Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-15 / 11. szám

Budapest. 1896. (4.) BUDA VIDÉKÉ Márczius 15. legyen önálló és ne befolyásoltassa magát. Vaskarral kell belenyúlni az Akadémia bajaiba és rendezésébe. Ezt várják tőle atyja emlékének tisztelői. Lássa be, bogy ott azokon a falakon kivül is van tudomány és sokszor oda benn hiányzik az. ISÍe féljen attól az Akadémia elnöke, bogy dicsérik-e vagy nem ? Előtte egy czél lebegjen: Magyar ere­deti tudományosság. Közgyűlések. Közgyűlés Az Angol-Osztrák bank részvényeseinek harminczkettedik rendes közgyű­lése 1896. évi márczius bó 26-án este 7 óra­kor az osztrák mérnök- és épitész-egvesület tér mében (I, Eschenbacbgasse Nr. 9.) Becsben fog megtartatatni. Tárgyak: 1. A vezertanács évi jelentése. 2. A számvizsgálók jelentése az 1895. évi zárszámadásról és e fölötti határozathozatal. 3. Határozathozatal az 1895. évi mérleg szerint elért tiszta nyeremény hováforditása tárgyában. 4. Az igazgatótanács javaslata a társulati tőke felemelése tárgyában és pedig az alapszabályok 11-ik czikkelye értelmében 6 millió forinttal vagyis 12 millió koronával kibocsájtandó és tel­jesen befizetendő 50,000 részvény által 120 frt illetőleg 240 korona összeggel. 5. Határozat- hozatal a tőkefelemelés teljesítéséből kifolyólag a 9-ík czikkely megváltoztatása érdekében. 5. Az igazgatótanács négy tagjának megválasztása a mandátum lejárta miatt. Az alapszabályok 30. szakasza értelmében 25 részvény egy szavazatra jogosít. A szavazásra jogosított részvénybirto­kosok kéretnek, hogy részvényeiket a még nem esedés szelvényekkel együtt Bécsben az Angol- Osztrák bank leszámítoló osztálynál (I., Strauch­gasse Nr. 1.) Londonban az Angol-Ausztrian banknál, Budapesten, Prágában és Triesztben az Angol-Osztrák bank fiókjainál bezárólag f. márczius 18-ig letétbe helyezzék. Az alapsza­bályok 27. szakasza szerint meghatalmazás csak szavazatra jogosult részvényeseknek adható. Bécsben, 1896. évi márczius hó 6-án. Az An­gol-Osztrák bank vezértanácsa. Strobeutz Testvérek vegyészeti fes­ték-termény máz- és kencze-gyár részvény-tár­saság f. hó 8-án Üllői-ut 89 sz. gyári helyi­ségében Strobentz Károly elnöklete alatt tar­totta első évi közgyűlését. Az eredmény a vára­kozásnak minden tekintetben megfelel mert az első évi tiszta nyereség 26,315 frt 15 krral van a mérlegben kitüntetve, ez az alaptőke 11Vio%-°8 kamatozásnak felel meg. Az igaz­gatósági úgy a felügyelő bizottsági jelentések leiolvasása után, a mérleget jóváhagyva tudomásul vették. Az igazgatóság előterjesztése, mely sze­rint az 1895-ik évi mérlegben kimutatott 26,315 frt 15 kr. nyereségből első sorban 4000 trt a tartalékalap javadalmazására fordittassék, 3000 frt adótartalékba helyeztessék és 2331 frt o2 kr. az alapszabályok 37. §-a értelmében az igazgatóság jutalmazására fordittassék. Az ezután még megmaradó nyereségből 15,750 frt a részvényesek között osztalékul akkép osztas­sák fel, hogy 2250 darab társulati részvénynek 1. számú minden egyes szelvénye 7 írttal és pedig már folyó évi márczius hó 15-én bevál- tassék, mig a fennmaradó 1233 frt 63 kr. az 1896. évi számiara irassék elő. Az előterjesz­tést jóváhagyták és a felmentvényt megadták. A. kisbirtokosok országos fold- bitelintez@te f. hó 8-án saját hivatalos helyiségének nagy termében Bittó István el­nöklete alatt Ivády Gyula kiküldött kormány­biztos jelenléte mellett tartotta rendes évi köz­gyűlését. Az elért 146.643 frt 62 kr. tiszta jö­vedelem felosztására nézve az alapszabályoknak az 1887. évi közgyűlésen módosított 106. §-á- hoz képest az igazgatóság következő javaslatot teszi. Javasolja ugyanis, hogy a közgyűlés ha­tározza ^el miszerint a tiszta jövedelemből min- denekelőtt az alapítók részére az alapszabályok 19. g-aban biztosított legmagasabb 5%-os ka­matosztalék 21.601 frt 63 krnyi összegben a közgyűlést követő naptól kezdve