Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-27 / 26. szám

kod ni kell a községnek a faiskola bekerítéséről s vízzel való ellátásáról.

Az állami útak befásitását a kereskedelmi kormány saját költségvetése terhére intézi. A fák ültetési helye a közutakon, egymástól való távolsága és tőmagassága azonban a szabály- rendeletben határozandó meg s ez szolgál irányadóul a többi útak befásitásánál is.

A törvényhatósági útak befásitására nézve a törvényhatóságoknak az államépitészeti hiva- í tál, az orsz. gyümölcsészeti biztos és a hol selyemtenyésztés van, az orsz. selyeratenyész- tési felügyelőség meghallgatásával fásítási tervet kell alkotni. Ezen tervben meghatározandó útvonalanként és záros határidőkkel a fásítás sorrendje. A költségeket, kivéve azon eseteket, a midőn magánbirtokosok önként vállalkoznak a fák haszonélvezete ellenében bizonyos törvényhatósági útvonalakat befásitani, a törvény- hatósági útalap viseli.

Ugyancsak befásitási tervet kell csinálni az 1890. évi I. t-cz. 1. §. a 3—6. pontjában említett utakra nézve is. Még pedig a járási mezőgazdasági bizottság meghallgatásával a főszolgabírónak. Ezen útak közül csak azok fásitandók be, a melyek utárokkal el vannak . látva. A költségeket az útfentartók oly arányban viselik, mint a többi útfentartási költségeket.

A közútakra olyan fák ülteteudők, a minők az illető talajra alkalmasak. A hol selyem- tenyésztes van. a községekben és azoiíon kívül bizonyos távolságra szede.fákat kell ültetni.

A faiskolák és fásítások szakszerű felügyeletére járási faiskola felügyelőket kell al- ' kaimazni, a járás nagysága szerint egyet vag}^ többet, a kik a járási főszolgabiráknak szakközegei. Javadalmuk a községektől miuden kötelező látogatás után 2—4 forint. Kötelességük : a községek faiskoláit és fásításait évenként kétszer, tavaszszal és augusztusban meglátogatni s a főszolgabírónak, a hol pedig selyemtenyésztés van, az orsz. selyemtenyésztési felügyelőségnek is jelentést tenni. Szakkérdésekben úgy a községeknek, mint a fölöt- t es hatóságoknak véleményt adni.

Ilyen irányelvek alapján teendő részletes rendelkezésekhez úgyis becses anyagot adott a megtartott értekezlet. Adminisztrácziónk túlterheltsége mellett is biztosítottnak látjuk tehát a rendelkezések keresztülvitelét. Minthogy ettől sok tekintetben függ számos községünknek és a szegényebb lakosságnak anyagi előmenetele, de népies gyümölcstenyésztésünk jövője is : nem kételkedünk benne, hogy a törvényhatóságok kiváló gondjaikba fogják venni a községi faiskolák és fásítások ügyét.

Budapest, 1897. (3)

A. M. T. E, Budapesti Osztályának átjelzései.

A „Szép Juhásznő "-tői a Hárshegy alatti völgyön le Mária Remetére l1/* óra, onnan először a Hidegkútra vezető kocsiuton, majd a Remetehegy alatti mészégető felé tartva fel a Remetehegyre s innen folyton gerinczen haladva a Nagy-Szénáshegyre (549 m.) 27a óra (sárga jelzés). Kiterjedt kilátás. (A további csatlakozást (lásd Pilis-Csabánál).

A „Szép juhásznő “-tői kezdetben a budakeszi országúton, majd szép erdei ösvényeken Nagy-Kovácsiba 274 óra és innen fel a Nagy- Szénáshegyre 3/r óra (vörös jelzés).

Pilis-Csabáról a Nagy-Szénáshegyre az Erzsébet-kút mellett a Bükkös-kuti árkon 11/2 óra (vörös jelzés) vagy a Boroka árkon U/a óra (elébbi útból kiágazólag kék jelzés). Mindkét út igen szép erdei részleteken vezet ke- - resztül. Innen Nagy-Kovácsiba 7a óra, Mária- Remetére 27* óra (lásd a „Szép juhász- nődnél).

Piiis-Csabáról a Hármas határ érintésével Pilis-Szántóra 172 óra (sarga jelzés). Innen a Pilis hegyre, a mexikói erdővédi lakhoz, vagy a Ziribari erdőn át Csobánkára és Po- mázra. (Lásd Pomáznál).

BUDA és VIDÉKE

Pilis-Csabáról Csév alatt fel a Pilishegy körül vezető szép erdei útra*) (a Klapecz sziklacsoport alatt) l3/a óra (kék jelzés). Innen Pilis-Szántóra (jobbra) 1 óra, a mexikói erdő- védi lakhoz (egyenes irányban) 17* óra (narancs- sárga jelzés). Utóbbiról balra kiágazólag a Kétágú hegyre U/2 óra (kék jelzés).

