Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-03-08 / 10. szám
Budapest, 1896. (5.1 Márczius 8. Gyula tanácsnok válaszában kijelentette, hogy az iskola építési ügygyei a főv. tanács még a múlt 1894-dik évben tüzetesen foglalkozott, s miután a tervek elkészítésére a mérnöki hivatalt utasították, az feladatának meg is felelt, a mennyiben kimerítő jelentését, az összes iratokkal, tervekkel és költségvetésekkel a tanácsnak 1895. okt. 3-án bemutatta s az ügy darab e napon a VII tanügyi osztályba érkezett Miután azonban a kiszemelt telek felosztása miatt némi differencziák merültek föl, az összes iratokat a közmunkák tanácsához kellett áttenni, a hol azok ma is vannak. ígéretet tesz azonban, hogy haladék nélkül megsürgeti az ügy mielőbbi elintézését, s remélhetőleg ki lesz elégítve az intepelláló bizottsági tag ur lövetelése, s az érdekelt kerület lakoságáuak régi óhajtása. Ezek után biztosan remélhetjük, hogy a krisztiváros egy modern iskolával már a közel jövőben gazdagabb lesz a zsenge ifjúság hasznára, és a szülők örömére, s mindesetre hálás köszönettel veszi kerületünk minden egyes polgára Dr. Gombár Tivadar kir. tan. főv. biz. tag., ur buzgólkodását, ki időt, fáradságot nem kiméivé, folytonosan a kerület fejlődésének előbbrevitelén fáradozik. Isten áldása kisérje eddigi munkásságát, az koronázza meg ezt a nemes tettet is ! s. f. Ismerősein k. (Árnyak és fények.) Fodor István A fő- és székváros díszes mérnöki karának egyik dísze Fodor István. Buda szabályozásánál örökítette meg nevét, mert a mi az ő keze ügyébe került ott Budának szeretete, ismerete s a szigorú lelkiismeretesség működtek közre mindnyájunk javára a székes főváros érdekeinek kielégítésével. Fodor István az alföldről települt ide és meg is látni minden tettén, hogy a pusztai szellő érintette arczát, melyen az egészség virul. A valódi magyar emberek fajából való. Egyenes, nem áskálódik senki ellen. A ki beszél vele sohasem hinné el, hogy műszaki tekintély, mert férfias szerénység jellemének az alapja. Fodor István letelepülése nyereség Budára nézve. Az a társaság, melyben gyakrabban megfordul bizonysága lehet annak, hogy mindig központja a társaságnak. Lefelé felfelé egyforma. Szivében nemes, gondolkodásában nyílt. Nyitott könyv — messze belátható a jelleme, mint az a föld melyen született . . . Szereplésre nem vágyik, de azért az első emberek közé tartozik. Fekete József. Fekete József kiváló helyet foglal el a magyar tanító férfiak között. Nevelőnek született. A gyermek kedélyét ismeri, le tud hozzá ereszkedni és fel tudja magához emelni. Régebben az eddig megjelent ifjúsági lapok közül a legjobb lapot ő szerkesztette és áldozatokkal adta ki. E lapban olyan irányczikkeket irt, melyekben a legjobb nevelési programm van. Fekete József csupa szív. Boldogult Balázs Sándor aranyszivnek nevezte, és szóban és írásban a Fekete József nevelési rendszere mellett propagált. Nem csak tanít, de nevel is. Rendszerével a tanulásban elmaradt tanulóval is megkedvelted a leczkét. Az ő tanítványai nem lesznek sem mihaszna urfiak, sem nyegle sihe- derek. Szerénységre képezi az ifjú jellemét. Fekete Józsefben meg van minden kellék a mi a tanitóban szükséges. Müveit, szeretetre méltó, férfias, igazmondó, kedélyes. Hogy magán nevelő-intézetét és főgymná- | BUDA és VIDÉKÉ. ziumát itt szervezte újra azért mi budaiak igen hálásak lehetünk. A igazságos Wlassics Gyulától joggal várhatjuk, hogy a főgymnázium nyilvánossági jogát terjessze ki és érettségi vizsgajoggal lássa el. Ezért az óhajért, minden