Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-11 / 15. szám
Budapest, 1897. (3) Április 11. fel, melyet több melegséggel kellett volna a közmunka tanácsnak megvizsgálni. Azt hiszszük, hogy a kisajátításnál is lehetett volna utat és módot találni, mely pénzügyi szempontból is elfogadható. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Kögler Gusztáv. A Ganz-gyár számtalan idegen alkalmazottjai között jól esik egy-egy tetőtől-talpig magyar embert is találnunk, a ki vér a mi vérünkből és bús a mi húsunkból. Ilyen tetőtöl-talpig magyar ember Kögler Gusztáv, kit nem szükséges bővebben bemutatnunk. hisz eléggé jól és előnyösen ismerik őt kiváló tulajdonairól Buda társadalmi életében. Az a karrier, a mit eddig csinált, a józan, komoly törekvésnek, a lankadatlan, buzgó munkálkodásnak jól megérdemelt jutalma. A képzett. okos, rátermett ember a Ganz-gyár nagy laborinthusában bizonyára nem téved el; mert az ottani vezető-férfiak helyes érzékkel felismerik az emberi erényeket s jó tulajdonokat s az egyéni képességek kifejtésére bőséges alkalmat nyújtanak. Szóval: a Ganz-gyárban nem kallódik el a nemes erő, hanem ellenkezőleg érvényesüléshez jut. így érvényesült ott Kögler Gusztáv is, ki mint kisebb rangú hivatalnok lépett a kiváló társulat szolgálatába és ma már a felügyelő tisztes és szép jövedelmű állására emelkedett. Hivatalában alig ismerni nálánál pontosabb rendszeretőbb, s a mellett humáuusabb embert. Neki a hivatala valóságos élvezet, melyért rajong, s melynek érdekében minden erejét, minden tudását latba veti. Szeretik is őt fel és le egyaránt, mint kedves modorú, rokonul érző kollégát, mint emberséges, és igazságosan gondolkodó s cselekvő főnököt. Érdemei révén, melyeket a Ganz társulat kötelékében szerzett, kedvelt egyénisége ő a budai társadalmi köröknek is. hol igazi gava- léros magatartásával, leereszkedő nyájas modorával csak növeli és szaporítja tisztelőinek s jóbarátainak a számát. Gőgler Gusztáv pontosan végzett hivatalos teendőin kívül meleg érdeklődéssel viseltetik a budai közélet fontosabb mozgalmai iránt is, a mi csak dicséretére válik. És ez érdeklődését tettekkel is bizonyítja, a mennyiben úgy a II. kér, választmányának, mint az Országúti iskoladent látó Isten e gondolatokért. Te adtad élte— met. te vedd, oh te vedd azt el tőlem. Önkéntelen térdre hullott s imádkozni kezdett. Te nagy, igazságos, rettenetes Isten ! Bocsáss meg oh bocsáss meg nekem, hisz nagy szerelmem adta a vétkes gondolatokat agyamba. Hallgass meg engem, nyisd, oh nyisd meg szegény elhagyott szivem számára irgalmasságod kincseit. Soká, igen soká könyörgött még a lát- hatlan Isten előtt és úgy kezdte érezni, mintha erőt és nyugalmat adott volna fáradság és fájdalomtól megtört lelkének. Nagy, nehéz álom nehezedett szempilláira, alig tudott az ágyhoz vánszorogni, melyre ruhástól lefeküdve, mély álomba merült. .