Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-13 / 24. szám

Budapest, 1897. (6) BUDA és VIDÉKE Junius 13. alkalmazzák. A tábláknak számai éjjel állítólag foszforeszkáló fényben ragyognak és igy vilá­gosságot terjesztenek. A mérnöki hivatal jelen­tése szerint a táblák világitó ereje hamarosan eltűnik és igy László ajánlatát a bizottság mel­lőzte. — Bemutatták a promontori-út kiépítésé­nek tervét, tekintettel főleg azokra a telek- és háztulajdonosokra, a kik birtokaikat a meghatá rozott kisajátítási összegéit nem hajlandók át­engedni. A bizottság abban állapodott meg, hogy a mérnöki hivatal tanulmányozza újból a kiépí­tendő útvonalat s építse ki egyelőre azokig a telkekig, a melyeknek tulajdonosaival még nem jött létre a megegyezés. — A lapos dűlői ka­szárnyát. a mely jelenleg építés alatt van, no­vember hóban fogják rendeltetésének átadni. A mérnöki hivatal erre való tekintettel a Hun­gária út kiépítését és légszeszvilágitással való I ellátását indítványozza. A kiépítéshez szükséges kisajátítások előirányzatát a mérnöki hivatal ké­sőbb fogja beterjeszteni. A bizottság ezt tudo­másul vette. Hozzájárult a bizottság a mérnöki hivatal részéről előterjesztett s több utcza sza­bályozása. esetleg kivilágítása czéljából ki­dolgozott tervekhez és költségelőirányzathoz. Elfogadta a bizottság a mérnöki hivatalnak, a Szépvölgy-utcza rendezése tárgyában előter­jesztett eredeti tervezetét. — Az istenhegyi fogaskerekű vasút addig is, mig villamos üzemre való átalakulása megtörténik, több ki­térő építését tervezi. A mérnöki hivatalnak az ellen nincs kifogása. — A budapesti közúti vaspálya a fővárossal kötött szerződése értel­mében köteles a zugligeti vonalat a Vaskapuig kiépíteni, ha a főváros neki e czélra alkalmas dtat enged át. A közmunkák tanácsa legutóbb fölhívta a társaságot, hogy a vonal meghosszab­bításának tervét mutassa be. A társaság a vonal meghosszabbítását lehetségesnek tartotta és kérdésL intézett a fővároshoz az iránt, hogy mily irányban óhajtja ennek keresztülvitelét. A mérnöki hivatal erre két tervet dolzott ki, ue a társaság egyiket sem vélte alkalmasnak. Az egyik mégis előnyösebb, de ez is csak egy vágányt tervez s a vonalút emelkedése is igen lejtős. A mérnöki hivatal ez ellenvetésekre válaszolva, elégségesnek tart egy vágányt, az emelkedés lejtős voltán pedig az útvonal meg­hosszabbításával vél segíthetni. A középitési bizottság egyik tervet sem tartja teljesen meg­nyugtatónak, de nézete szerint az egész ut arányosításának nagy költségei sem állanak arányban a közönség kényelmével s ezért el­határozta, hogy az útnak csupán 250 méterrel való meghosszabbítására kötelezi a társaságot, a hátralevő útvonal kiépítésétől pedig eláll. Budai hangulatok. Haragszik. Haragszik a gazda nagyon, Hogy tilosba ment a barom. — Gulyás-bojtár, szedte vette, A tilosba eresziette. „Soh’tjse bánja, jó gazduram, Hogy a barma a tilosban; Kend se őrzi lányát jobban, Az is benn van a tilosban!“ Taksonyi Óózsef. Á földmivelés érdekében, Igen tisztelt Igazgatóság ! A „Buda és Vidéke“ legközelebb egy hasznos újítással akarja gazdagítani tartalmát. A kis gazdákra nézve lenne ez taauság és példa. — A gazdálkodások s földművelés he­lyesebb alapra való fektetése végett a nagyobb gazdaságok leírását akarja meghonosítani. Ezek­ben a leírásokban méltatni kellene a tulajdo­nost mint gazdát és a gazdasággal foglalkozó tisztviselőket. A leírás lehet legalább négy-öt Írott oldal, mludig csak a papír egy oldalára írva. — Ké­rem a tisztelt igazgatóságot, hogy e leírásokkal egy tisztviselőjét megbízni és azt a mielőbb megküldeni szíveskednék. Lapom, a Buda és Vidéke elterjedett s mig a gazdasági hirdetéseket jutányos