Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-17 / 3. szám

Budapest, 1897. (6.) BUDA és VIDÉKÉ Január 17. hirdetések gyűjtése. Hirdetések után 20% elő­fizetők után 10%-ot ajánlok fel akár posta költ­ségre, akár megjelölt jótékony czélra. Minden községben van egyesület, vagy szövetkezet, ezeket meg lehet elöfizetökül szerezni. Midőn eddig tanúsított szives jó akara­tát megköszönném, kérem azt továbbra is ta- sitani. Kész szolgája : Erdélyi Gyula. Budai hangulatok. Emlék sorok. I. (Tibay Erzsikének.) Teleirnám azt a lapot Szerelemmel, boldogsággal, Meghinteném arany pornál Szebb nefelejts kék virággal. Meghinteném, — hátha »szived« Melegétől újra nyílna ? ! . . . S »szivedből« nőtt virágok közt Volna sorsom ideirva . . . Meghinteném, — hátha lelkünk A nefelejts illatában Találkoznék, mint az ég s föld A láthatár távolában ; Találkoznék s összeforrna Siron innen, — síron túlra, — Fellettünk még a haragvó Isten-arcz is felvidulna ! (Buda.) Chalupka Rezső, II. Agglegény fohász. Istenem! lendits sorsomon, Részesíts nagy kegyelmedből, Küldj hozzám e bús magányba Egyet, — angyalaid közül; Karcsut, — fehér szép orczáján Éjszin hajjal, kék szemekkel, Engedd hogy megvigasztaljon Hanem — (nekem szárny nélkül kell). Haeffler István. Budai nóta. III. Borba ölöm bánatomat Ez a legjobb orvosság, Felvidítja a kedvemet Az elképzelt boldogság, Pohár telik, pohár ürül Sok jó nóta előkerül, Félre rossz kedv, félre bánat, Távozz tőlem komolyság. Hajnal felé jár az idő Mire haza vetődöm, Kukorékol a sok kakas Egy ideig tűnődöm. Nehéz testtel, fájó fejjel Pukkadásig borral, sörrel. Hányát fekszem az ágyamon Semmivel sem törődöm. Turtsányi Lajos. Különfélék. — A szegény madarak. Az állatvédő egyesület minden évben felhívja a jószivüeket, hogy télviz idején hintsenek eleséget a mada­raknak. És a jó lelkű emberek hintenek is. Megharsan a zene. vidám táncz járja s a bá­lok rendezősége egy igen szép cselekedettel emelkedik ki midőn a hírlapírók nyugdíj alap­ján adákozik. A hirlapirók nyugdij intézete azt kö­tötte ki, hogy csak olyan bálokról közöl tudó­sítást melyek jövedelmükből pénztárát részel­tetik. A közönség azonban a hirlapirók bizto­sitó intézet létesítése óta egészen elfeledkezik az Írói segély egyletről. A hirlapirók nyugdij intézetéből az kap idővel ki oda fizet, de a szó-szoros értelmében, vett iró és költő nem kap. Nem is kaphat mert ide tagdijat nem mindegyik fizet, de nem is fizethet. Né­melyek szegények, mások öregebbek annál, hogy nyugdijt érhetnének el. Ezek számára itt nem lehet hely. A nyugdij intézet csak is Brody nagy lelkű alapjából segélyezheti azokat, kik betegek, öregek, és munkaképtelenek. Áz irói segély egylet segít ezeken. A elaggott nőknek és elhaltak családjának is az irói segély egylet ad a mint adhat. Az idő azonban halad. Pusz­tulunk és vénülünk, Fogynak a gárda tagjai, csak az alap nem gyarapodik. Az iró és hír­lapírói megkülömböztetés nehéz, mert minden iró, vagy legalább sok hírlapíró is. A s z e- gény irók segélyegyletére senki sem gondol. Pedig ha csak egy füzér táncz figura árát adná oda minden bál, az alap növelkednék és több jutna a szegény madaraknak. A magyar irók segélyegyletére szánt bármily csekély adományt elfogad Yadnay Károly az egyesület titkára (Kecskeméti-utcza Budapesti Közlöny szerkesztősége. A nélkül, hogy a szin­tén nemes czélu hírlapíró nyugdij egylet káro­sodnék juthatna valami a szegény mada­raknak is. — Felolvasás a tiszti