Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-02 / 18. szám

Budapest. 1897. (2)

BUDA és VIDÉKE'

diszkertjeik ápolására kertészeket tartanak, tehetnének sokat népnevelésügyünk ez ágának emelésére. Kertészeiket küldhetnék ki a falusi ismétlő iskolákba, illetőleg azok köré gyűjthetnék az ismétlőoktatásra köteles gyermekeket. Ez által csak saját érdekeiket mozdítanák elő, mert tudatlan és ügyetlen napszámosok helyett, tanult munkásokat kapnának.

Az iparos tanonczok értelmi színvonalának emelésére szintén csakis az ismétlő iskola a legalkalmasabb. Jelenleg úgy állunk a vidéken, hogy miutáu külön tauoncziskola berendezésére csakis azon község köteles, melynek területén legalább 50 iparos tanoncz vau, a vidéki ! iparosoknál és kereskedőknél levő tanonczok teljesen nélkülöznek minden iskolai oktatást. Törvényhozás és kormányzat tartoznának olyatén rendelkezésekről, illetőleg azok végrehajtásáról gondoskodni, hogy minden tanoncz kötelezve legyen, tekintet nélkül életkorára, a vasárnapi és ismétlő iskolát látogatni.

De egyik legfontosabb feladata az elöljáróságnak abban állana, hogy a szegény szülőktől származó vagy szülőkkel nem biró tanköteles gyermekeket a szükséges tanszerekkel lássa el a községi pénztár költségére. Ez egy oly feladat, melynek teljesítését nem lenne szabad elöljáróinknak elmulasztaniok. Pedig sajnos, kevés elöljáróság törődik | ilyen dologgal. A kezdeményezést e téren a vármegyéknek kellene akként megtenniük, hogy minden egyes község évi költségvetési előirányzatába ilyen czimen egy fix kiadási tételt kellene hivatalból beállítania, annak elszámolását pedig az évi számadások felülvizsgálata alkalmával a legnagyobb éberséggel ellenőriznie.

Ezek azok a szellemi feladatok, melyeket községi közigazgatásunknak a népnevelésügyi igazgatás terén meg kellene oldania.

Csapadékviszonyok hazánkban az idei télen.

Raum Oszkártól.

'Valamely időszak, például az idei tél csapadékviszonyainak megbeszélésénél első sorban a csapadék területi eloszlása hazánkban az, ami érdekelhet bennünket. Ezt ismerve második kérdés gyanánt merül fel, gazdagabb avagy szegényebb volt-e az idei tél csapadékban a rendesnél.

H°gy lássuk, hogy az idei tél folyamán hazánk külömböző vidékein mennyi csapadék e8etV felsoroljuk néhány hazai állomás téli csapadékösszegeit. Az összegek milliméterben adják a csapadékot, úgy értve azt, hogy ennyi es ennyi milliméter vastagon borította volna az illető észlelő helyen a tél végén az eső-(hó) viz a földet, ha az le nem folyt volna, a földbe be nem szivárgott volna, el nem párolgott volna. ö

Fiume, 437, Pécs 99, Kőszeg 101, Budi pest 134, O-Gyalla 112, Pannonhalma 10 Pozsony 103, Selmeczbánya 186, Késmárk 4; Szepes-lglo 56, Ungvár 151, Kozmescse (Marmarosm.) 160, Huszt 226, Vásáros-Namén

ng6!’ ,9°’- Szeged 92\ Arad 88’ Pancaov 168, Gyulafejervar 110, Csik-Somlyó 85 Marói Vásárhely 152, Nagy-Szeben 129 millimétí csapadekot mért a három téli hónap alatt.

A csapadék területi eloszlásáról azonban csak úgy nyerhetünk legalább közelítőleg hű képet, ha lehető sok állomás csapadék összegeit felvisszük Magyarország térképére s az egyenlő csapadékmennyiséget felmutató helyeket összekötjük, röviden csapadék-térképet (u. n. izohiéta térképet) szerkesztünk.

Ilyen térképet rövidebb avagy hosszabb időközről szerkeszthetünk, aszerint amint a csapadék havi, évszaki avagy egész évi területi eloszlását kívánjuk szemlélhetővé tenni.

