Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-02 / 31. szám
Budapest, 1896. (3) Augusztus 26. Hazai gyártású keztyük. (Ó-budai keztyügyár.) A székes fővárosi állami keztyüvarrótelep felügyelő bizottsága e hó 26-án ülést tartott, melyen a telep igazgatója beszámolt a f. év első felében elért iparüzleti eredményekről. A jelentés szerint a telep a f. év első felében állandóan 80 munkásnőt foglalkoztatott. Ezek 50-058 pár keztyüt várták meg ; s munkabér fejében összesen 7280 frt 67 krt kaptak. A múlt év első felében a megvárt keztyük, száma 36.234 pár volt, a kifizetett munkabérek összege pedig 5225 frt 09 krt tett ki. A munkásnők közül a könyebb munkát végző kézimunkások és tam- burirozók, kik jobbára gyermekleányok heti 2 írttól 4-ig, a gépvarrók és tűzök pedig heti 3 frtól 9frtig kerestek s többen közülők egészen a telepen nyert keresetükből tartják fenn magukat. E mellett a telepen kiképzett munkásnők egyrésze otthon háziiparszerüleg űzi a keztyü varrást, többen ismét a keztyüiparosok- nál mint házivarrónők nyertek alkalmazást. Tájékoztatás végett meg kell még említenünk a telepet az elhunyt Baross miniszter 1891-ben kettős czél elérésére létesítette. Egyfelől azért, hogy a hazai keztyüs iparnak, mely a kiszabott keztyüt megvaratás végett az osztrák keztyüvarró vállalatokhoz volt kénytelen kiküldeni, ezen munkára hazai munkaerőt neveljen ; a keztyüs ipart ennek segélyével gyorsabb áruelőállitására, s nagyobb áruforgalomra képesítse, szóval annak fejlődését előmozdítsa. Más felől pedig ezért, hogy azon munkabérek, a melyeket a hazai keztyüs ipar azelőtt az osztrák keztyüvarró vállalatoknak fizetett, magyar munkásnők részére legyenek biztosíthatok, és ilyen módon a főváros III-ik kerületében egy uj keresetforrás nyittassák. Az előbb ismertetett eredmények igaznlják, hogy a telep rövid négy év lefolyása alatt évről-évre fejlődve, most már minden két irányban egész komoly közgazdasági tényezővé izmosodott. A keztyüvarrótelep nagyobb méretű további fejlődése tehát csakis úgy remélhető, ha maga a nagy közönség is pártfogásába veszi a telepen váratott hazai gyártású keztyüket. És ez annál könnyebben megtörténhetik, mert a keztyü áránál ár tekintetében a hazai és az osztrák gyártmány között alig van külömbség, mig ellenben a hazai gyártmány gondosabban megválasztott anyagánál fogva úgy minőség, mint a tartósság tekintetében felette áll az osztrák gyártmánynak, hogy a nagy közönség a telepen varratott, hazai gyártású keztyüket felismerhesse egy magyar czimer és fölötte Sz. A. K. T. jelzéssel fogja ellátni. Sajnos azonban, hogy a mi keztyüs iparunk még nagyon szegényes. Évi fogyasztásunknak alig egy ötödét tudja ellátni; mig a többi négy ötödöt csak nem egészen az osztrák keztyüs ipar uralja, mely a rövid árukerdskedések utján áraszt el bennünket olcsó, de nagyon selejtes áruval. Budáért. A múlt hétről következőket jegyezhetjük fel azokból, melyek Budán és Budáért történtek. Uj lépcső a várba. A budavári Mátyás-templom pesti oldalától le az Albrech-utig uj széles kőlépcsőt készítettek. Tavasz óta folyt rajta a munka s most készültek el vele. A lépcsőt a napokban átadják már a forgalomnak de környékének rendbehozása eltart a nyár végéig. A G-e 11 é r t-k ő p a r t épitése. Nagy munka folyik most a vámháztéri hid budai hid- főjónél, a Gellérthegy alján. Mivel a hid épi- tési munkálati befejezésükhöz