kifizettessék: az ezután fenmaradó összegből pedig az inté­zeti tisztviselők nyugdíj-alapja gyarapítására 10/0 azaz: 12,594 frt 20 kr.; az intézet vezér- ígazgatójának külön jutalékul 2°/0 azaz: 2.50C frt 84 kr.; az intézet tisztviselőinek jutalékul 9°/0 azaz: 11.253 frt 78 kr., mely az eddig divó szokás szerint az igazgatóság belátása szerint lesz megosztandó; az igazgatóság tagjai részére jutalékul 9°/0 azaz: 11.253 frt 78 kr. kihasittassék, végül a fenmaradó 70°/0 azaz: 87.529 frt 39 kr. az intézet saját tartalékalapja növelésére fordittassék. A felügyelő bizottság tiszteledijját az igazgatóság 3800 írtban java­solja megállapítani. Az igazgatósági valamint felügyelő bizottsági jelentések felolvasása után a mérleg és javaslatok jóváhagyattak a fel­mentvényt megadták. Igazgatósági tagokul meg­választották Fehér Miklós, Helfy lgnácz és Te- leszky Istvánt, felügyelő bizottsági rendes tago­kul Neményi Ambrus, Zsilinszki Mihály, Pe- rényi Lajos, Piufsich Firgyes, póttagul Galgóczy Károly urakat. A budapesti tégla és mészégető gyár részvénytársaság f. hó 7-én délelőtt 10 órakor Nicholson W. Fülöp elnöklete alatt tartotta 11-ik évi rendes közgyűlését, a lefolyt évi zárszámadás 99,056.01 kr. brutto nyereséget mutat föl. Ez összegből értékcsökkenési és egyéb tartalékalapokra összesen 51,396 frt 95 krajczárt leírtak úgy hogy tiszta nyereségnek 47,659 frt 06 kr. marad, melynek felosztását a következőkben ajánlja az igazgatóság. A köz­gyűlés elhatározta, hogy üzleti szabályaik 35. §-a szerint 15°/0 az összigazgatóság és 21/2°/0 jutalék gyanánt az üzletvezetőség rendelkezé­sére bocsátassék, 5% ellenben a tartalékalap felemelésére forditassék. A fennmaradó 36,935 frt 77 krból 36,000 forint vagyis 6 frt rész­vényenként, az 1895. évre mint osztalék a részvényeseknek kifizettessék és 935 frt 77 kr. uj számlára vitessék át. A felügyelő-bizottság diját fejenként 30 frt tiszteletdijban állapítot­ták meg. Az igazgatóságnak valamint a fel­ügyelőbizottságnak a közgyűlés a felmentvényt megadta és a mérleget jóváhagyta. — Az újlaki táglagyár r. t. f. hó 22-én V. kér. Béla-utcza 5. sz. a saját iroda helyiségében tartja rendes évi közgyűlését. Az igazgatóság elhatározta hogy fényes üzleti eredményei folytán üzlet ágát terjeszteni fogja s a közgyűlésnek javasolni fogja a tőke fel­emelést. A kedvező üzleti siker Müller vezér- igazgató ur szakértelmének köszönhető. Mulatságok. Kaszinó-bál Ő-Budán. A böjti s egyúttal az idei mulatságok egyiK legsikerültebb estélyével számolunk be a Székes-fővárosi III. kér. kör szombat esti mulatságában, mely a Korona termében folyt le. A jelen volt szép társaság bizonyára a legkedvesebb esték egyikét töltötte e mulat­ságon, mely animo dolgában valóban páratlan volt. S mi. okozta ezt ? — A rendezőség buz- gósága és a lelkes tánczosok finom tapintatos­sága. Igaz, hogy az estély bájcís hölgy koszo­rúja még a nem tánczosokat is besorozta az örökké ujrázók seregébe. Katona zene és Berki bandája húzta a keringőket, a tüzes csárdásokat. Két banda volt, mégis alig győzték. Lelkesedés fogta el a szi­veket, mely hevében csak fokozódott, úgy, hogy utoljára a leglumpabb papa is megsokalta a dolgot. A vendégek sorában ott láttuk kis- baczoni Benedek Sándort, budai Goldberger Samut, Czajlik Alajost, Holtzspach Nándort, dr. Stern Józsefet feleségeikkel, kik a többi elő­kelő hölgyekkel együtt az estély fényét emel­ték. Körülbelül éjfél tájt érkezett meg Horváth Gyula, a kerület országgyűlési képviselője is Fenyő Sándorral s hosszasabb időt töltöttek a kerületi vezérférfiak társaságában. A szép si­kerért méltó elismerés illeti a rendkívül buzgó rendezőséget, mely Szende Alajos ur elnöklete alatt e családias jellegű igen sikerült estélyben valóban kitüntette magát. Elismerés illeti az estély aranyos ifjúságát is, mely ugyancsak mindent elkövetett, hogy a szép társaság