Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-16 / 20. szám

Budapest, Í897. (3) Nagyon szeretnénk, de csak abban az esetben, ha a főváros a közönség érdekeit ki­elégítő szerződést fogadna el a vállalkozóktól, mert eg_v ideig ó.áig tartó omnibusz vállalko­zásból nincs haszon. Készebbek vagyunk a turistaságra, mint arra, hogy egy két hónapig döczögtessük magunkat és mikor hozzászoktunk, a járatok­nak vége szakad és újra a gyalogjárás a köz­lekedésünk. A villamos vasút is sok tekintetben rend- szertelenül látja el Budát. Sok nagyon sok javí­tani valót mutat az útirány, szakasz jegy, menetár stb. Ezeken a társaság változtatni fog. mert változtatni kell, különben veszítene vele. Ezúttal ismét figyelmébe ajánljuk a tram­way társaságnak, hogy addig is inig utirányzait helyesen rendezi be, vegye át az omnibus köz­lekedést. a mi helyesen kezelve nagy kincses- bánya. A ki a közúti vaspálya társaságot nem figyelmezteti arra, hogy mit gondol, mit kivan, mit vár tőle a közönség, az nem jó barátja, hanem ellensége a közúti vaspálya társaságnak. A Buda és Vidékének köte­lessége a közönséget képviselni, annak érdé kében felszólalni, de kötelessége viszont a tár­saság iránt táplált bizalmat erősíteni s azt a közönség körében támadt jóakaratai, méltányos indítványok és tapasztalatok elhallgatásával nem gyöngiteni. Árpád sírja. Wlassics Gyula kultuszminiszter az Árpád sírja felkutatása érdekében hozzáintézett folya­modványokat elutasitólag intézte el. Kijelen­tette. hogy a kultuszminisztériumnak erre a czélra nincs pénze. A fővárosra utalt, mond­ván, hogy az folytassa az ásatásokat. A főváros megbízásából dr. Kuzsinszky Bálint egyetemi magántanár vezetése alatt az idén tényleg to­vább fogják kutatni a régi római város romjait s esetleg kiterjesztik az ásatásokat az Arpád- fürdő környékére is, a hol Árpád sírját gya­nítják. Ha azonban a hatóságok nem vennék kezükbe az ügyet, azok, a kik a kérdéssel tu­dományosan foglalkoztak, társadalmi utón fog­nak mozgalmat és gyűjtést indítani Árpád sír­jának fölkutatására. Il-ik RáJcóczy Ferencz ham­vai hazahozatala, III-ik Béla király temetése, Árpád sírja kutatása. Mind a három olyan eszme, mely hazafias lángot lobbant a magyar ember szivébe. A kultuszminiszternek nincs erre a czélra pénze, élhiszszük, mert maga a néptanítók álla­potának rendezése, az irodalmi és művészeti vjszonyok javítása a különben sem gazdag tár- czát kimeríti. Ámde maga a mi kultuszminisz­terünk Dr. Wlassics Gyula készséggel áll az Ár­pád sírja kutatásáért indult mozgalom élére s hiszszük, hogy azt fel is fedezik, oda szobrot emelve zarándokló helylyé teszik és O-Buda emelkedését is biztosítják vele. Aquincum rom­jai, Árpád sírja és szobra világhírűvé tennék O-Budát és virágozná a mai fürdő telepet. A hazafias mozgalom megindulása 0 Buda emelkedésének biztosítéka. 0 Budáé mely most teljesen elárvultán kiált hiában és jobb sorsot kér. A történelmi emlékek ápolása, a szép fek­vésű hely jövőjének alapja, melyből Uj-Budává kelhet 0 Buda. Akkor gyorsabban valósulnak azok az álmok, miket most a városrendezés vezetői és az elöljáróság, választmány s az óbudai vezérférfiak O-Budáról álmodnak. Ott a hol közelben a Császár és Lukácsfürdő, Római és Arpádfürdő a hazafias mozgalom folytán nem maradhat el az eredmény. Ezeket a kin­cseket jobban megismerik, méltányolják és Ó Buda valamint Újlak szép vidéke csakugyan szép leszsz és emeli a szomszédos községeket mint Békás-Megyer, Kaláz és Pomáz. Szent- Endre emelkedése csak fokozni fogja a javulást és segíti a fejlődést. Árpád sírjából egy