Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-25 / 17. szám
BUDA és VIDÉKE Hol legyenek nemzeti ereklyéink? Gróf Kreutli Béla évek óta gyűjti a hazafias ereklyéket. Sok áldozattal, sok tudással és műismerettel szentelte életét erre a czélra. Es mégis gróf Kreutli Béla egy nagy tévedésben van, hogy ereklye gyűjteményét Pesten akarja elhelyezni. Erre egyedül Buda való. Ez a hely, hol minden kő egy egy emléke a történetnek, hol a falak, házak képmagyarázatai a nagy múltnak. A vár például márvány táblákkal jelelt házakban szól. beszél arról, kik laktak hajdan ott. Hegyeink, bérczeink minden pontján ott késlelkedik a régi dicsősség. Budáé a jövő. Budáé a múlt. Nem régiben irtunk arról, hogy a honalkotó Árpád szobra Ó-Budán fogja áhítatra kelteni a hálás szivű magyart. A Halász bástyán lesz az alkotmányszerző Szent István szobra és itt bámuljuk majd Mátyásnak az igazságosnak érczbe Öntött alakját. Maga a halhatatlan legnagyobb magyar gróf Széchenyi István a nemzet Pantheonját ide Budára tervezte. A nemes gróf előtt ismeretesek ezek a példák és tudjuk azt, hogy jó Ízlése is Budához köti. A fővárosi muzeum nem arra való, hogy egy ideiglenes épületben raktározottan véka alá rejtse a lelkesedés szívképző anyagát. E mellett Pest City város, a kereskedés fészke és sehol egy pontja nincsen, hol klasszikus méltósággal lehetne a dicsősségnek épületet emelni. Hiábau kendőzik Pestet, még is csak visz- hangzik a magyar szivében : Él magyar áll Buda még! A fővárosi múzeumnak hivatott otthona Buda, hol kevés költséggel kínálkozik arra egy kitűnő hely. a gellérthegyi erőd. A nélkül, hogy ezt sok pénzen leromboltatnák és újra építenék, művészi átalakítással a múlt otthonává lehet tenni. Egy olyan eszmében gazdag, kitartó lelkes embert, mint gróf Kreuth Bélát, kell az ügyek élére állítani és megnyerni minden áron a fővárosnak, hogy a szabadság emlékeivel együtt a főváros múzeumát szervezze itt a Gellérthegyen. Az erődben van erre elég hely és jut is messzelátónalc, mulatságnak. A városligeti kiállításból levetkőzött ideiglenes épületek nem arra valók, hogy a főváros a történelmi csarnokát ide alacsonyitsa le örök időkre. Ám legyen ott addig, mig a gellérthegyi erőd nem üresedik ki. mig ezt át nem alakítják, de azután nemcsak a 48/49-es időkre vonatkozó, de minden más erekbe jöjjön át Budára és a rendezésre, igazgatásra kérjék fel gróf Kreuth Bélád. ^Budapest, 1897. (5) Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Szőts András. Ha valaki végig sétál a budai Nagy Rókus ütczán s kiérve a tágas és szellős Marczibányi- rétre, balkéz felöl egy kicsinyke vasajtót fog észrevenni, a mely egy nagy kőfalba van illesztve. Ez a kőfal egy olyan humánus intézetet zár körül, melyben elárvult s erkölcsileg elzüllött fiúgyermekek találnak szeretetteljes otthonra. Ez az intézet a székes főváros tulajdonát képező „Községi s zeretetház." as ez intézetben valóban szeretet honol; szeretet tartja itt össee annak a jókora nagy családnak egyes tagjait, kik az életben épen a szeretetek a szülői odaadó ápolást, nevelést és oktatást nélkülözték. Itt kárpótolva vannak csaknem mindenért, a minek annak előtte hiányát érezték, s a minek hiányában a társadalomnak legfölebb terhére, nyűgére válhattak volna. Ennek az emberbaráti intézetnek derak