kaszinó­ban. Benke Béla cs. és kir. vezérkari kapi­tány nyitotta meg a budapesti hadtudományi és kaszinó-egyletnek ez idei előadási cziklusát. Az előadó a tábori vasutaknak háborúban való alkalmazásáról értekezett. Bevezetésképen had­történelmi ad átokkal kimutatta a szállítható tábori vasutak behozatalának szükségességét, ismerteté ezután magukat a tábori vasutakat és ama nagy előnyöket méltatta, melyeket a tábori vasutak az élelem és a sebesültek szál­lítása terén nyújtanak. Az érdekes és tanul­ságos főiolvasáson jelen voltak: herczeg Lob- kowitz táborszernagy és hadtestparancsnok, Rohonczy, Blaschek, Parmann, Bernolák, Czi- bulka, Durmann, Klobucsár altábornagy-vár- parancsnokok, Urich, Zelawski-Jelita, Csesznák, Valentics tábornokok, továbbá a budapesti hely­őrség számos törzs-és főtisztjei. A tiszti kaszinó ezzel a példával utat mutat arra, hogy a tár­sas egyletek adják meg a szellemnek is azt a mi a szellemé. A tisztek saját köréből kerül­nek ki a felolvasók és nem kérnek kölcsön más honnan felolvasó erőket. Ez az igazi ön­képzés. — Fáik Miksa balesete. Fáik Miksa dr. I. kerület képviselőjét a napokban sajná­latos baleset érte. A mikor Szlávy koronaőr­nél tett látogatásából hazafelé ment, a síkos gyalogjárón megcsúszott és balkarját csukló­ban megzúzta. Néhány napig a szobában kell azért maradnia. — A déli vasat bálja. A déli vas­pálya-társaság tisztviselői 1897-ik év február hó 1-én, szombaton „A budai polgári kaszinó“ termeiben zártkörű tánczestélyt tart. Személy­jegy 1 frt 50 kr. Család-jegy 3 frt. A tiszta jövedelmet a Budán felállítandó fiók mentő-egyesület javára fordítják. Kezdete 9 órakor. Jegyeket a meghívó előmutatása mel­lett a bizottság tagjainál és estve a pénztárnál lehet váltani. A bizottság elnöke Palanek Fe- rencz, alelnöke Bursics Antal, titkára Lacken- bacher Károly, pénztárnoka Hübner Ferencz, ellenőre Bekker Lajos. A mulatságot nemcsak budai hölgyeink, de messze vidékiek is szívesen várják. — A bálrendezők figyelmébe. Felhívjuk a bálok rendezőit, hogy a bálok jövedelméből adakozzanak a magyar egyesület­nek. A magyar egyesület hazafias czéljait csak a közönség támogatásával érheti el, adományokat a magyar egyesület igazgatósága (Haris-bazár) köszönettel fogad, sa haza elvárja, mert nyelvében a pemzet. — Neuhold Ferencz f. A napilapok 2 sornyi todósitásaiból értesültünk, hogy Neu­hold Ferencz, 69 éves magánzó, ív-utczai lakásán agyonlőtte magát. A milyen szerény, a minő igénytelen fellépésű ember volt: való szinü, hogy aránylag kevesen ismerték. Hogy is? Hiszen családja nem volt, rokonsága is csak nehány, talán 3—4 tagból állott; életmódja pedig oly egyszerű volt, hogy bizony-bizony nem igen lehetett vele feltűnni. Tulajdonké- peni családja a „Budai Dalárda“ volt. 0 egyike volt még az alapítóknak, s évtizedeken át híven követte a dalárda zászlóját, jóban-rosszban’ örömben, bánatban. A mióta 1872 ben virágzó asztalos üzletét feloszlatta, (e lapok idősebb olvasói bizonyára emlékeznek reá,) a mikor vissza vonult minden körből, minden társaság­ból csak egynek maradt hive rendületlen buz- gósággal: annak a dalos társaságynak, a melynek egyik fő oszlopa volt mindenkoron. Keressük a szót, hogy méltóképen kifejezhessük bánatunkat. Látjuk még az öreg urat, a midőn a dalpró­bákon csöndesen, szerényen elfoglalta évtize­dek óta megszokott helyét, buzdítva, sarkalva a fiatalabb nemzedéket; még fülünkben cseng szava, a melylyel a Budai Dalárda fényes dia­dalairól