Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

BUDA és VIDÉKÉ.

Márczius 22.

Budapest, 1896. (41

Különfélék.

Kérjük hátralékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére, A kik lapunkból négy mutatványszámot megtartottak azokat az ötödik szám után előfizetőnknek tekintjük. Előfizetőink megbízásait elvégezzük. Minden egész éves előfizetőnknek egy kis hirdetésre ingyen van joga. A kik e felszólbtásra a lapot megtartják es a pénzt be nem küldik jogos követelésünket posta megbízás és egyéb jogos utón hajtjuk be.

— A miniszter Ígérete. "Wlassies Gyulánál a közoktatás hivatott es igazságos miniszterénél Blaskovics Sándor általános tisztelt vezérférfiu vezetése alatt egy küldöttség adta át azt a kérvényt, mit a budai polgárok Írtak alá a Fekete József íógymnáziuma nyilvánosságijoga kiterjesztése és érettségi vizsga joggal való felruházása érdekében. A miniszter a budai polgárok jogos és méltányos óhaját tolmácsoló küldöttséget szívesen fogadta és megígérte hogy az óhajt teljesíteni fogja a szabályos eljárások után.

— Uj reményteljes idő. A magyar

képviselőház elfogadta aszőllő felújítására vonatkozó grandiosus szabású törvény javas latot, mely uj korszakot teremt a magyar mezőgazdaság föllenditésében. A képviselőbáz pártkülönbség nélkül lelkesen megéljenezte Darányi földmivelési minisztert akinek érdemei szaktudása és ügybuzgalma előtt kénytelenek ellenfelei is meghajolni. A most elfogadott törvényjavatlatot ismertetni fogjuk jövő számunkban.

— Sándor napja. Sándor napján sokan üdvözölték budavári Országb Sándort, ki a budai érdekek egyik legtekintélyesebb szószólója, és a kinek a polgárság sok eredményt köszönhet. A Buda és Vidéke hálásan emeli ki azokat a szívességeket, mit budavári Oszágb Sándortól élvezett.

— Éljen!!! A Magyar Általános Hitelbank közgyűlésén németül gánesoskodott valaki, a mire Pallavicini Ede őrgróf az ismert hazafi megjegyezte, hogy ő tud ugyan németül de csak magyarul beszél. Az őrgróf példáját követhetnék itt Budán is, hol sokan magyarul tudnak ugyan, de csak németül beszélnek. Az őrgrófhoz e hazafias nyilatkozatáért több budai polgár készül küldöttségben elismerését kifejezni.

— A közgyűlésből. Scheich Ká- roly, a budai érdekek védője, ki minden budai ügynél felemeli nyomatékor szavát, azt indítványozta a közgyűlésen, hogy az ezredéves diszmenet ne a Vérmezőről vonuljon fel az Ostrom-utczán és bécsi-kapun, mert ezek az utak oly szükek, hogy a diszhintók alig férnének el. A kiváló törvényhatósági tag és Buda ügyei védőjének inditványát elfogadták.

b — Választás. Az I—III. kerületi vendéglősök elnökének a leköszönt Barabás József helyére Petz Károlyt, alelnökének pedig Buzik Andrást választották.

Uj főlövészmester. A budapesti polgári lövészegyesület vezérférfiaiból alakult nagyszámú bizalmas értekezleten a Márkus József főlövészmoster lemondása folytán megüresedett főlövészmesteri állásra egyhangúlag Del’Medico Ágostont jelölték és egy szükebbkörü bizottságot küldött ki. A bizottság Freyberger Pál helyettes főlövészmester vezetése alatt meg is jelent Del Medico Ágostonnál, ki engedve polgártársai bizalomnyilvánitásának elfogadta a jelöltséget. A közgyűlés vasárnap, e hó 22-én délután 4 órakor lesz a lövészegyesület helyiségében. J

Petőfi domborművű arczképe. A

Petőfi-társaság egyhangúlag elhatározta, hogy feles szobrászunk Aradi Zsigmond művének, Petőfi kararai márványból készült domborművű arczképének megszerzése érdekében kérvényt intéz a kultuszminiszterhez. Jókai Mór elnök,

Bartók Lajos alelnök és S z a n a Tamás titkár által aláirt kérvény kiemeli a dombormű kimagasló nagy műbecsét, nagy arczkép-hasonlatos- ságát, s hogy a nemzeti művelődés és a nemzeti kegyelet érdekei egyaránt igénylik a mű megszerzését. — A magunk részéről azt hiszszük, hogy a miniszter teljesiti a Petőfi-társaság kérvényét, mert elég volt már a Pulszky-féle idegen és java részében értéktelen limlomok vásárlása. A Petőfi dombormű megszerzése annál szükségesebb, mert műbecscsel biró Petőfi portrénk az erdélyi muzeum tulajdonát képező Petőfi mellszobron kivül, — mely szintén Aradi müve — egyáltalán _ nincs.