igazgatója, lelke, mindene: Szőts András, kit rövid vonásokban ezúttal bemutatni óhajtunk. A hol Szőts András dirigál, ott nem is j uralkodhatik más, mint rend, pontosság és I szeretet. Ő maga jár ebben legelöl a legjobb, ! legszebb példaadással. Melegen érző lelkének ^ szeretetét nem köti le, nem osztja meg eddig ^ senki és semmi. Egészen és teljességében a i gondjaira bizott csemeték javára fordíthatja tehát azt, s hogy ezt tényleg meg is cselekszi, arról könnyen meggyőződhetik bárki, a ki ez intézetbe csak egyszer is ellátogat. Kevés szegénynevelőnek adatott annyi jeles tulajdon, oly odaadó és melegen érző szív, emellett a vezetéshez oly kiváló talentum és kitartás, minőt Szőts András ez intézetnek emelése érdekében magában- összpontosít. Benn az intézetben az erkölcsös és czél- irányos nevelés és oktatás pontos kiszolgáltatásán kívül, miben hivatásuk magaslatán álló s jelesen képzett tanerők segédkeznek, a kertészet és földmivelés minden ágában is gyakorlati oktatásban részesülnek a növendékek, s a kézügyesség minden nemében szakszerűen és czéltudatosan gyakoroltatnak; a felnőttebbek pedig rendszeres Siöydoktatásban is részesülnek. Ez utóbbi kézügyessógi oktatásnak ez intézetben való meghonosítása egyesegyedül a derék igazgató érdeme, ki teljesen áthatva a munka egyedül nemesitő hatása által, nem pihent, mig e pedagógiai értékű kézügyesitésnek intézetében kellőleg felszerelt tanműhelyt nem nyitott. Szóts Andrásnak ez intézet körül kifejtett nemes buzgólkodását, s különösen a szegénynevelésügy fejlesztése terén tanúsított kiváló és sikeres fáradozásait nemcsak közvetetlen felettes hatósága ismerte el mindeukor a legnagyobb készséggel, méltó elismeréssel találkoztak azok a magasabb és legmagasabb körökben is. így legutóbb abban a nem mindennapi kitüntetésben részesült, hogy Stefánia özv. trónörökösné ő fensége elismerő díszoklevéllel örvendeztette meg a szegeny- nevelésügy fejlesztése terén szerzett kiváló érdemeiért. De Szőts Andrást az elismerések ilyen megnyilatkozásai korántsem teszik elkapatottá, sőt ellenkezőleg újabb tevékenységre serkentik őt. Most, hogy az emberbaráti intézetekben működő nevelők és alkalmazottak országos egyesülete megalakult, abban neki is nagy érdeme van, s ez érdeme révén az uj egyesület főtitkárává választották meg s az egyesületnek megindítandó szaklapját is — úgy halljuk — ő fogja szerkesztem. És a sok oldalú elfoglaltsága mellett jut ideje Szőts Andrásnak a társadalmi élet mozgalmaiban is részt venni, s mindenütt hasznavehető, tevékeny erőnek, kedves, szeretetreméltó egyénnek, igazi jóbarátnak bizonyul. Meg kell még említenünk, hogy a legutóbb lezajlott országgyűlési képviselő-választások alkalmával Szőts Audrás mint komoly képviselőjelölt is szerepelt, még pedig a Kovásznál kerületben, a hol az értelmiség, ismerve az ő kiváló jeles tulajdonait, őt jelölte képviselőjének. Hanem hát — sajna! — manapság csak a „/mmfaZos“ jelöltek jutnak zöldságra! Sose bánkódjék e fölött Szőts András, s ne is áhítozzék múló dicsőségre, hanem maradjon meg továbbra is eddigi szép pályáján, a mely töviseket is terem ugyan, de a melynek biztos és einem maradható jutalma: osztatlan elismerés és hamisítatlan szeretet. Április 25 Kisfaludy színház. Gorbillon utazása a .Kisfaludy színházban“ „Antony Mars“ énekes bohózatának