*) Ezen jelzés a nyár folyamán fog foganosittatui.

Ürömről a Nagy-Kevélyre (537 m.) DR óra (a gerínczig sárga, azután vörös jelzés) gyönyörű kilátás. Leszállás Csobánkára (vörös jelzés 3/4 óra) a honnan a pomázi állomás 3/4 óra alatt érhető el.

Békásmegyerről a Nagy-Kevélyre (vörös jelzés) kényelmes utón l1/2 óra.

Kalázról a Nagy-Kevélyre először az ürömi úton. azután jobbra fordulva erdei úton a gerinczre (sárga jelzés, 174 óra), innen a csúcsra (vörös jelzés, 7* Óra).

Caobánkáról a Kis-Kevélyre (486 m., 45 perez), igen szép kilátás; innen a gerinczen (vörös jelzés) a Nagy-Kevélyre (537 m., nagyszerű kilátás, félóra) s le Boros-Jenőre (35 perez, kék jelzés) vagy Ürömön át a Csillaghegyi csárdáig 1 óra.

Pomázról a Kőhegyre (vörös jelzés) 1 óra ; az út utolsó részlete meredek. Felette érdekes bizarr sziklafalak, gyönyörű kilátás. Leszállás Szent-Endrére (vörös jelzés) 5/r óra, vagy a Dobra voda forráshoz l1/2 óra (sárga jelzés).

Pomázról a Laszlovszky ligethez 1 óra azon túl a Ziribári erdőn át Pilis-Szántóra 2 óra s onnan tovább a Pilishegy nyugati oldala alatt a mexikói erdővédi lakhoz 2 óra (narancs- sárga jelzés).

Pomázról a Csikóvár csúcsára 1 óra 20 perez (556 m., sárga jelzés) vagy pedig a CsiCóvár alatti tengerszem érintésével ugyanoda (fehér-kék jelzés — a falu nyugati végétől) rendkívüli szép kilátás. Leszállás a Dobra- vocla és Bucsina forrás mellett SiCárosra (kék jelzés) 1 óra. Itt ellátás és szállás a közala- pitványi erdővédnél. Innen a dömörkapui völgyön, a vízesés érintésével le Szent-Endrére (272 óra, sárga jelzés). A Dobra voda forrástól az Anna völgybe (narancsvörös jelzés, 1/4 óra. Ebből V4 óra múlva kiágazás a Vidor menedékházhoz 5 perez (sárga jelzés).

Szt.-Kndréről IzbéCen át a Hauszmann-féle nyaraló (Annavölgy) érintésével a Dömörkapu- vizeséshez (sárga jelzés, 2 óra), innen a gyönyörű völgyön fel a sikárosi erdőőri lakhoz 1 óra, (itt szállás, ellátás). Sikárosról Pilis-Szt.- Lászlóra (vöröskék jelzés, 1 óra) s a Lepencz- patak völgyén (kék jelzés) le Visegrádra (2 óra) vagy át Szt. Keresztre (sárga jelzés IA/2 óra). Mindkét út igen szép.

Szt.-Kndréről a Star a voda forrásához (vörös-kék jelzés) 1 óra. Kitűnő forrós csinos helyen ; a f rrás fölött szerb feliratú emlékkő 1781. évből.

Szt.-Kndréről Izbéken át Szt.-Lászlóra (kék jelzés, 21/i óra. Innen Visegrádra (1. fenn).

Szt.-Kndréről Dömösre. A gyönyörű dömör- kapui völgyön fel Sikárosig (3 óra, sárga jelzés), innen a völgytágulat uyugati vége felé ÉNyi irányban át a Királykát völgyébe s a szép völgyön le Dömösre (2V2 óra, kék jelzés.) Szt.-Keresztről Pilisre (757 m.), meredek, de jó Serpentin utón (vörös-fehér jelzés, 1 óra). Kiterjedt kilátás, különösen dél felé szép. A csúcsról gyönyörű bükkösben a Két bükkfa nyergére s Mexikó erdőőri lakhoz (vörös-fehér jelzés 172 óra, itt szállás és ellátás) s innen jó szekéruton pompás erdőkön keresztül le Pilis-Maróthra (2 óra), vagy Szt.-Lélek-Hutcin át (a falutól északra pálos-kolostor romjai) a gyönyörű szent-léleki völgyön le Ksztergomra (272 óra). Szent Keresztről egyenesen Mexikóra — gyönyörű erdőben, jó utón — l'/2 óra

(sárga jelzés).