— Ünnepély. A „Budapesti Iparossegédek Egyesülete“ f. hó 15-én (vasárnap) méltón ülte meg a magyar szabadság ünnepét, a márczius 15-ét a II. kér. Polg. Kör“ helyiségeiben. Az ünnepélyt a „Szózat“ nyitotta meg, melyet az egy. dalköre énekelt, s a közönség állva hallgatott, ennek elhangzása után Duma György az egyes, igazgatója tartotta lelkes s szép megnyitó beszédét, utána Hangi József titkár fölolvasta a nap fontosságát méltató értekezését, ezt követték az ifjúság alkalmi szavalatai. Szavaltak: Egressy Béla, Petőfi: „Nemzeti dal“-át, Kóczián Gyula, Garai: „Szabaddá lettél, oh elnyomott magyar nép“ czimü költeményét, Szabó Géza egyes, jegyző Bajza: „Ebresztő“-jét, kik szavalatukkal lelkes éljenzést és tapsokat arattak. A műsort a „Hymnus“ hangjaival fejezték be, melyet nemcsak az ifjúság, hanem a jelen volt nagy számú közönség állva vele énekelt. Az ünnepélyt kedélyes vacsora követte, melyen több lelkes felköszöntőt hallottunk, a vacsorán a „Magyar Nemzeti Egyesület“ képviselői is megjelentek és lelkes szónoklataikkal csak fokozták az amúgy is lelkes hangulatot. A vacsorán mintegy 70 személy, köztük a körnek 15 tagja s azok családjai is résztvettek.

— A székes-fővárosi II. kér. polgári- és kereskedelmi leányiskolában szép — és magasztos ünnep volt márcz. 15-ike. Áz intézet tágas és szépen feldiszitett tornacsarnokát zsúfolásig megtöltötte a szülők és más meghívottakból álló disztingvált közönség és hálás elismeréssel adózott részint az intézet hazafias szellemű vezetőségének részint a növendékek sokoldalú bemutatkozásának. Az érdekes és változatos műsor 12 pontból állott s úgy a Gyulay Elek énektanár betanított karénekek (Hymnusz, Nemzeti zászló Szózat), mint a szóló énekek szabatos előadásai, valamint a szavalatok, élénk tetszésben részesültek.

A műsor egyik legérdekesebb pontja volt a megzenésített „Talpra magyar“ éneklése, melyben Albrech Aranka a szó igazi értelmében remekelt. Durigó Ilona keresk. növendék az „Ilka“ ez dalmű nyitányát zongorán lelkesen nagy precizitással adta elő. Szavalataikkal Székely Ilona, Hangi Anna, Feer Aranka, Szabó Miczi és Vég Irén polg, iskolai, s Rothauszky Irén keresk. isk. növendékek keltettek feltűnést. Utóbbiak nemcsak szavalataikkal, de festői magyar öltözetükkel is méltó feltűnést keltettek. Az ünnepély legkimagaslóbb pontja Kozma Gyula igatónak magas lelkesedést keltő beszédje volt, a mit jövő számunkban közlük.

— Iskolai ünnepélyek. A Krisztinavárosi polg. leányiskola márczius 15-én, vasárnapon, hazafias ünnepet rendezett, a mely alkalommal a növendékek első sorban a Himnuszt adták elő, utána a növendékek közül szavaltak: Wieland Mariska, Szőllősy Mariska, Janicsek Olga, Opicz Giza, Zsák Mariska, Ziegler Matild, Vitamer Róza és Kecskeméthy Giza. A nap jelentőségéről felolvasást tartott: Kont Gyuláné Földesi Klára, az alkalmi ünnepi beszédet Szabó József igazgató mondotta; a növendékek közbe hazafias dalokat énekeltek, végül pedig a Szózatot. Ugyan ez az iskola tantestülete és ifjúsága márczius 18-án, mint József napja előestéjén Szabó József igazgató tiszteletére iskolai ünnepélyt rendezett, a melynek 14 számból álló műsorát karének, szini- előadás, élőképek, szavalatok töltötték be. A rendkívül kedvezőtlen helyiséget előkelő közönség töltötte meg, a mely nem tudott betelni a szebbnél szebb látni és hallanivalók- kal. — A növendékek közül különösen kiváltak: Vanits Melánia, Babos Borbála, Zsák

