Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-10 / 2. szám

Budapest, 1897. (6.) BUDA és VIDÉKÉ. Január 10 delkezesre áll közvetlen szomszédságában a közmunkák tanácsának tulajdonát képező, mindeD oldalról szabad telek is, a hova a mai hygie- nikus követelményeknek megtelelő gymnasiu- mot lehet építeni. Mindezeknél fogva tisztelettel kérjük nagy- méltóságu Miniszter Urat: Méltóztassék kérelmünket kegyes pártfo­gására méltatni, és a budapesti II. kerületi ál­lami főgymnasiumot mostani helyén meghagyni. A „Budapesti (budai) kereskedelmi társulat“ nevében: Kollár Lajos, Freykerger Pál, ügyész, jegyző. elnök. Különfélék. — A kiskuti prímás czime annak az elbeszélésnek, mit közölni kezdtünk. Irta Erdélyi Gyula. Egy czigányprimás és egy urinő ábrándját tárgyalja az elbeszélés, mely a hetvenes évek elején megtörtént. Rigó Jancsi regénye Chimay herczegnővel alkalomszerűvé teszi a közlést. Újonnan belépő előfizetőinknek megküldjük az elbeszélés elejét tartalmazó számokat. — Beszélő számok A fővárosi sta­tisztikai hivatal most. megjelent kavifíizetében figyelemre méltó adatokat találunk a buda­pesti házhér jövedelem és házbér­adóról l8t)5-ben. 1874-ben Budán a házak jövedelmeztek 2.747,064 frtot. 1895-ben 8.460,021 frtot. Az egyenlőtlen építkezési kedv követ­keztében az adómentes házak bérjövedelme nagyon egyenlőtlenül oszlik el. Láttuk, hogy egészben véve az adómentes házakra a házbér­jövedelmek közel fele esik, ezzel szemben a Duna jobbpartjáu x/4-et, sőt Újlakon 1/7-et, a Várban V8-ot, 0-Budán Vii'e^ Tabánban V6-ot, Vizivárosbsn Vs'öt tesz ez az arány. A pesti házak adózási képessége négyszer akkora, mint a budaiaké. — 1896. október havában Budán a születések száma 283, a halálozásoké 140. Halálozási °/0. I. kerületben 18.1, II. kerü­letben 13.5, III. kerületben 17.1. Nevezetesebb építési engedélyt kiadtak tizet. Ezek között a Radeczky-kaszárnyáét és az országos statiszti­kai hivatalét. — Kitüntetés. 0 felsége a király Del’Medico Ágostont, a budai közélet s a hazai iparügyek kiváló vezérét a Ferencz József- renddel tüntette ki. — A bálrendezők figyelmébe. Felhívjuk a bálok rendezőit, hogy a bálok jövedelméből adakozzanak a magyar egyesület­nek. Á magyar egyesület hazafias czéljait csak a közönség támogatásával érheti el. — Téli esték. Kertészeti téli esti ér­tekezletek, előadások, felolvasások tartatnak f. évi január 7. óta s a jövőben is minden héten csütörtökön, mindenkor este 7 órakor az „Országos Magyar Kertészeti egyesület“ iro­dájában (Budapest, IV. kér. Koronaherczeg- utcza 16. sz.) — Közigazgatási bíróság. A köz­igazgatási bíróság megkezdette működését. A bírák és a hivatalos személyzet, alkalmazottak közül többen telepednek Budára. Egy kicsit a vár is meg fogja érezni és az üzletek keveset fellendülnek. Szerintünk a kinek hol a hiva­tala annak ott kellene lakni már a saját érde­kében is. — Főszolgabíró választás. A pilisi alsó-járás érdemekben gazdag tőszolgabirája, Bodiz László nyugalomba vonul. A megürült főszolgabírói tisztségre Tahy Iván szolgabiró van jelölve. Tahy Iván mint szolgabiró évek óta szolgál Bodiz László mellett és képességét erre a tisztségre előnyösen bizonyította be. Megérdemli törvényhatóságainak bizalmát. Nem­csak azért, mert jó hivatalnok, de azért is, mert feladatát a társadalmi téren is betölti. Tahy Iván fiatal ember, tetterős, képzett, a ki a járás emelkedéséért, fejlődéséért, gazdasági és műveltségi izmosodásáért mindent elkövet. — A Turisták télen. A „Turisták Lapja“ érdekes tartalommal jelent meg. Dőri Gyula egy téli kirándulást ir le a Pilis körül. A czikket olvasóinknak bemutatjuk. Bár csak fokozódnék a turistaság kedve és minél több siker koronázná a vidékünk ismer­tetésén buzgólkodó turisták sikereit. A Turisták Lapjának ebben a füzetében Baly Mihály budai tornatanár ismerteti a lábszánozást. — Egyesületi élet Buda és vidékén körülbelől hatvan egyesület van. A legtöbb egyesület működése pedig, vagy legalább életök nyilvánosságra nem kerül. A „Buda és Vidéke“ arra való, hogy abban az