Szt.-Keresztről a Chilova völgyén (kitűnő forrás) a Dobogókő tetejére (700 m.), kényelmes utón 172 óra (vörös-fehér jelzés). A hegy meredek északi széléről elragadó kilátcis ; Budapest környékének legszebb pontja. A tetőről nyugati irányban a határ mentén a Két bükkfa (574 m.) nyergére s innen Mexikóra, 1 óra (kék-fehér jelzés), vagy gyönyörű erdőben a

Hegedüsbérczen át Körtvélyes pusztára és Dö mösre (vörös-fehér jelzés, 2 óra).

Visegrádról a Lepencz patak völgyén át Szt.-Lászlóra, igen szép út (kék jelzés, 27a óra.

Dömösröl SiCárosra a szép Királykádé vagy Szőkeforrási völgyön át (kék jelzés. 3 óra); itt szállás, ellátás a közalapítványi erdőőrnél. Innen a Dömőrkapu vízesésen át Szent- Endrére (272 óra, sárga jelzés).

Dömösröl Körtvélyes pusztán át a Dobogókő (700 m.) tetejére (27a óra, vörös-fehér jelzés), innen elragadó kilátás a Duna szorosára s a honti, nógrádi és hevesi hegyekre; Budapest környékének legszebb pontja. Leszállás Pilis- Szt.-Keresztre (1 óra, vörös-fehér jelzés esetleg a sikárosi völgybe (1 óra, kék fehér jelzés) s onnan SiCárosra (1 óra, sárga jelzés) és — a Dömörkagni-vízesést útba ejtve —Szt.-Kndrére (17a óra). A Dobogókőről a Két bükkfa nyergén át (idáig kék-fehér jelzés) a Pilis csúcsára (757 m., vörös-fehér jelzés) 27a óra ; onnan leszállás Pilis-Szt.-Keresztre (vörös-fehér jelzés) 50 perez.

Dömösröl Mexikóba Dömösröl a dobogókői úton (vörös-fehér jelzés) a Hegedüs-bércz alatti nyeregre (1V2 óra), innen kék-sárga jelzés) le a maróthi völgyben fekvő Hoffmann- aunyóhoz s innen fel a maróthi szekérútra. (5/4 óra).

Pilis - Maróthról a Hoffmann-gúny hóhoz, elintén a mexikói szekérúton (rV4 óráig), azután balra elágazás (a vörös-sárga jelzést követve) a Hoffman-gúny hóhoz (3/4 óra), közelében a kitűnő Hoffmann-forrás (5 perez); innen a Dobogókőre (vörös-sárga jelzés, 1V2 óra).

A Kétágú hegyre, a Pilis-Mexikói vörösfehér jelzésit útból kiágazólag (fehér-kék jelzés, Mexikótól számítva (2Va óra.)

Juuius 27.

Évi jelentés

a Budapest székes fővárosi I. tier, budavári iskolatéri közs elemi népiskola állapotéiról az 1896/97-dik iskolai év végén.

A székesfővárosi elemi iskolák számára kiadott utasítás 59. §-ának 10. pontja értelmében van szerencsém a fennevezett iskola tantestülete nevében az 1896/97-d k iskolai évről szóló jelentést a következőkben összefoglalva tisztelettel előterjeszteni.

Az 1896/97-dik tanévben a beiratas a tek. székesfővárosi tanács 1896. évi jun. hó 18 ikán kelt 25689/1896. számú határozata alapján az országos nagy ünnepségek miatt október hó

1-én vette kezdetét, mely bezárólag okt. hó 5-ig tartott.

Október hó 6-dikán a tanuló ifjúság a „Veni Sanete“-ra vezettetett.

A rendes előadások október hó 7-dikén kezdődtek, melyek a május hóban fellépett kanyaró miatt máj. 7-től 28-ig tartó megszakítással 1897. évi junius hó 20 ig tartattak.

Október hóban beíratott 391 tanuló, és pedig 177 fiú és 214 leány.

Tanév közben jött még 13 fiú, — és 12 leány, igy az egész tanév folyamán a beirt tanulók száma : 416.

Az összes beirt 416 tanuló közül illetőségre nézve volt: budapesti születésű: 314, Magyarország egyéb helyiségeiből: 88, osztrák örökös tartományokból: 13, külföldi 1, összesen : 416.

A tanulók közül tandijat fizetett: 161, tandíjmentes 255 volt.

A tanév folyamán bevétel volt: beiratási díjból: 191 frt 50 kr., félévi tandíjból: 712 frt

50 kr., havi tandíjból: 79 frt 50 kr., magánvizsga díjból: 127 frt 50 kr. Összesen : 1111 frt.

Kiadás volt: az iskolaszéki gondnok úrnak 100 frt, a központi pénztárnak: 1011 frt. Összesen: Ilii frt.

A szegénysorsú tanulók között a tanév elején kiosztatott 53 katekizmus, 55 biblia, 20 ábc., 20 drb. palatábla, 58 magyar olv. könyv,

51 német olvasókönyv, 61 magyar nyelvtan,