álmodott ; álma szelíd és boldogító volt. Előtte állt férje azzal a nővel, ki miatt hűtlenné vált. Az a nő férje nővére volt, ki hosszú évek után haza jött Amerikából, hogy láthassa végre testvérét. Az a nővér, kiről férje annyi szépet beszélt, a kit oly szent áhítattal emlegetett , előtte 8 akit e hó végére vártak haza. Atkulcsolta férje térdeit, úgy kérte bocsánatát, mint a hogy Isten színe előtt az este kérte azt. Visszamehet hát újra abba a mennyországba, melynek ő volt őrangyala. Nem kell már neki a más világ! Most otthon lesz újra BUDA és VIDÉKE széknek egyik legbuzgóbb, legszorgalmasabb tagja, kinek okos és jól átgondolt felszólalásait mindenkor szívesen acceptálják. Dr Axaméthy Lajos. Áldott jó szívű, humánus, szakképzett és hivatalában példásan ügybuzgó embert érte e napokban — huszonnyolcz évi terhes és nagy felelőséggel járó államszolgálat után — a legmagasabb királyi kitüntetés kegye: Dr. Axaméthy Lajos, vallás- és közo idatásügyi m. hír. minisztériumi osztálytanácsost, a közoktatási államkormány kebelében a tanító- és tanítónő- képzés, az óvónőképzés ügyeivel, a tankönyvek, tanszerek népoktatási ösztöndíjak, különböző tanfolyamok, póttanfolyamok és a nép-, oktatási statisztikával foglalkozó VI-dik C) alosztálynak vezetőjét, budai társadalmi életünknek is közismert és közkedveltségü alakját. A Bécsben, múlt márcz.ius hó 30-ikán, kelt s a Budapesti Közlöny f. április havi 76-ik számában közétett legfelsőbb kézirat szövege a következő : „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére dr. Axaméthy Lajos, osztálytanácsosnak, a miniszteri tanácsosi czimet és jelleget díjmentesen adományozom. Ferencz József s. k. Wlassics Gyula s. k. “ Érdemes szolgálatot vélünk teljesíteni, midőn e rovatunk keretében bemutatjuk t. olvasóinknak a kitüntetett budai, csolnak-utczai „csöndes polgárinak curriculum vitae-ját. Dr. Axaméthy Lajos született Budapesten 1847. évi julius hó 7-ikén, róm. kath. szülőktől. Elemi iskoláit 1857-ben, középiskolai tanulmányait 1865-ben végezte a budai kir. egyetemi főgymnásiumban, majd a budapesti tud. egyetem jogi fakultásának hallgatója lett s 1867. évi julius hó 23-ikán letette a jogtörténelmi vizsgálatot, közben palini Inkey Zsig- mondnál nevelősködvén ; — majd 1869. évi julius hó 5-ikén a bírósági államvizsgálatot is kitűnő sikerrel kiállotta. Mint ügyvédjelölt, miután dr. Weinek József, köz- és váltóügyvéd, irodájában is segédkezett, 1869. évi november hó 15 ikén a vallás- és közoktatási magy. kir. minisztériumba segédfogalmazóvá neveztetett az ő világa; a boldogság, a szerelem dicső világa,! Úgy megmosolygott álmában oly boldoggá tette lelkét e vízió, hogy a midőn végre hosszú és mély álmából fölébredt, csaknem eszét vesztette a gyönyör miatt. Csakugyan ott állt előtte férje azzal a nővel, a ki nővére volt, Való-e az a mit most maga előtt lát? tapogatta kezét, párnáját. Valóság-e álmának e folytatása? Oh szóljatok, mert megőrülök. Beszélj álmom édes ragyogó valósága, te vagy-e ? A más világ küszöbén volt már lábam. Oh megbocsájthatsz-e nekem ? kérdé férje elé térdelve — oh nyisd meg, oh nyisd meg kétkedő szivem számára irgalmasságod kincseit — imádkozott zokogás közt hozzá — meg- bocsájtasz e nekem ? — A bocsánat itt létembe rejlik — mondá a férj keblére ölelve az ő kis buta bolondját. — De hát hogyan jöttetek ide ? Hogyan tudtátok meg itt létemet ? — A kulcslyukon át! — mondá a férj szemrehányó hangon mialatt egy papír szeletet vett ki zsebéből s azt átnyujtá nejének. „Neje a Pannóniába van szállva, beteg, siessen. Dr. Balogh. Oh az a jó az a drága idegen ! — mondá az asszonyka, boldogan ölelve át elveszettnek hitt boldogságát. Erdélyi Mikes Róza. \ \ \ ki báró Eötvös József, kultuszminiszter, által, hol a hivatalos esküt ugyanez év november hó 18-ikán tette le s beosztatott Gönczy Pál, akkor miniszteri tanácsos és h. államtitkárnak, a népnevelési ügyekkel foglalkozó osztályába. 