egyesületi életet éb­resszük és nyilvántartsuk. Vannak olyan egye­sületek is, melyek már rég időn keresztül még választmányi ülést sem tartanak. Ez pedig bizony nem helyes. Az egyesületek tagjainak, választmányainak ajánljuk a „Buda és Vidékét“. Mi mindent közlünk miről tudósítanak, vagy a miről mi tudósítást szerezhetünk. — Lövészeti ügyek. A magyar orszá­gos lövész egyesület, a mint azt már tudjuk, az 1896. évi junius 14-én tartott Országos lö­vész kongresszuson tényleg megalakult. Az országos választmány elnökévé Del Medico Ágoston, a budap. polg. lövész egylet foiövész- mestere, alelnökévé: Veszter Imre ur, ország- gyűlési képviselő, iegyzővé : Lakner János urat a budapesti poig. lövesz-egylet jegyzőjét válasz­tották meg. Megválasztatott a központi igazgató tanács is, melynek tagjai úgy helybeli — mint vidéki lövész egyletek tagjai sorából kerültek ki. Ezen igazgató tanács e napokban tartotta alakú ó ülését, a melyben elnökké: Gajáry Ödön országgyűlési képviselő, alelnökké : Molnár B-la országgyűlési képviselő és pénztárossá és jegyzővé egyszemélyben Lakner János urakat választot­tak meg. Az országos lövész egyesület műkö­dését immár megkezdette, felhívást intézett az ország összes lövész egyesületeihez, az egye­sület kebelébe való belépés iránt; a mint érte­sülünk az országos egyesületbe a budapesti polgári lövész egyesület számos tagjával, vala­mint több vidéki lövész egyesület is már is belépett tag gyanánt. A legközelebbi Országos lövészetet 1899. évben Késmárkon fogják meg­tartani. Igen kívánatos, hogy ezen hazafias intéz­ménybe minden magyar lövész, tag gyanánt belépjen, mert csak igy lesz lehetséges nagy­szabású lövész-ünnepélyeket rendezhetni. — Munkatársainkhoz. Kérjük mun­katársainak, hogy körünkben előforduló esemé­nyekről tudósítani szíveskedjenek. Minél több helyről kapunk értesülést, annál élénkebb lapunk tartalma. — Hangverseny O-Budán Az ó­budai nép- és iskolai könyvtár javára nagyon sikerült hangversenyt rendeztek a könyvtár tagjai, f. hó 3-án, vasárnap. A hangversenyen részt rettek: Gráner Antónia, Harkányi Gizella, Klárner Sárika s Mohay Adrienne urhölgyek és Deutsch István, Taksonyi József, Tóth Árpád és Tóth Elemér urak. Az előadás általában művészi magaslatom állott. Tóth Árpád és Gráner Antónia zongorapontjaikkal valósággal remekeltek. Előbbi Schubert „Menetto“-ját, Liszt „Liebestraum“-ját s az „A—dur Polonaise“-t játszotta Chopintóí. Egyaránt megragadott nagy szinszerüsége és auslagjának nemes, zománczos volta által. Gráner k. a. erőteljessége által tűnt ki, különösen a 3-ik „Etude“-ben. Klárner Sárika czimbalomjátéka nemes élvezetet nyúj­tott. „Az első szerelmes levél“ monológgal Mohay Adrienne brillírozott s Harkányi Gizella k. a. dalai, valamint Taksonyi József, népdalai frenetikus hatást értek el. Az énekszámokat, valamint a „Szép Ilonka“ melodrámát, melyet Taksonyi József szavalt, Tóth Elemér kisérte kitűnő érzéssel és megfelelő diskreczióval. Ezután Deutsch István hegedüjátóka következett, mely a konczertet be is rekeszté. — Játszótereket Budának! A II. kér. választmánya, nemkülönben a Batthyány- utczai polgf. leányiskola tanári testületé az iránt kereste meg a székes-főváros tanácsát, hogy az Irmatér, DonáG- és könyök-utcza által körül zárt, s kisajátítás alatt levő háztömb­helyén egy, a követelményeknek megfelelő ját­szóteret létesítsen. Ezt a kérelmet a vízivárosi iskolaszék a maga részéről annál melegebben pártolta, mival a Batthyány- és Iskola-utcza sarkán levő iskola épületben 2 tanintézet van elhelyezve, a melyek csak egy közös udvarral j bírnak, s ez is annyira szűk, hogy tanuló ifjú­ság befogadására teljesen alkalmatlan. Gyer­mekeink testi épsége s egészséges fejlődése meg­követeli, hogy az iskolák udvarai eléggé tága­sak legyenek s mielőbb alkalmas! játszóterek létesittessenek, melyeken gyermekeink szabadabb mozgást végezve tölthessék az iskolán kívüli idejűket. — Értesítés. A Budapesti III. kerületi Torna- és Vivó-Egylet az egyleti jégpályát jan. 3-án megnyitotta. A jégpálya az újlaki