nővérek Demel Jolán, Szőllősy Mariska, Kecskeméthy Margit. Szabó József igazgató az ünnepély végén meleg szavakkal köszönte meg a megjelent vendégeknek, a növendékeknek, s a tantestületnek különösen Spédy Sándorné Nowák Maria és Hoppe Rezső tantestületi tagoknak, a kik a betanítás és rendezés munkáját végezték a szives figyelmet, s a növendékekhez intézett nehány oktató szót. A lélekemelő ünnepélyen az ünnepelt igazgató ur családján kivül megjelentek: Demel Károly és neje, Zsák Hugó és neje, Szőllősy István és neje, dr. Csákberky Dezső és neje, dr. Wladár Márton, Hofhauser Elekné, Geiger J.-né, Almássy János és neje. Balanek Jánosné, és még igen számosán.

Utazás Rómába. A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint f. évi márczius hó 25-től bezárólag április hó

2-ig Budapestről Rómába és vissza érvényes I. és Doszt, mérsékelt áru menettérti jegyek fognak kiadatni, az I. oszt.-ban 67 írt 50 kr. és a II. oszt.-ban 51 frtnyi áron. Ezen jegyekkel, melyek f. évi április hó 25-ig érvényesek és bármely személyszállító vonat, tehát a gyorsvonatok használatára is jogosítanak, — az odautazás Fiume- Anconán át és a visszautazás Firenze-Bologna- Yelencze Fiúmén át avagy megfordítva történhetik. Áz utazáz ezen jegyek alapján Fiúméban és Anconában minden formalitás nélkül, továbbá Budapest és Fiume közt még pedig úgy az oda mint a visszautazásnál egyszer, Olaszországban pedig az illető állomás-főnökök láttamozása mellett 6-szor megszakítható. A fentebb említett menettérti jegyek a m. kir. államvasutak Budapest keleti-pályaudvar állomásán, budapesti menetjegyirodájában (Huugária-szálló) és a Coók- féle utazási irodában (József-tér 4. sz.) válthatók, hol egyéb felvilágitások is nyerhetők.

— Közvacsora. A császári királyi mérnökkar főépitőmesterei a főépitőmester Raus József nevenapján Schlauchei Ferencz vendéglőjében sikerült közvacsorát rendeztek. Jó ételek és italok mellett a 30 tagból álló társaság kedélyesen mulatott.

— Meglepetés. A „József Főherczeg“ katonai hadastyán egyletnek választmánya és tagjai szeretett elnökét, Palaczk Sándor urat neve napja alkalmából megható kellemes meglepetésben részesítette, a mit sem sejtő elnököt a Sörkocsi vendéglőbe hívta, a honnét egy küldöttség az egyleti helyiségbe vezette a hol a kovácsi-i zenekar a Rákóczi-indulóval üdvözölte az elnököt. Ferter Imre II. elnök a választmány nevében meleg szavakban üdvözölte, egy ezüst serleget nyújtván át emlékül, Palaczk Sándornak köszönheti az egylet felvirágozást.

— Vagy allatta vagy fellette. A déli vasút igazgatóságához a polgárok kérvényt nyújtanak be, melyben azt kérik, hogy a személy pályaudvaron, melyen most a gyalogközlekedés csak kivételesen van megengedve, valami olyan eszközről gondoskodjék, mely a közlekedőkön könnyítés. Vagy hidalja át a pályaudvart, vagy egy házi alagutat készítessen. a minő p. o. Gráczban van. A kérés méltányos és a déli vasút, mely a polgárság érdekeit szivén viseli mindenesetre hallgatni fog rá.

— Közgyűlés. A kelenföldi kör 1896. márczius 26-án, csütörtökön d. u. 7 órakor az Andrássy-utou levő Drechsler-féle helyiségben (I. em.) tartja rendes évi közgyűlését. — A közgyűlés napján, esti 8 órakor az Andrássy- uton levő Drechsfer-féle helyiségben (az operaszínházzal szemben) közvacsora lesz.

M. Á. V. hírek.

A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a slavoniai h. é. vasúton f. évi. május hó 1-től kezdve uj személy és podgyászdijszabás lép életbe. Ezen díjszabás szerint a szomszédos forgalom viszonylatok a jelenleg fenálló két vonalszakasz helyett három vonalszakaszba osztattak be, miáltal bizonyos viszonylatokban némi menetdij felemelés áll be továbbá felemeltetnek a távolsági forgalomban az I oszt, menetdijak valamennyi vonalszakaszban. Ez a díjszabás a m. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest. Csen- geri utcza 33 sz) 10 krt-ért kapható.

F. évi május hó 1-től kezdve a szombathely-rumi helyiérdekű vasúton uj személy és podgyászdijszabás lép életbe, mely szerint a