szebb jövő forrása fakad. Legyünk segítségére a kissző- lobirtokosoknak! A szőlők felújításáról szóló törvény és szabályzat bár hivatva van a minimális terü­letre nézve is segítséget s kölcsönt adni, mégis jelenlegi keretében a kisbirtokosok vo­nakodnak ezt igénybe venni s aggályaik nem is minden oknélküliek. És mégis a kisbirtoko­son. termelőinknek zömén segíteni s azt kész szőlőhöz juttatni : ez volna úgy a törvényho­zásnak. mint a társadalomnak feladata. Úgy véljük, hogy ezt a kérdést az or­szágos szőlőtelepitő-szövetkezet fogja megol­dani, mely a helyes utón jár, midőn az alább körülirt eljárást szándékozza meghonosítani Számításunk alapjául ue vegyük a tör­vény minimális területét, hanem 1 kát. holdat. Egy gazda, kinek egy oly hold szőlője volt, melynek talaja szőlőültetésre alkalmas, annak idején maga dolgozott szőlőjében családtagjai­val együtt; de ma saját erejéből nem birja szőlőjét ujjátelepiteui és családja fentartása végett napszámba kénytelen dolgozni. Ily sző lős gazda, hogy szőlőjében az okvetlen szük­séges rigolirozást végezni képes legyen, kapna a szövetkezettől a tél folyamán a munka ha­ladtával, a helybeli ügyvivő által közvetítve részletekben száz forintot. Ezzel meg van adva a mód, hogy az illető saját erejéből rigoliroz- hassa. Tavasszal aztán kap körülbelül 100 forint értékéig menő amerikai alanyvesszőt és oltvá­nyokat, hogy a jövő évre nemes zöld galya is legyen, és 50 frt értékű karót. Mivel előre­láthatólag a szövetkezetnek saját telepei lesz­nek. valamint sok helyen saját embereivel fog nagyobb terjedelmű szőlőt telepíteni, ez okból az illető gazdát könnyű szerrel küldi el a hozzá legközelebb eső telepre a folyamatban lévő munkálatok tanulmányozása végett. így lesz első sorban az ültetéssel kapcsolatos többi munkákkal is. Ez utón tehát megkapja az uta­sítást az első év munkáiról. A következő évben meg lesz tanítva a metszésre és a zöld oltásra, az oltványok kezelésére és ősszel való lebuj- tatására Ezek szerint, ha elemi csapás nem éri. a harmadik évben már érett gerezdeket fog szűrni. Lássuk tehát, minő kölcsönben ré­szesült az egy holdas gazda. Rigolirozáshoz kapott 100 forintot, olt­vány és alany vessző képében 100 frtot, karó képében 50 frtot. Egy szövetkezeti rész­jegy 50 forint, mert tartozik taggá lenni, és egyéb kiadásokra 50 frtot; tehát összesen 850 frtot. Ezt az összeget a 4-ik vagy 5 ik évtoi 35 fiájával az esedékes kamatokkal együtt tQ év alatt könnyen letörlesztheti. Hogy egy hold betelepített kész oltványszőlő évi 35 frt tör­lesztést 10 év alatt kibír e, ehhez azt hiszem nem kell nagy magyarázat, sem túlságos vér­mes remény, ha átlag felvesszük, hogy 20 hectolitert terem á 15 frt. Ezen a módon a kisbirtokos könnyű szerrel termő szőlőhöz ju­tott ; szőlője leköti ót az itt maradásra, nem fog tehát gondolni a kivándorlásra s a szö­vetkezet megoldotta a szoczializmus egyik I nagy kérdését. A szövetkezet, hogy pénzere­jét ne fixirozza, gondoskodni fog majd arról is. hogy ezen kölcsönöket más helyütt esz- komptáltassa és a pénzt folyósítsa, hogy ugyan­azon összeggel ismét más baján segítsen. Ez által aránylag, mondjuk, hogy csak aránylag, kisebb összeggel ennek fo^-tonos hasznosítása által nagy dolgokat van hivatva művelni. Az egy holdnyi terület birtokosa 15 év múlva nem tartozik többé és 1 szövetkezeti rész- j egy gyei is bir. Az elmondott eset csak egy példát világit meg ; de ehhez hasonló esetek számtalan va- riáczióban fognak érvényesülni. Ott van egy másik példa, midőn az Ag­rárbank által adandó kölcsönösetekben a szö­vetkezet fogja