mesélt. Bánatosan emlékszünk meg mindazon kellemes perczekről a melyekben tré­fás előadásaival, magán dalaival felvillanyozta kedélyünket: a Neuhold estélyeknek immár vége! Ha az öreg ur dalpróba után kedvencz hangszere, a gitár után nyúlt, s rázendített bohónál bohóbb kupiéi egyikére, nem volt, a ki az általános derültség között meg tudta volna tartani komolyságát. Még múlt kedden is szólt az ő dala, s ma temetéséről jöttünk. Nyugodjál békében, régi kipróbált daltestvér! Legyen neked könnyű a hant, mely eltakar 1 Találd meg az örök nyugalmat a halálban, melyet magad kerestél! Isten veled! Neuhold Ferencz régente igen jómódú asztalos mester volt a Várban. A főváros egyesítése után abban hagyta üzletét, s visszavonultan élt, mint magánzó. Az I. ker.-ben, az Iv-utcza 24. sz. házban lakott már évek óta. Nehány év óta gyomorbaj gyötörte s úgy látszik, ez adta a kezébe a gyilkos fegyvert. Január 11-én hét­főn, reggel vízzel megtöltött karabélylyal főbe lőtte magát s rögtön meghalt. Eltemettetésé­ről a „Budai Dalárda“ gondoskodott. Január 14-én d. u. 3 órakor szentelték be holt testét a kerepesi-uti temető hullaházában. A temetésen a csekély számú család tagokon kívül (a bol- dogultnak csak egy unoka öcscse s egy nővére volt) a „Budai dalárda* tagjai Rózsavölgyi Gyula egyl. elnök vezetése alatt testületileg jelentek meg; s a gyászszertartás után Hoppe Rezső egyl. tag vezénylete alatt Jelen gyász­dalát énekelték szívhez szóló, meghatottsággal, igy véve búcsút szeretett daltársuktól, ki évti­zedeken át-'együtt dalolt velők. e. ö. Uj melegforrás Budán. Az eskütéri hid alapfurásait most végzik a budai oldalon. A napokban a mikor a föld mélyébe huszonnégy méternyire hatoltak le a fúrókkal, a nyílásból hatalmas vizsugár tört elő. A viz olyan forró volt, hogy megégette az emberi testet s páráiból sürü gőzfelhő képződött a Duna fölött. A fúrási munkát abba kellett hagyni a nagy tömegben föltörő viz miatt. A vizsgálatot vezető szakbizottság konstatálta, hogy az uj forrás kénhidrogénszagu és a paradi vízhez hasonló. Érdekes jelenség, hogy a mig eddig a Rudas-fürdő medenezéjét a források négy óra alatt töltötték meg, mióta az uj for­rás fölszabadult, a medencze két óra alatt megtelik. A forrás vize azonban annyira zava­ros, hogy fürdőül használni nem lehet. A szak­értők ezt annak tulajdonítják, hogy a csatornát nem a megfelelő eszközzel fúrták. Az uj forrás, ha szabadon hagynák, megakadályozná az eskü­téri hid építését. A bizottság tehát egyhangú­lag a forrás betömését határozta el. s tegnap be is tömték. A bizottság ezt azzal okolta meg jelentésében, hogy ha a fővárosnak a for­rásra szüksége van, azt más helyen megfelelő eszközökkel megnyithatja. — Sár. Az I. k. Alkotás-utczai lakosok panaszkodnak, hogy az utcza páratlan számmal ellátott házai előtt ► sárteger van és a gyalog­járón csak életveszéllyel közlekedhetnek. — Az Alkotás-ptczai lakosok feljajdulása jogos és méltányos. Ámde nem csak itt vau sár, de egyéb helyen is, sőt az a jogos kérdés, hol nincs sár? Kérjük a tanácsot, hogy a meny­nyire lehet burkoltassa utczáinkat, mert ha igy tart csóluak nélkül ki nem mehetünk — Elismerés Angliából. Az angol központi mezőgazdasági kamara — amint azt a Magyar Gazdák Szemléjének legutóbb meg­jelent számában olvassuk — titkárának Henry Rew-uek előadása alapján dr. Darányi Ignácz földművelési ministernek, továbbá Rodiczky Jenő főtitkárnak és Paiker Alajos titkárnak az öszön

Next

/
Thumbnails
Contents