Jelen számunk melléklete egy évszakos (téli) izohiéta-térkép, amennyiben az idei téli csapadék területi eloszlását ábrázolja.

A térképhez magyarázatképpen a következő megjegyzéseket kapcsoljuk.

A görbe vonalak, az u. n. izohiéták az egyenlő csapadékmennyiséggel biró helyeket kötik össze, s igy a csapadék mennyiségek földrajzi eloszlását tüntetik fel. Egységül itt is a milliméter többszöröse szolgál. Meghúzhatjuk u. i. az izohiétákat 10, 20, 30, 40 stb. milliméterenkint, de a megrajzolásnál tekintettel kell lennünk többek közt a vidék domborzati viszonyaira s az állomások egymástóli távolságára is, valamint azon körülményre, hogy az izohiétákkal egyes hónapok, évek vagy pedig több évi átlagok eső mennyiségét akarjuk-e feltüntetni.

Havi izohiéta térképeknél legczélszerübb ha az izohiétákat lapályos vidéken 100 mm.-ig 25 mm.-renkint, 100 mm.-en felül 50, 200 mm.-eu felül pedig 100 milliméterenkint húzzuk meg.

Mondottak igazolására a következőket hozhatjuk fel. A 100 mm.-rés vagy ezen alul eső mennyiség, eltekintve rendkívül esős periódusoktól, felhőszakadásoktól, lokális zivatar czentrumoktól. egyenesen karakterizálja a lapályos vidékeket, az alföldeket, és pedig az év bármely szakában.

Ily vidékeken a csapadék ingadozása jelentéktelen, amiért is az izohiéták sűrűbben sorakozhatnak egymás mellé.

Hegyes vidékeken, a hol a hegyek magassága, fekvése, gefinczüknek huzódási iránya stb. már 100 —100 kilóméternyire is lényeges befolyást gyakorol a csapadék mennyiségére, már az 50 milliméteres izohiétákat sem húzhatjuk valami nagy biztossággal.

Végre természetes dolog, hogy az állomások számának csökkenésével az izohiéták meghúzása is mind nehezebbé válik, már pedig minél inkább nyomulunk a magasabb hegyvidék felé, — ezek lakatlansága miatt — az észlelő állomások száma is mindinkább fogy.

Ami pedig az egyes évek több évi átlagok esőmennyiségének grafikus feltüntetését illeti, leghelyesebben járunk el ha 1000 mm.-ig 100 ram.-kint, 1400 mm.-ig 200 mm.-kint, ezen felül pedig 500 mm.-kint húzzuk meg az izohiétákat.

Ezen általános ismertetés előrebocsátása után áttérhetünk a csapadékmennyiségek területi eloszlásának fejtegetésére.

A legnagyobb területet a 100 mm.-es izohiéta övezi, a melyen belül a csapadék magassága 50—100 mm. közt ingadozott. Az esőzésnek (havazásnak) ezen minimuma a Nagy- és a Kis-Alföldön, továbbá a dunántúli megyék azon részén helyezkedett el, a mely Pannonhalmától—Pécsig a Duna folyásával majdnem párhuzamosan terül el. Ezen az egyöntetű területen, Budapest környékén, egy esőben gazdagabb szigettel találkozunk, ahol a csapadék 100 - 150 mm. közt váltakozott. Az ország nyugoti részén, úgyszintén a Magas Tátrában — különösen Késmárk vidékén, — továbbá Magyar-Lápos és Bethlen közt. Erdély keleti megyéiben szintén kisebb-nagyobb kiterjedésű minimumok találhatók.

Csapadékban gazdag vidékek ellenben: az ország északkeleti részén O-Kemencze (226 mm.), Mármarosban Dombó (286 mm.) és Bustyaháza (209 mm.), továbbá Nagybánya (224 mm.) és környéke voltak. Ezen időszak- ba'i egészen szokatlanul, hazank délkeleti részén is akadunk egy nagyobb kiterjedésű maximális csapadékos területre, a mely MonyáMájus 2.

sza (241 mm.), Skarizora (261 mm.) és Ruszka- bánya (237 mm.) közt foglal helyer, ezekhez csatlakozik — habár elkülönítve — Petrozsény is 211 mm. nyi csapadék magasságával.

