Matlekovich Sándor buzgólkodása folytán mielőbb elkészül. Az Istenhegyen nincsen elegendő nyilvános tér, itt is terjeszkedni kellene és egy szép parkot létesíteni, ép úgy, mint a Zugligetben, a Lipótmezőn. Rézmálon. Lágymányoson, a Remetehegyen és Mátyáshegyen... és sok egyébütt. Egyelőre elég a rendszeres fásítás és a gyep ápolása, mert ma sehol le nem ülhet a kiránduló. Nem angol parkokat kérünk mi csak tisztán tartott* árnyas, gyepes helyeket, a hol a gyermekek játszhatnak és üdülhetnek. A vérmező korlátái is mindig hiányoznak és sehol fa, sehol bokor a széleken, a hol a katonák nem gyakorolnak. Ez is szebb lenne, s szép fák és bokrok díszítenék a partját.
