Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-30 / 22. szám

tetejébe .vájt természetes üregeiben, melyeknél pompásabb lakásokat cziváuy- észszel még álmodni sem lehet? S képzeletemben megelevenedik a hegy, mint a milyen akkor volt, füstös barlangjaival, melyeket kísérteties hangulatba von a kovácskodó czigányok lobogó tüzének kiáradó fénye, primitiv szerszámaiknak monoton csilingelőssel szóló lármája. Látom a jámbor budai polgárokat, a mint a bűbájosoknak tartott feketeképü jövevényektől lakott eleven poklot illő respektussal elkerülik. A sok babonát, kísérteties mesét, mely a magár, méltóságteljes flegmával a Duna tükrében néző sziklaóriást bizonyára már ősi idők óta körülszőtte, szinte nyom nélkül törölte le a törökhódoltság, mely alatt Buda és Pest régi lakossága teljesen kiveszett. Csak a ránczok maradtak itt meg akkor is s valahányszor a keresztény hadak sokáig hiúnak bizc nyúlt ostromaikkal hirtelen megtámadták Budát, az ő várfalakon kívül eső s azoktól nem védett házaik fölött ép úgy röpültek s csaptak le az ágyúgolyók, mint a várhegy fölött és nekik ilyenkor alig lehetett idejük tovább menekülni, mint a Gellért-hegy sziklaüregeibe, melyek különben a legújabb időkig is szolgáltak emberi lakásokul, s a hol az éj sötét leple alatt manapság is nem egy szerencsétlen talál menhelyet, ha véletlenül a rendőrök razziát tartva, rajta nem ütnek...

Mindezekből nyilvánvaló, hogy a Csanádi püspök vértanuságától eltekintve, a Gellért-hegy épen nem játszott valami jelentős szerepet történelmünkben, mégis keresve sem találhattak volna alkalmasabb helyett, a hol az ezredéves múltúnk megörökítésére szánt nagyszabású emlékmű impozánsabban érvényesülhetne, mint ennek tetején.

Szaggatott sziklatömegével szinte a főváros szivébe könyököl s. mindenek felett uralkodik háztengerén. Viharverte orma — Budapest legszélső utczá- iban járván is — minduntalan elénk bukkan s bármilyen emlékmű koronázza is majd, az oly óriási kiterjedésben fog érvényesülni, mint a világnak egyetlen monumentuma sem. Ismétlem, az ezredéves emlék lett volna illő helyén ott. Azonban most már megmásíthatatlan a terv, hogy az Andrássy-utnak, eme leg- müvésziesebben kiképzett utczánknak a végére kerül, a hol bizonyára nem annyira monumentális hatású emlékmű, mint inkább ez ut művésziesen dekorativ záradéka lesz.

("Vége következik.)

Kelenföld jövője.

Siebreich Károly ur lapunk munkatársa a Kelenföld jövőjéről irt emlékiratát a közmunkatanácscsal szemben a következő érvekkel védi:

Mindenekelőtt megjegyzem hogy a Nagy- tekintetű Közmunkák Tanácsa a bírálatában nem foglalkozott tervemnek minden részletével, melynek nagy része pedig igen fontos közegészségügyi kérdésekkel foglalkozik. Ezek után pontról-pontra idézem a határozatot és az

Budapest, 1897. (2) ___

BU

DA és VIDÉKEegyes pontokra bátorkodom észrevételeimet a következőkben előadni:

A Főv. Közmunkák Tanácsának 1897. április 1-én tartott ülése jegyzőkönyvi hivatalos kivonatának másolata :

T.

A műszaki osztály jelentése Siebreich Károly építész emlékiratára, melyben a Kelenföldre alkalmazandó építési modor, valamint szabályozási és rendezési tervvel foglalkozik.

H.

1. A mi az építési módot illeti, a tanács 3 ablakfrouttal biró kétemeletes házak rendszerét nálunk egyáltalán nem találja alkalmaz- j hatónak, mert sem viszonyaink, sem hajlamaink nem olyanok, hogy egy családnak több emeleten v :ló elhelyezkedését elfogadhatnók.