tö­mör egészben7 maradjon kora reggelig. A tánczrend, mind pedig a rendezőség jelvénye igen csinos volt. Jelen voltak: Asszonyok: Benedek Sándorné, budai Goldberger Samuné, Holtzspach Nándorné, Czajlik Alajosné, dr. Stern Józsefné, Muschál Imréné, Szende Alajosné, Bősze An- talné, Bakodi Jánosné, Boschán Márkné, Breit- ner Károlyné, Felber Adolfné, Frischfeld Vil- mosné, Grohmann Arthurné, Grösztenberger Istvánná, Hohlfeld Lajosné, Húsz Miksáné, Kohn Elkánné, Lenz Jánosné, Novotny Fe- renczné, Pick Emilné, özv. Scheidlerné, Seidner Miksáné, Singer Mórné, Szarnék Nándorné, Schinabeck Engelbertné, Terschak Frigyesné, Weiszbergné, Weisz Gyuláné. Weisz Lipótné, Wimmer Mártonná stb. Leányok: Bakody Mariska, Bauor Ella és nővére, Beranek Margit, Duma Teréz, Fel­ber Anna, Güttler Linike, Herbst Paula, Hier- mayer Anna és Sárika, Holtzspach Paula, Hohlfeld Etel, Irma, és Margit, Kohn Sárika, Lenz Margit. Molnár Laura (Gyúró), Novotny Emiiké, Opravil Margit, Reinprecht Katalin és Klementin, Scheidler nővérek, Szemerey Jolán, Terschak Malvin, Weiszberg Malvinka, Singer Ilonka, Weisz Laura stb. M I. Táneztanulók estélye. Fényesen sikerült tánczestélyt rendeztek, folyó hó 7-én az I. kér. polgári kör termeiben Bodnár Sándor növendékei. A rendezők kik a mulatság érdekében mindent elkövettek, egyszerű de igen csinos, ízléses tánczrenddel és virágcsokrocskákkal lep­ték meg a hölgyeket. Tabermann Irmuska és Nedeczky Erzsiké kisasszonyok megérkezése után a czigányok rá­zendítettek a csárdásra — és folyt a táncz ki­világos viradtig. Az első négyest 60 pár tánczolta. Jelen­voltak : Asszonyok: Tabermann Gusztávné, Nedeczky Benőné, Ludvig Károlyné, Csatáry Lajosné, Berényi N.-né, Rada Gézáné, Doctor Henrikné, Lechmayer Nándorné, Standtner Gyu­láné, Brichta Károlyné, Kollár Zsigmondné, Jankovits Józsefné, Mambrinyi Jánosné, Vöröss Sándorné, Okos N.-né, Heisler Jánosné, Matulay Istvánné, Makk Jánosné, Grósz Imréné, Schmitz Lajosné stb. Leányok: Tabermann Irmus, Nedeczky Erzsiké, Ludwig Irén, Csatáry Ilonka, Berényi Macza, Doctor Sarolta, Lechmayer Agáta, Standtner nővérek, Brichta Irma, Jankovits Kornélia. Mambrinyi Mariska és Margit, Vörös Margit, Okos Berta, Heisler Emma, Matulay Istvánba, Makk Mariska, Grosz Ilonka, Schmitz Celestin. Fluck Györgyike (Tápió-Györgye), Loschert Róza, Hauszmann Anna, Humffner Irén (Kalocsa), Hoffhauser Ilona, Schrott Bri­gitta, Wagner Lujza, Danczinger Miczi, Baltzár Irén, Tóth Bözse (Nográd), Lettner Berta, Heynich Karola stb. Szükségesnek tartjuk e helyt felemlíteni, hogy lapunk márczius hó 1-én megjelent számában a mulatságra vonatkozó közlemény té­vedésen alapult, mert Hauszmann ő nagysá- gáék nem táneztanitónők, ők csak erre a czélra termeiket, voltak szívesek ismerőseiknek áten­gedni. Tánczmesterül Bodnár Sándor kecske­méti táneztanitót szerződtették, Ifj. Kuméry, — A budapesti Xenemann H. J. féle táncziskola növendékeinek tánczvigalma. Ifjabb Waag János táncz- tanitó oktatásainak sikere bizonysága ez a mulatság. Dicséretet érdemel a rendezőség. Ifjabb Waag János ur által összeállított táncz­rend elnöki nyitányát, Fliegl Vilmos ur tán­czolta Teschauer Vinczéné úrnővel. Több ma­gyar táncz bemutatása után a négyest mint egy 80 pár lejtette. Jelen voltak többek között: Asszonyok: Berger A.-né, Baumgartner J.-né, Brück Józsefné, Boros Ferenczné, Zsakó Jánosné, Hauszmann Istvánné, Schumi N-né, Teschauer W.-né, Schönfeld N.-né, Wadner Edéné, Rorhard Mária, Hurenna Mária, Luff Erzsébet, Wiezer Györgyné, Kozmofszky N.-né, Praxl Ignáczné, Mann Istvánné, Borghardt Má­ria, Pöczinger Irma, Feig Hugóné, Koffer Ferenczné. Leányok: Láng Erzsiké, Láng Ludmilla, Kozmofszky G., Pippig Vilma, Pippig Teréz, Pintér Gizella, Pintér Róza, Hauszmann Anna, Zsakkó Ilona, Zsakkó Katalin, Ariel Róza, Kupák Irma, Bluck Irma, Ariel Sarolta,

Next

/
Thumbnails
Contents