diadalmas bevonulása. — A Kisfaludy színház egy egész heti műsora jván kifejezve e czimben, s mert a fővárosi napilapok nem foglalkoztak érdemlegesen e darabbal, úgy én mutatom azt be a budai színház látogató közönségnek, mint oly újdonságot, mely folyton hódítani fog, hisz végesvégig telt humoros jelenetekkel. Gorbillon Etelke — ne tessék itt azt képzelni, hogy ez valami szép lány ueve — felrándul Párisba, meglátogatni menyasszonyát, — tehát Etelke férfi első — legnagyobb hibája: az udvariasság, mert egy szép nőnek Garenne Junának oda kölcsönzi esernyőjét, az ő hagyományos esernyőjét. Garenne Juna, Corbillon Etelkében egy milliomost vél találni, ki az ő ^adósságait egy másodpercz alatt ki fogja űzetni, mivel azonban Etelke nem milliomos, s mert csak, — a mi pénzünk szerint — valami 12 forint vagyona van, ez okból megesik vele az a baj, hogy ellicitálják összes bútorait — Ezen még tudna vigasztalódni, hisz Garenne Juna, tud szerezni magának uj bútort, de baj az, hogy az egyik elárverezett szekrényben elviszik Etelkét is, ki Misuge — Plantin — előtt oda volt kénytelen menekülni, s ki ezért csak Helois dajka közvetítő intézetében látja újra a napvilágot. Szegény kis Etelke, pechje van, mert csöbörből vederbe kerül. Helois többé el nem akarja ereszteni, hanem azt kívánja, vegye el őt feleségül; de Etelke ezt nem teheti, az ö keze már le van kötve, inkább beáll szoptatós dajkanak. „Szoptatós dajkának ! ?“ igen annak, s bár kénytelen megvallani a publikumnak, hogy e szerepre nem született, mégis kitünően játsza azt végig, — mig csak meg nem szökhetik. E tápintézetből egy állítólagos szállodába — de igazán Plantin lakásába kerül, s ennek ágyába nyugodtan lefekszik hol ki szeretné pihenni több napi fáradalmait. De Etelke tervez, s Plautinné végez. — s ennek a végnek vége az — hogy Etelke újból kénytelen menekülni, valahogy egy háztetőre félre lépve egy kéménybe kerül melyen egyenesen menyasszonyához Angélához jut, ki azonban ily soká nem akart rá várakozni, és inkább férjhez ment Satunirhoz. De azért nem kell sajnálni Etelkét, mert a minő szerencséje volt első menyasszonyával, oly szerencséje lesz hihetőleg a jövendőbelieknél is. Éz a darab rövid meséje, kihagyva az összes epizód jeleneteket, melyek kezdettől végig kaczagtatják a közönséget. Mi nem vagyunk a Kisfaludy-sziuház hivatalos organumjai, de azt állíthatjuk, hogy senki sem fogja megsajnálni, ha e darabot megtekinti, egy este, minden néző, tiszta lélekkel fog kaczagni, — annál inkább, mert az egyes szereplők valamennyien mind hivatásuk magaslatán állanak. — Ott van Szentes János, kit a közönség már első kilépésénél tapssal fogadott. — Etelke nehéz szerepében igazán emberfeletti munkát végez. — Ott van Kiss János — Plan- tin — a második férfi dajka, kitűnő alakítása, ott van Hatvani Ede „Corbillon orvosa“ — egy remek dolog, ott van Fehérvári Ottó — Mou- linet végrehajtó szerepje, Iványi Gothárd rendőrségi titkár szerepe, Kardos Satunirja, és Szécsy Sándor Adolfja, mind jó betanult kifogástalan alakítások. Ott vannak a nők: Cserváry Garenne Juna szerepe, mely egyike legkedvesebb alakításainak, Barts Aranka Plantinéja, a mellett hogy humoros, de azért discrét, Kiss Jánosné Heloise szerepén a közönség folyton mulat, Somogyi Rózsi mivel Angela remek kis bakfisch,