budai polgár sorompóba lép, mert valódi budai érdek, de országos is. Fekete József a hol kell mindenütt részt vesz a közügyben, a kör- és magán jótékonyságban és jó hazafiaknak neveli a magyar ifjúságot. Fekete József érdemes arra a szeretetre és tiszteletre melyben általánosan részesül. Közgyűlések. — Közgyűlés. A budapesti polgári lövész-egyesület mint az egyesület tartalmas értesítőjéből olvassuk ez évi közgyűlését márcz. hó 22-én d. u. 4 órakor tartja, a budapesti polgári lövészegylet tagjai folytonosan szaporodnak. Országos kitűnőségek a tagjai ennek a virágzó, tekintélyes és Buda érdekeiért is küzdő egyesületnek. Az értesítőben Lakner János egyesületi buzgó jegyző az egyesület 200 éves történetét dióhéjban nagy gonddal irta meg. Ugyancsak Lakner János tollából olvasunk a magyar országos lövészegyesületről egy jól megirt czikket. Közli ifjú Bún Józsefnek pontos és élénken irt jelentését a budai vadásztársulat múlt évéről, a melyet már rövidebben a „Buda és Vidéke“ ismertetett. Az értesítő megemlékezik az uj vendéglős, Bohácsy Józsefről is, a ki szerintünk a lövöldében történendő ünnepélyeken méltóan fog megfelelni a várakozásnak. A budapesti I—III kér. szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulata és temetkezési egylete 1896. évi márczius hó 12-én délután 4 órakor a II. kér., Medve- utcza 6. sz. házban levő „Fáczán“ vendéglőben tartja XIII. rendes évi közgyűlését. Az elnökség felkéri a tagokat, hogy minél számosabban jelenjenek meg. A társulat gyűlése után a temetkező egylet tart gyűlést. Meghívó a „Budapest Bankegyesület részvénytársaságinak 1896. évi márczius 10-én d. e. 1072 órakor saját helyiségeiben (Budapesten, V., Fürdő-utcza 1. szám, I. em.) tartandó évi rendes közgyűlésére. Tárgy rend: 1. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzletévről. 2. A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Az 1895. évi mérleg megállapítása és a nyereség hováforditása iránti határozat. 4. Az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a lefolyt üzletévre a felmentvény megadása. 5. Igazgatósági tag választása. 6. A felügyelő-bizottság megválasztása, évi dijainak megállapítása. Á Ganz és Társa részvénytársulat igazgatósága m héten megtartott ülésében jóváhagyta a lefolyt üzletév mérlegét, mely a múlt évről áthozott 150,781 frt 47 krral s a 700,053 frt 49 brnyi idei tiszta nyereséggel összesen 840,834 frt 96 kr nyereséget mutat ki. Az igazgatóság elhatározta a közgyűlésnek indítványozni, hogy az alapszabályszerü jutalékok levonása után, résznényenkint 100 frtot fizessen osztalék gyanánt, továbbá a nyugdíjalap rendkívüli növelésére 20,000 frtot, a munkásbaleset-biztositóalap javadalmazására 25,000 forintot fordítson, a még fenmaradó 255,829 frt 59 krt pedig uj számlára vigye át. A villamos osztály elválásának utóbbi időben felmerült tervét végképpen elejtette az igazgatóság s elhatározta, hogy a budai villamos osztályt a jelenkor fokozott kívánalmainak megfelelőleg megnagyobbítja, illetőleg egy uj gyárat építtet ez osztály számára s hogy a leobersdorfi gyárat is megfelelő módon kiegészíti. Határozatba ment továbbá, hogy. a „Berliner Union Electricitäts Geselschaft“-tal illetőleg a „Ludwig Loewe et Co. Actiengcselschaft“ berlini czéggel közelebbi üzleti összeköttetésbe lépjen e társulat. Az ehhez szükséges tőke megszerzése czéljából 1200 darab részvény kibo- csájtását fogja az igazgatóság a közgyűlésnek javasolni. A fönt nevezett berlini csoport kötelezte mugát, hogy amennyiben a részvényesek a- alapszabályokban