1. Erre nézve bátor vagyok előadni, hogy egy szerényebb lakásban, sőt jobb családi házban is, már három utczai ablak is megfelel a szükségleteknek; hiszen hány lakás van jelenleg nemcsak Budapesten, de az egész világon a jelenleg fennálló házakban és bérknszárnyák- bau, hogy egy családnak három, sőt két ablaka van az utczára, tehát a lakásnak egy kisebb egy ablakos és egy nagyobb két ablakos szobája van, vagy éppen csak egy két ablakos utczai szobája, az udvar felé pedig a konyha, esetleg még egy szoba és egy ily házban a lakást a hatóság az építési szabályok alapján engedélyezi Ennélfogva, hogy az ily lakás csak nagy bérházban vagy bérkaszárnyában legyen megengedhető és- egy kisebb három ablaku, utczahomlokzattal biró házban nem, abba őszintén mondom, nem tudok bele nyugodni. Az ilyen lakásnak legalább is az a kellemes oldala van, hogy a lakó egyedül lakik elkülönítve és senki által nem lesz háborgatva.

Különben bátor vagyok megjegyezni, hogy az általam tervezett házcsoportban a szögletházban mindenütt úgy földszint, mint az emeleteken két-két lakás van, tehát a lakó nem lakik a földszinten és az emeleten. A közbenső házakra nézve pedig többféle tervem van ; van olyan, a hol minden emeleten más-iuás lakó lakik, van olyan, hol minden emeleten két-két lakó lakik, van azonban olyan is. hol az egész házat, a földszintet és az emeletet vagy két emeletet egy lakó lakhatja, úgy, mint az Andrássy-út végén, vagy más utczákban levő házakat, valamint több nagyúri házakat itt Budapesten is. — Igen, de ezt nálunk csak gazdag ember teheti, szerényebb viszonyokban élő nem. Az elősoroltaknál fogva tehát tervemben minden család talál magának kívánalmaihoz mért lakást. Különben az sincs kizárva, hogy egy háztulajdonos két vagy három telket vesz egymás mellett, hogy minden emeletre egy-egy nagyobb lakást építhessen 6 vagy több ablakkal. A bírálat tehát nem helyesen Ítéli meg tervemet és igy nem is dönti meg azt helyesen.

Egyébiránt ezzel a rendszerrel már szülőföldjén Angliában és Skócziában is felhagynak és semmi ok nincs arra, hogy a már is bontás alá került u. n. „százházzal“ szerzett tapasztalásunk után valami hasonlót létesítsünk, főleg akkor, a mikor a Siebreich Károly által annyira hangoztatott családi házak építésére a szabályok nálunk egyébként is elég alkalmat nyújtanak, nemcsak a harmadik és negyedik övezetben, de a város belsejét képező első és második övezetben is, a hol tudvalevőleg 7 öles homlokzat és 10 öles mélységgel, tehát 70 négyszögöl minimális térfogattal alakulhatnak a telkek, a melyek aztán családi házak építésére kétségen felül alkalmasak.

Hogy a jelenlegi rendszerrel Angolországban és Skócziában felhagynak, azt az utolsó 1895. évi /ottani utazásom alkalmával nem tapasztaltam, és aki Európában egy kissé körültekintett, arról győződhetett meg, hogy ez az állítás a tényállásnak nem felel meg, sőt mondhatom, hogy más országokban is hódit mindinkább az angol rendszer.

Különben az angol rendszer nemcsak abból áll, hogy egy lakó miuden emeletet elfoglal, hanem a fődolog a rendszerben a házMájus 30

csoportok beosztása oly módon, hogy a szellőző légmozgás az udvarok egyesítése es az udvarok az utczákkal való összeköttetése által lehetővé tétetik, tehát az épületek egész magassa- gában elzárt udvarok mellőztetnek, és mellőzése mindazon közegészségi hátrányoknak, melyeket a mi építkezéseink a szűk udvarok folytán feltüntetnek. A százházat felhozni például nem nyom a latban ; azt az angol modorral összehasonlítani, csak téves ismeretek alapján lehet, és ha valamely eszme rosszul van megoldva vagy utánozva, annak nem az eszme az oka, hanem a rossz megoldás.