1872. évi május hó 28 ikáu második osztályú fogalmazóvá neveztetett ki, mire még ugyancsak ez év deczember hó 20-ikán kiállott nyilvános akadémiai vitatkozás kapcsán letette az összes jog- és államtudományokból való vizsgálatot, rákövetkező nap : deczember 21 ikén jog- és államtudorrá promoveáltatván. További előléptetései aránylag gyorsan következtek egymásra, 1878. évi márczius hó 10 ikén első osztályú miniszteri fogalmazó lett; — 1882. évi deczember hó 20-ikán kapta a miniszteri titkári czimet és jelleget; — 1886. évi ápril hó 13-ikán valóságos miniszteri titkár lett. beosztatván a Hidasy Kornél, most szombathelyi, majd báró Hornig Károly, jelenleg veszprémi püspökök, akkor miniszteri osztálytanácsosok vezetése alatt álló papi ügyosztályba ; — 1888. évi január hó 27-íkén első fizetési fokozatú miniszteriítitkárrá léptettetett elő ; — 1890. évi junius hó 27-ikén 0 Felsége részére a miniszteri osztálytanácsosi czimet és jelleget adományozta; — 1892. évi julius hó 16-ikán valóságos miniszteri osztálytanácsos lett; — 1895. évi ápril hó 20-ikán első fizetési fokozatú miniszteri osztálytanácsossá neveztetett ki. Időközben a papi ügyosztályból, hol helyét gróf Csáky Albin Gyomlay Gellértlel, központi szolgálatra berendelt közalapítványi főtiszttel töltötte be, visszahelyeztetett a népnevelési ügyekkel foglalkozó Il ik (most Vl-ik) ügyosztályba, Szathmáry György miniszteri tauácsos mellé s midőn Wlassics Gyula, kultuszminiszter, 1895. évi julius hó 27-ikén 1914. ein. szám alatt kelt rendeletével a vezetése alatti minisztérium ügy- és személybeosztását újjászervezte volt, dr. Axaméthy Lajos ezen osztály- egyik alosztálya vezetésével bízatott meg. Mint hivatalnokot az előzékenység, pon- ; tosság és gyorsaság jellemzi. Dr. Axaméthy | Lajos a közoktatásügyi minisztérium leglelkesebb munkásainak egyike s buzgó szakavatott- sággal végzi ama hivatalos teendők halmazát, melyeket hazai kulturügyünk rohamos fejlődése s sajátlagosan a még 1868-iki alapon álló ! uépoktatásügyünk, főleg pedig a tanítóképzésnek a kor emelkedettebb kívánalmai s főleg a német és svájczi hasonintézmények mintájára folyamatban levő alaki és érdemleges reformmunkálatai a központi kormányra róv- nak. Ezt nyíltan elismerték számtalanszor főnökei s tudja minden kartársa. Alosztályfőnöki nagyterjedelmű munkakörén kívül is, mely a miniszteri ügykezelési rendelet értelmében nemcsak a revisió kötelezettségét rójja az alosztályvezetőkre, hanem határozottan megkívánja, hogy általuk oly ügydarabok közvetlenül is elintéztessenek, melyekben saját feldolgozásuk az ügy előnyére válik, mennyire sokoldalulag vette tehetségét a kormány igénybe, bizonyítják számtalan specziális hivatalos kiküldetései, milyen vala pld. megbízatása 1888-ban gróf Csáky Albin által a veszprémi róm. kath. székeskáptalan törzsvagyonáuak rendezése tárgyában s gyakori kiküldetései különösen a tanárok fegyelmi ügyeiben. E téren is kifejtett sikeres tevékenységét volt nyíltan elismerendő ama kitüntetési hivatalos actus is, midőn báró Eötvös Loránd, kultuszminiszter, 1894. évi november hó 12-ikén 2314. ein. szám alatt kelt