A főmaximum azonban a tengerpart mentén Fiume (437 mm.) körül mutatkozik ; ezzel valószínűleg kapcsolatos a Zala Egerszeg és Alsó-Lendva közt elterülő másodrendű maximum is.

A minimális és minimális területek közt a csapadékmennyiség többnyire 100 —150 mm közt váltakozik, 150—200 nim. es csapadékot aránylag csak kisebb területek mutatnak fel.

Ha a lefolyt téli időszak egyes hónapjai csapadékviszonyainak részletes fejtegetésébe bocsátkoznánk csak ismétlésekbe esnénk, mert az esőzési minimumok és maximumok területi eloszlása, kiterjedése, vándorlása oly jelentéktelen, hogy az alig vehető számba, ugyannyira, hogy bátran kimondhatjuk, hogy a téli időszak általános esőzési viszonyai elég híven visszatükröződnek.

így megismerkedvén a csapadék területi eloszlásával, áttérhetünk annak fejtegetésére, j mennyiben térnek el az idei tél csapadék- l viszonyai a rendestől. Ilynemű eltérés, mint I többnyire, úgy most is mutatkozik. Az eltérés azonban nem volt mindenütt ugyanazon irányú, mert inig a csapadék mennyisége a dunántúli [ részeken — Budapest és vidéke kivételével, — I továbbá a Tisza középső folyása meutén és az ország északi felében a több évi átlagon alul maradt, addig Mármarosban, továbbá hazánk déli részén, de különösen Erdélyben és a tengerpartvidéken a több évi átlag jóval felülmúlta.

Hogy ezen állításunkat számadatokkal is támogassuk, itt közöljük 22 hazai állomás e téli csapadék összegeinek ugyanazon állomások sok évi átlagaitól való eltéréseit, ahol is -|- jellel jelöljük az átlagon felüli és — jellel az átlagon aluli eltéréseket.

Eszerint Fiume —|- 118, Pécs — 24, Kőszeg — 16, Budapest —|- 9, O-Gyalla — 1, Pannonhalma — 14. Pozsony — 33, Seímecz- báuya — 8, Késmárk — 38, Szepes-Igló — 25,

Ungvár -|- 10, Kozmescsek (Mármaros)----51,

Hu

szt -|- 12, Vásáros-Namény -|- 4, Eger — 4, Szeged — 7, Arad — 23, Paucsova -|- 51,

Gyulafejérvár - - 34, Csik Somlyó----22,

Ma

ros-Vásárhely -|- 73, Nagy-Szeben 50 mm.-nyi eltérést mutat fel.

Záradékul meg kell említenünk a csapadék alakjában mutatkozó abnormitást, a inen}^- nyiben ugyanis a magasabb hegyvidéket kivéve, észlelő állomásaink hó alakban hullott csapadékot az állandó enyhe időjárás következtében sokkal ritkábban észleltek mint más normális, avagy hideg teleken, elannyira, hogy vetéseink a téli időszak java részében hólepel nélkül maradtak.

Ösztöndíj tisztviselők gyermekei részére.

A József főherczeg Ő Fensége védnöksége alatt álló I. Magyar Általános Tisztviselő- egylet, mint szövetkezet, mely fennállása óta állandóan Budán működik, jubiláris közgyűlése alkalmából 2000 frtos ösztöndijalapitváuyi tőkét létesített. Ezért a nemes áldozatkészségéért az alapítványi okirat helyben hagyásakor az egyesületnek a Vallás- és közoktatási miniszter űr köszönetét nyilvánította.

Nevezett „jubileumi ösztöndíj alapítvány“ kamatjai 50—50 frtos részletekben osztatnak ki. Folyó évben az 1896. és 1897. évi kamatokból 4 ösztöndíjra hirdet pályázatot az igazgatóság, a következő feltételekkel

„1. az alapítványi ösztöndíjban oly magyar honos tanulók részesíthetők, kiknek szülei az I. magyar általános tisztviselő egyletnek rendes tagjai, vagy a múltban rendes tagjai voltak ;

2. az ösztöndíjra oly tanulók tarthatnak igényt, kik magyarországi középiskolában, polgári vagy női-ipariskolában, felsőbb leányiskolában, vagy ezekkel egyenrangú tanintézetekben végzik tanulmányaikat ;