tégla­gyár telepén van. Bejárat a bécsi-uton s a pacsirtamező-utczán (a kiskorona-utczai iskola mögött.) Bérletjegy minden d. u. 4 óra után a jégpályánál váltható, Ára, jannár 3-a előtt váltva, egyleti tagnak 2 frt. egyleti tagok leg­közelebbi családtagjainak, valamint a polgári leányiskolák s más női tanfolyamok növendé­keinek 2 frt 50 kr., másoknak 3 frt. Január 6-án túl a bérletjegyekért 50 krral több fize­tendő: napi jegy óra hétköznap 30 kr., vasár- és ünnepnap 50 kr. Zenedij nincs. Budapesten, Kiváló tisztelettel a jégpálya bizottság. — Pomáz község szellője Pomáz község derek elöljárósága ernyedetien buzga­lommal, kitartással, a dozatokkal, az Isten se­gítségével ültetett és íenntartott szőllőjéből már szüretelt és abból hasznot is látott. A derék elöljáróság példáját többi községeink is követhetnék. Hiszen írva vagyon: Segíts magadon az Isten is megsegít. i /-— Kisfaludy Színház Budapes­ten B ér let hirdetmény. A III. kerület­ben épült „Kisfaludy színház“ 1897. év január 16-án nyílik meg Serly Lajos igazgatása alatt. Az igazgatóság 1897. január hó 18-től 1897. május 16-ig terjedő 100 előadásra évad­bérletet hirdet. Előadásra kerülnek a külföldi modern dráma irodalomnak legkiválóbb termé­kei, melyek a főváros színpadjain színre nem kerültek: Operettek, énekes vígjátékok, bohóza­tok, népdrámák, színmüvek. Áz eredeti dráma irodalomból úgy főkép a népszínművek, vígjá­tékok és bohózatok. Az igazgatóság tötörekvése leend, fiatal erőkből szervezett társulatával a székesfőváros igényeinek megfelelő művészi szín­vonalon álló előadásokat tartani ; s a dráma irodalomi termékeket, a lehető legteljesebb össz- játékban bemutatni, hogy ekkép a színház nem csak irodalmi és művészeti, de főkép kulturá­lis fontos hivatásának teljes mértékben megfelel­hessen. Bérleti feltételek: A hely meg­nevezése. Földszinti páholy 500 frt. Földszinti l. rendű támlásszék 120 frt. Földszinti II. rendű támlásszék 100 frt. Földszinti zártszék 80 frt. Első emeleti erkélyszék 120 frt. Bérelhetni: d. e„ 9-től 11-ig II., Zsigmond-utcza 12. I em. 6 A bérlet eszközlésével Bende Ödön titkár lett megbízva. A színház villamos vasúti megál'ó- helylyel bir s a székes-főváros minden részéből a legrövidebb idő alatt könnyen elérhető. Buda­pesten, 1896. deczember 30-án. Az igazga­tóság. — Nyilvános forgalom. A ma?y. kir. állam­vasutak szombathelyi üzletvezetöségének kezelés» alá tartozó Fehér és Tolna vármegyei h. é vasutak Adony—Szabolcs—Paksi vonala Duna-Adony. Rácz- Almás, Duna-Pentele, Herczegfalva, Előszállás, Duna Földvár, Bölcsk» és Paks állomásokkal, továbbá a szintén az összes forgalomra szolgáló Nagy-Venyim Baracs-Ménes major és Duna Kömlöd rakodó állomá­sokkal lolyó évi deczember hó 23-án, a nyilvános forgalomnak átadatott. Valamenvi állomás és rakodó állomás az összes forgalomra van berendezve. A duna-adony adony-du naparti szátnvvonal csak kocsi- rakományi áruszallitásra szolgál. Személyek és pod- gyász, velamint gyors és teheráruk szállítására nézve ezen h. é. vasút személy illetve árudijszabásában foglalt határozmányok és díjtételek mérvadók. Buda­pest, 1896. évi deczember hó 29-én. Az igazgatóság. — Osztrák-magyar-svájczi kötelék. (Fonyód- Fürdötelep állomás felvétele az 1993 évi szeptember 1-töl érvényes Ilg rész 2. díjszabási füzetbe) 1897 évi január hó i-jével a cs. és kir. szab. déli vas­pályatársaság «Fonyód-Fürdötelep» állomása n Bog­lár állomásra érvényes dijtételekkel a fennti kötelék III. rész 2. díjszabási füzetébe felvétetik. Fonyód- Gürdötelep állomással való forpalomban következő kilométer távolságok jönnek számításba; az I. és II. csomópontig 363 kilométer, a III csomópontig 839 kilométer. Nevezett állomás a >C< reexpeditio cso­portba tartozik. Budapest, 1896 deczembei 31-én. A m. kir1 államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is. — A főváros uj gazdája. Á főváros uj gazdája minden valószínűség szerint Prochuow Ede lesz, ki képességeinek, mint a gazdasági és pénzügyi osztály tagja előnyösen adta jelét.

Next

/
Thumbnails
Contents