a telepítést végezni s a tulajdo­nos a harmadik évben, midőn az már termőre fordult, átveszi a betelepített szőlőt. A szö­vetkezet van hivatva a kistermelőn segíteni az által, hogy neki szőlőt telepíteni segít és hi­BUDA és VIDÉKE Május IC. vatva van a folytonos érintkezés által a szak értelmet fejleszteni, oktatva telepíteni. Kész szőlőt a kistermelőnek, nem pedig pénzt, mi markát égeti ! Ez itt a jelszó. Lépjen be a szövetkezetbe tagul saját erejéhez képest minden honpolgár, hogy minél előbb lehetővé válhasson a kisbirtokosnak nyújtandó segítség. E mellett, mivel a szövet­kezet pénzét folyton haszonnal fogja befek­tetni, a részjegyek után tisztességes kamatra is van kilátás. Maurer János. A vörösvári rózsaünnep. Vidám élet volt Vörösvárott és Szent- Ivánban. A két helység legerényesebb leányát koronázták meg a rózsakoszoruval néhai gróf Karátsonyi Guidó ösmert intézkedése szerint. Az alapítványi összeg kamatai ez év­ben 553 frt 83 krra rúgtak. Az ünnepély a szántói utón kezdődött, a hol a lakodalmi tár­saság a két község lakosságából és számos fő­városi vendégből állt és a mely a rózsaanyát, bellusi Baross Károlynét várta. Mikor meg­jelent. Csapó Lóránt, szolgabiró lépett eíő és jelentette, hogy ez évben Tűsek Anna szentiványi leány van kiszemelve rózsaleánynak, a ki erre teljesen méltónak bizonyult. A lako­dalmasok ezután Eckhart Géza körjegyzőhöz mentek, a ki a polgári esketést végezte, onnan zajos éljenzés közepette a szentiváni-templomba mentek, a hol egyházilag kelt egybe a rózsa- leány választott vőlegényével. A vőlegénynek és menyasszonynak azután átnyújtották az aján­dékokat. A szép ünnepély vidám tánczmulat- sággal fejeződött be. Ezt a szép ünnepélyt Eckhardt Géza vörösvári jegyző sok buzgalommal rendezte, mint tavaly érdemes kollégája a solymári jegyző. Csapó Loránd az uj főszolgabíró, kitől a járás igen sokat várhat, az ünnepélyen ott volt, s láthatta, hogy ez a község mennyire érdemes arra, hogy az elöljárósággal egj'et- értve a nyaralási viszonyokat emeljék. Nem tudjuk, benne van e a nemes gon­dolkodású gróf Karátsonyi Guidó alapitó leve­lében az, hogy az alapítványt csak az nyer­heti el, k i m a g y a r u 1 t u d, de nem sok akadálya volna a pótlásnak. . . Ezt az alkalmat meg kell ragadni és a jó igyekezeti! népet a magyarosodásnak meg­nyerni, melynek egyik leghatalmasabb rugója a vagyonosodás. Az uj főszolgabíró hazafiságának szép tere lesz itt és járása a magyarrá tételével gyönyörű emlékét hagyhatja hátra hivatalos működésének. Hazafisága és erélye, műveltsége erre teljesen képesíti. A rózsaleány ünnepnek jelentőségét és hatását a magyarosodás javára kell kiaknázni. A nyaralási viszonyok, vagy a községek rendeltetésének felismerése után nem nehéz a községek boldogitása, mely egyaránt köteles és szép hivatása úgy a b i a i, mint a p o - m á z i f'őszolgabiráknak, kik intézkedhetnek, hogy a községi élet mozzanatairól lapunk több tudósítást kapjon és segíthetnek a magyaroso­dásért folytatott munkákban. A mérnöki hivatal újjászer­vezése. Az útépítési terveket az útépítési szak­osztály fogja készíteni és pedig oly módon, hogy a közmunkák a kellő időben legyenek végrehajthatók. A kivételnél a kerületi elöl­járóságok műszaki közegei is közreműködnek. Föladata lesz ezen osztálynak, hogy az útépítések terén elért vívmányokat figyelem­mel kisérje és hel}7es, gazdaságos útburkolási rendszert honosítson meg. A műépitési és középitési szakosztály teendőit ez idő szerint legnagyobb részt ideigle­nes személyzet végzi, oda tehát kellő szánni

Next

/
Thumbnails
Contents