A mi a telkek beosztását illeti, erre nézve az építésügyi szabályzat igy szól :

II. FEJEZET.

Az építési telkek kellékei.

9. §. Az első és második övezetben a telek utczai homlokzat-vonalának hossza és a telek középszélessége legalább 13.27 meter (7 öl), mélysége pedig legalább 18.96 méter (10 öl) legyen.

10. §. Az első és második övezetben sarokteleknél az egyik homlokzat legalább 22 76 méter (12 öl), a másik homlokzat legalább 18.96 meter (10 öl) legyen.

11. §. A harmadik övezet területén a telek homlokzatvonala legalább 22.76 méter (12 öl) és területe a balparti városrészben legalább 600 □ öl, a jobbparti városrészben pedig legalább 1000 □ öl legyen.

A kivételeket e szabály alól, a 12 — 14. §§. tartalmazzák.

12. §. A balparti városrészben a telek legkevesebb 18.96 méter (10 öl) homlokzat

j mellett legalább 300 □ öl kiterjedéssel bírjon ;

a) azon a terülten, melynek határát képezi az arena-úttól kezdve a Szondy-utcza, innen a Bajza-ut'cza a Nagy János-utczaig, ezen haladva a felső-erdősor, lövölde-tér, Damjanich- utcza es az aren a-út

b) az arena út, csömöri-út, a Stefania- úttal délnyugat felől párhuzamosán haladó eiső út és az isvan út által közbe fogott területen :

c) a csömöri-út mindkét oldalán, a czeg- lédi vasútvonalig.

13. §. A jobbparti városrészben a 12. §-ban megállapított kellékekkel kell bírni a teleknek :

a) a Naphegyen,

b) a Rézmálon,

c) a Törökvész (Rókus-hegy) azon területén, melyet egyfelől a trombitas-út, másfelől az 5738., 5739., 5741., 5752., 5753 , 5754., 5755., 5756., 5757. és 5758. hr. számú telkek észak-nyugati homlokzatvonala és a Rézmál határol;

cl) a kis-svábhegynek varosmajor-utcza és azon dűlő-út közt fekvő területén, mely a hárs- közön felül a kékgolyó-utczából nyílik és párhuzamosan halad a városmajor-utczaval a fogaskerekű vasútig;

e) a Gellérthegyen és pedig a Fehérvári- útra, orom- es sáncz-utczára és a budaörsi-útra.

14. §. A jobbparti városrészben legkevesebb 22.76 méter (12 öl) homlokzat mellett legalább 600 ü öl kiterjedése legyen a teleknek :

a) a Gellérthegy azon részén, mely nem esik a 13. §. rendelkezése alá;

b) az Erzsébetsósfürdőt övező 4 lő-úton belül;

c) a iSzemlőhegyen.

15. §. A negyedik övezetben a teleknek legkevesebb 18.96 méter (10 öl) homlokzat mellett legalább 300 □ öl kiterjedéssel kell bírnia.

A 9-ik szakasz az első és második övezetben tehát megengedi 7 öl széles és 10 öl mely telek beépítését. Most kérdem, mi ennek az ara? Ne vegyünk magas árt, mondjuk U ölenként, 200 forint, tehát 70 U öl telek kerül 14.000 írtba; és mennyibe kerül az építés? az egyéni dolog és az illető szükséglététől es vagyoni állásától függ. De, hogy olcsó ház, illetőleg lakás ez nem lehet, az kétségtelen; de végre egészségügyi szempontból a telek nagysága nem határoz, hanem az arány a beépített és szabad terület között, illetőleg a csoporto- ! sitása a házaknak egy házcsoportban, nehogy