közelednek, nagyban készitik a hozzá vezető följárókat és utakat. Kiépítik a Gellért-kőpartot, a mi sok akadályba ütközik, mert az útnak menedékesnek kell lennie s mert a hegy nagyon is az útra szö- gelik. Ennélfogva a hegy alsó részéből jó darabot levágtak, a Duna medrét pedig a parton feltöltötték s erre építik a hatalmas kőpartot. A budai hídfőnél most rakják le a gáz és vizBUDA és VIDÉKÉ. vezetéki csöveket. A munkálatokkal sietnek, hogy azokat két hónap alatt, a mikorra a hid is teljesen készen lesz, befejezzék. A Zöldmái fejlődése. A III. kéri Újlakhoz tartozó zöldmál-dülői közbirtokosok népes gyűlést tartottak, a melyen a fővárosi tanács azt a határozatát, mely szerint a zöldmál- dülői utat kiépíti a vízvezetékkel látja el, örvendetes tudomásul vették. A közbirtokosok az úthoz szükséges területet legnagyobb készséggel díjtalanul átengedték. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Schmidleclmer Károly. Egyszer egy társaságban nagyon értelmesen és okosan beszélt egy úri ember. Kérdezősködtek kicsoda? Kitűnt, hogy iparos. A kérdezösködők közül többen azt mondták: Nem hittem volna, hogy egy iparos ilyen értelmes ember legyen. Ez a hamis és téves felfogás uralkodik sok körben. Némelyek közül azok a kik több iskoláról kaptak bizonyítványt és az irodákban foglalkoznak azt különösnek tartják, hogy az iparos müveit és értelmes ember. Én pedig ezt egészen természetesnek találom. Az ipar pangana, nem haladna, ha müveit iparosok nem lennének. Az értelmet és tudást nemcsak az iskolai bizonyítványok adják, de adja azt leginkább az élet a tapasztalatnak kincses házából. Aadja az önképzés. Magyarország mindig hires volt értelmes iparosairól s Buda is büszke lehet reá, hogy itt is sok müveit iparos van. Pusztán hivatalnokokból egy társadalom nem képzelhető. A mi köreinkben kiváló férfiak az iparosok és kereskedők is. Büszkék lehetünk, hogy közügyeinkben nem egy iparos és kereskedő jár elől, még pedig nyomós szavakkal. Társulatainkban sok iparos visz vezérszerepet. A kerületi választmányok és a törvény hatóság buzgó tagjai. Schmidlechner Károly törvényhatósági bizottsági tag derék és müveit iparos. Üzletében kiváló erő, a társadalmi életnek oszlopesa . Min denben részt vesz, a mi szép jó és nemes. Ilyenek szeretem én a magyar iparost. A ki Schmidlechner Károllyal beszél, a ki az ő hasznos munkásságát, pontosságát, szorgalmát és lelkiismeretességét látja az elismeri, hogy ő egy érdemes férfiú, jó hazafi, jó polgár és igazán szivén viseli mindenütt Buda felvirágozását. A kötelességérzet vezeti mindenütt és sehol nem a szerepelni vágyás. Egész egyénisége nyílt lap, melyről őszinte jellemét azonnal le lehet olvasni. Szereti az irodalmat, szereti a művészetet és az összes közművelődési intézményeket. Szókimondó ember, ki nem féli az igazat kimondani lefelé és felfelé. Sokat tapasztalt, sokat látott, jól megfigyelte azt az életet a melyet átélt s melyben polgár erényeivel tűnt ki. Példája buzdító lehet, minden fiatal iparosra és minden polgárra. Mi ilyennek ismerjük őt s polgártársai ezt tisztelik az ő jellemében. Demeter szerencséje czimii regény közlését kezdtük el. A regényt a „Buda és Vidékec< szerkesztője Erdély i Gyula irta. Tárgya a magyar életből való. Alakjai magyarok. A természet üdítő és békéltető erejét dicséri a regény. Fű és fa lic- geszti be az ember sebeit, békit ki a világgal és adja vissza munkakedvünket . . . Uj előfizetőinknek megküldjük a regény kezdetét. Ifj. Szidanits Ferenez. Ha egy elaggott, az emberi kor végső határát elért aggastyán sírja előtt állunk, megrendülünk, — halála fáj nekünk! Mennyivel inkább fáj, mennyivel inkább rendit meg be- nünket az a tudat, hogy egy ifjút, egy jó barátot, a gondos atyát, a szerető gyermeket kellett utolsó útjára bocsátanunk. Hivatásának élt, buzgóságának esett áldozatul ; Nem volt a sors kegyeltje, de ő bízott a Mindenhatóban, itt hagyta őt az, kit legjobban szeretett, itt hagyta őt rövid hét hónap előtt gyermekeinek anyja. O nem csüggedett, férfiú erélylyel viselte el a csapást. Nem volt a sors kegyeltje, bátran ment neki a veszélynek, vésznek, csak azért, hogy a másét mentse meg s nemes tette közepette érte a borzasztó végzet. Az ó-budai pipagyár égett, ő, ki tisztán nemes, jó érzését követve, mint önkéntes tűzoltó felhatolt az égő gerendák közé s az leszakadva őt leütötte. Halálos volt a csapás, ifjú életét oltotta ki a gerenda. Ott volt temetésén József kir. herczeg képviseletében Rohonczy, budapesti térparancsnok. József kir. herczeg kívánatéra a 26 éves ifjú hőst katonazenekar kisérte. A tűzoltók, kiknek ő egyik parancsnoka volt, ott voltak teljes számban, ott voltak a városi tűzoltók Szczerbovszky Szaniszló, főparancsnok és Breuer Szilád, segédtiszt vezetése alatt ott voltak az önkéntes tűzoltók Bárány Ernő főparancznok vezénylete alatt, ott voltak az alcsuti, az erzsébetfalvi stb. és a gyárak tűzoltóinak küldöttségei. A szertartást julius hó 29-én Tálos Gyula, segédlelkész 4 órakor kezdette meg 3 pap segédkezése mellett. A beszentelés közben Hoppe Rezső vezetése alatt tanítók énekelték a cirkum dederunt me-t, utána C z i k e Imre búcsúszót! el a halottól ezekkel a szavakkal: „Mélyen tisztelt gyászoló közönség! Kedves Kartárs ! — Azoknak az érzelmeknek, melyeket a fájdalom kelt az ember lelkében, kifejezést adni nem lehet. A nagy fájdalomnak csak egyetlen szava, csak egy kifejezése van : a könny! Siratjuk is mi te benned az önzetlen jó barátot, a ki utolsó falatodat is oda adtad annak, akit barátodnak mondottál. Siratjuk mi te benned a buzgó kartársat, a ki buzgoságod- ban egy fokkal sem álltái alább a legbuzgóbbnál. És a mikor igy könnyezünk, tisztelettel hajiunk meg előtted, még koporsódban is, mert a te halálod egy világitó és dicső példa, melyhez foghatót ma keveset találunk. A te halálod nem a párnák között lepett meg, te a te kötelességed teljesítésének hallottja vagy. Ez a nemes vonásod, mely minden tettedből kisugárzott, meg az a keserű fájdalom, melyet érzünk utánad, ez marad meg a mi emlékezetünkben te rólad. Az Isten legyen a te árváidnak irgalmas ! Isten áldjon meg téged is!“ Elhangzott e szép beszéd után a kartársak búcsúztató éneke s megremegtette a sziveket. Megindult a menet, a katona zenekar, mely nem katonát ritkán kisért még, szomorú indulója mellett beláthatlan ember kisérte a dúsan megkoszorúzott koporsót. Szegény jó édes atyját, szegény árva gyermekeit, szegény szerető testvéreit, jó barátait megtörte a bánat, a fájdalom. S most nyugodjék a mi jó barátunk, Szidanits Ferkó csendesen, nyugodjék békében, hisz árvái nem lesznek árvák, gondviselői lesznek neki azok, kik őt nevelték fel. Nyugodjék ő csendesen, békében, bánkódó szüleit az ő gyermekei fogják vigasztalni. Nyugodjék csendesen, békében, neve, emléke barátai szivében van.