biztosított elővételi jogukat nem gyakorolnák, ez uj részvényeket a „Részvénytársaság“ villamos és közlekedési vállalatok számára itteni czéggel együttesen fix átveszi. Az uj részvényeknél a társulatnak ily- képpeu garantirozott átvételi árfolyam megközelítőleg a napi árfolyamnak felel meg. A Luiza gőzmalom részvénytársaság 1896. évi márczius hó 14-éu délelőtti 10 órakor az „Országos magyar malomegyesület“ tanácskozó termében (Erzsébet-tér 19., II. emelet) rendes közgyűlést tart. Á Pesti hengermalom-társaság LXIII. közgyűlését folyó évi márczius bó 18-án délelőtti 10 órakor telepén, Hengermalom-épület, V., Klotild-utcza 6. szám üléstermében tartja. Különfélék. Kérjük hátralékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére. A kik lapunkból négy mutatványszámot megtartottak azokat az ötödik szám után előfizetőnknek tekintjük. Előfizetőink megbízásait elvégezzük. Minden egész éves előfizetőnknek egy kis hirdetésre ingyen van joga. A kik e felszólhtásra a lapot megtartják es a pénzt be nem küldik jogos követelésünket posta megbízás és egyéb jogos utón hajtjuk be. — Magyarosodnak ! A baptista hitközség meghivókat oszt szét Budapest lakói között nyilvános isteni tiszteleteire. Abban azt az épületes dolgot olvassuk, hogy minden vasárnap, szerdán és pénteken este 8 órakor Budán az iskola-utcza 37. sz. a. isteni tiszteletet tartanak — német nyelven. Nem tudjuk, hogy a hitfelekezet vezetősége csupán germanizálás czéljából tart-e német isteni tiszteletet, vagy pedig csak egyszerűen tüntetni akar-e Magyar- ország ezredéves ünnepi évében ? Akármint legyen is a dolog, sehogy sem fér össze ez azzal a tisztességes szándékkal, mit az a hitfelekezet követni akar. Reméljük, hogy ennek a felszólalásnak meg lesz az az eredménye, hogy sutba dobják a német nyelvet s hogy megtiszteli a felekezet önmagát azzal, hogy a mi nyelvükön fogja hirdetni igéit. — Munkácsy kiállítás. Munkácsy Mihály egy kiállító csarnokra kapott engedélyt. Tehát lesz Munkácsy kiállítás. Olvasóink emlékezhetnek, hogy a Buda és Vidéke indítványozta a Munkácsy kiállítást. E tárgyban a mester a lap szerkesztőjének levelet is irt A kiállítás meg lesz, rajtunk múlt hogy nem Budán. A közönyösség és vállalkozás kedv hiánya tette lehetetlenné ezt. — Ázsiai állapotok. Nem is hinné az ember, hogy a díszesen és rohamosan épülő Krisztina-köruthoz milyen közel esik — Ázsia. Pedig meggyőződhetik erről bárki is, a ki nem röste 1 i a fáradságot s odanéz a KrLztina-körut és Csaba-utcza sarkára. Tovább azonban ne menjen egy lépést se, mert menthetetlenül elvész abba a szibériai tundrába, mely ott szeme elé tárul. Egy szavahihető, környékbeli lakostól veszszük a panaszhirt, hogy a Mayer-féle árvaházhoz vezető Csaba-utczán a tengernyi sár miatt teljesen lehetetlen a gyalogjárás. Nevezett utczának egyik oldala, igaz, építkezésekkel van elfoglalva; és a másik ? Ezt a városmajor szegélyezi. Hát ez talán járható ? Olyan sárczipőt még nem talált fel a tudomány, melynek segélyével ezen az utón emberfia gyalogszerrel átgázolhatna. „Hát ezekre a rendetlen állapotokra — írja panasztevő — nem terjed ki az illetékes elöljáróság figyelme ? Képes eltűrni, hogy azon az utón, melyen nap-nap után 50 — 60 városi árvagyermek kénytelen a távolabb eső iskolákat felkeresni, bokáig érő s kikerülhetetlen sárban gázoljon, egyenes kárára a székes fővárosnak, mely őket ruhával s lábbelivel ellátja? No, bizony, annak az útnak a kellő gondozása nem kerülne annyi pénzébe a fővárosnak, mint a mennyibe az a sok-sok, használhatatlanná