árak mellett közli, előfizetőinek és hirdetőinek meg­bízásaiban is eljár. — A kiadó hivatal mindent közvetít. Előfizetési árak : egy évre 6 frt. félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. Hirdetés árszabály szerint. Kiadóhivatal: Budapest, I. Városmajor-utcza 28. Báró Bátiffy- ház Tisztelettel Erdélyi Gyula. Dumtsa Jenő. Lapunk mai számának különféle rovatának elején közöljük azt az ünnepélyt, mit Szent- Endre városa ül folyó hó 14 én. Az emel­kedő város, melynek emelkedésébe sok akadály ütközött, egyik legnagyobb fiának huszonötéves szolgálata évfordulóját ünnepli. Az ünnepély lefolyásáról kimerítő tudósítást adunk, hogy mi is elismerjük azokat az érdemeket, mit Szent- Endre város jegyzőkönyvbe iktat. Dumtsa .Jenő Szent-Endre város polgármestere budapesti születésű. A kereskedelmi akadémiát végezte, de hajlamai a közigazgatási pályára vonzották. A hajlamokat siker igazolta. A szerb nyelvet később tanulta meg, ezzel is jelét adva nem közönséges szellemi erejének. A karlóczai kongreszuson a Szent-endrei szerb egyházat ő szokta képviselni és itt mint az az egyházjog alapos ismerője, és mint szónok tűnik ki. Hű hazafi és buzgó tagja egyházának. Önzetlenségének tanúsága az, hogy mikor polgármesternek választották fizetés nélkül akart szolgálni, de ezt a megye nem fogadta el. A szent-endrei polgármester azonban fizetése leg­nagyobb részét jótékony czélra adja, vallást és fajt nem tekintve. Minden erejével és tehetségével Szent- Endre felvirágozásán fáradozott. Az ő érde­meit hosszú volna felsorolni, mert a küzdelmes huszonöt év mindenik napjára esik egy felje­gyezni való szép és dicséretre érdemes csele­kedete . . . Hazafiságát bizonyította be azzal, hogy a magyar nyelvű leánynevelő intézet felállítását tekintélyével, anyagi és erkölcsi hozzájárulásá­val segítette. A szent-endrei vasút is jó részben neki köszönhető. 0 buzgólkodott azon és moz­dította elő, hogy Szent Endrén adó hivatal és járásbíróság van. A dunai rakpart, és a Duna felöli rész szőlővel való beültetése szintén az ő érdeme. Áldva fogják említeni nevét a teljesen elhanyagolt árva ügyek rendezéséért is. A ta­karék-pénztár, a kaszinó alakításához is oda fű­ződik mint alkotónak a neve. A társadalmi: szellem ébresztése, fenn­tartása szintén jó részben az ő érdeme és ebben közremunkál nagy műveltségű neje. Halvány vonások ezek az ő pályaképéről. Tettei beszélnek és mi csak azt kívánjuk, hogy a megye egyik vezérférfia Szent-Endre polgár- mestere sokáig éljen. Xyiltíér^) Elsőrangú kénes hévvizű gyógy fürdő páratlan gőzfürdővel, leg­modernebb iszapfürdőkkel pom­pás ásványvíz uszodákkal, kő­és kádfürdőkkel, 200 kényelmes Riirianpctpn lakószobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. *E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelős­séget a szerk Kiadó és laptulajdonos mindszenti Erdélyi Gyula Főmunkatárs: Koncsek Lajos. Tájékoztató. — Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük azokat, kik lapunkat egész évben járatják, hogy üzletüket vagy egyébb dolgukat egyszer a tájékoztatóban felemlíthetik. A ki erre igényt tart, levelező-lapon Írja meg közle­ményét a kiadóhivatalnak. — Hová lett Kapsz ? Ezt a kérdést intézi hoz­zánk egy olvasónk értve alatta, hova lett Kapsz Jó­zsef az ismert vendéglős. Ezt mindenki tudja, tehát mi is megtudunk rá felelni Kapsz József a szép Mar­gitsziget alsó vendéglőjében kötelezi le a közönséget jó ételekkel és italokkal köz megelégedésre. — Schafler Miskó története. Schafler Miskó alko- tás-utezai vendéglőjében (a déli vasút érkező oldala közelében) sok minden történt nur. Valaha Albrecht főherczeg is kért itt magának spritzereket. Gill József az üzlet volt tulajdonosa ez a derék polgár sokat tud beszélni a Schafler Miskáról, ki valaha emberséges juhász volt. Most szép kerti helyiségben pihenhet a vendég s frissen csapolt sör, jó borok és ételek mellett elmélkedhetik a felett, hogy min­I den múlandó csafa Schafler Miskó hire állandó. Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság, Meghívó. A Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaságnak szavazatra jogosult rész­vényeseit tisztelettel meghívjuk a társaságnak 1397. junius !5-én délelőtti 10 órakor Bpesten, a társaság helyiségeiben (V. Mária Valeria- utcza 14. szám) tartandó második rendes közgyűlésére. A tanácskozás tárgyai: 1. Az igazgatóság jelentése az 1896. üzlet­évről és az évi mérleg előterjesztése. — 2. A felügyelő-bizottság jelentése a mérleg meg­vizsgálásának eredményéről és a tiszta nye­reség hováforditására vonatkozó igazgatósági indítvány felől. — 3. A mérleg megállapítása és a tiszta nyereség hováforditása iránti hatá­rozathozatal. — 4. Az igazgatóság és fel­ügyelő-bizottság tagjai részére adandó fel­mentvény iránti határozat. — 5. A nyugdíj­intézet létesítése. — 6. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság évi tiszteletdijának meg­állapítása, — 7. A felügyelő-bizottság tagjai­nak választása. A közgyűlésen való résztvevősre azon rész­vényeseknek van joguk, a kik a társaságnak legalább 50 (ötven) drb részvényét a még le nem járt szelvé­nyekkel együtt, nyolez nappal a közgyűlés előtt a tár­saság pénztáránál (Mária-Valéria-utcza 14. sz.) vagy a Magyar Általános Hitelbanknál, vagy a Magyar Leszá­mítoló és Pénzváltó-Banknál letették. Tisztelettel kérjük tehát részvényeseinket, hogy rész­vényeik letételéről gondoskodjanak. A részvények számrendben összeállítva, a benyújtó által sajátkezüleg aláirt s két példányban kiállított jegy­zék kíséretében nyújtandók be. E jegyzéknek egy pél- ddn)At az átvevő pénztár az átvétel elismerésével visszaadja s a részvényeket csak ezen elismervény visszaszármaztatása mellett fogja a közgyűlés után a letevőknek kiadni. A közgyűlésre belépti jegyül szol­gáló igazolványokat a részvényeket átvevő pénztár azonnal kiszlogáltatja. Ha valamely részvényes szavazati jogát más szava­zatképes részvényesre akarja átruházni, a megbízott nevére szóló meghatalmazást az igazolvány hátán ki­tölteni s aláírni tartozik. A mérleg a felügyelő-bizottság jelentésével együtt nyolez nappal a közgyűlés előtt a társaság helyiségei­ben a részvényesek rendelkezésére áll. Budapesten, 1897. május hó 15-én. Az igazgatóság. Özv. Bartalits imréné szül. Jungmayer Magdolna mint anyja; Dr. Koszorús István és neje szül. Bartalits Berta, Nagy István és neje szül. Bartalits Júlia, Bodnár Dezső és neje szül. Bartalits Emma, Bartalits Károly Imre. Bartalits Sándor és Bartalits Zoltán mint testvérei illetőleg sógorai; Jungmayer Ferencz mint nagyatyja, Jungmayer József, György, Mihály és Ferencz, mint nagybátyák, özv. Magyar Józsefné szül. Jungmayer Katalin mint nagynénje, mélyen szomorodott szívvel jelentik a többi rokonok nevében is ifj. Bartalits Imre halálát, — ki f. évi junius hó 11-én délutáni 6 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 2(i-ik évében jöbb- letrc szenderült. A drága halott földi maradványai vasárnap junius hó 13-án délutáni 5 órakor fognak a vörös kereszt Erzsébet-kórház kápplnájában a rom. kath. vallás szertartásai szerint ünnepélyesen beszontcl- tetni és onnan a farkasréti sirkertben -örök nyuga­lomra tetetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 15-én reggeli 10 orakor foga Krisztinavárosi plébá­nia templomban a Mindenhatónak bemutattatok Budapest, 1897. junius hó 12-én. BÉKE LENGJEN PORAI FELETT!

Next

/
Thumbnails
Contents