Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-27 / 52. szám

BudapesL 1896 (2 ) remény, hogy óhajaink teljesedésbe men­nek, és ezek közt legelső az, hogy itt a koronázó város falain belül épitsók fel az egyetemet. Hogy itt a hegykoszoruzta balzsamos levegőben felfrissüljön ifjú­ságunk teste szelleme, ez már nemcsak budai érdek de egyenesen a hazáé. Fogjunk közösen a nagy munkához pártállás, pártkülömbsóg nélkül egyesült erővel, akarattal, úgy czólunkhoz min­dig közelebb jutunk. Legyünk magyarok nyelvben és szellemben, pártoljuk a ma­gyar egyesületet és a magyar iskola­egyesületet teljes erőnkkel, és pártolja, fejlessze, gyarapítsa lapunkat a nagy közönség, hogy a „Buda és Vidéke“ foko­zottabb mérvben folytathassa a nemes versenyben eddig is jól betöltött hiva­tását. Karácsony ünnepén beszámolunk la­punk t. olvasóinak és közöljük főbb czik- keink czimeit, melyeket olvasva a közön­ség, még jobban pártolja lapunkat mint eddig, és hova tova belátja a „Buda és Vidéke“ nélkülözhetetlenségét. A magyar egyesület érdekében. Társas­kocsi. Zöldmái és vidéke. Agrár bank és Buda vidéke. Szemfényvesztés a vasúti engedélyekkel. A lövölde környéke. Kereskedelmi alkalmazot­tak nyugdíjintézete. A Rudas gyógyfürdő. A magyarosodás ügye Budán és vidékén (több közlés). Színház a Svábhegyen. Milleniumi fa­ültetés (ebből eredt az országos moz­gat o m). Árvíz veszedelem. Rémi Róbert Budá­ért. Tátik. Tetik. Gróf Széchényi István műszaki alkotásai. A budai hegyoldal építkezési módja. A prímás bal keze. Magyarul kiálts! Nyiltlevél Darányi Ignáczhoz. Budaváros pecsétje. Nyara­lók, nyaralás. Császárfürdő jubileuma. Római lürdőtelep. Második ezredév. Mostoha testvér- város. Rózsadomb és környékének rendezése. A Margit-rakpart. Solymár. Budai könyvtár egye­sület. Osztrák váltó. Budavári elemi iskolák története. A meteorológia az ezeréves kiállításon. A magyar ifjúság. Hogy Írjuk ? A mi vidékünk. Borvásár. A kertész-képző intézet. Községi biz­tosítás. A magyar királyi államnyomda. László főherczeg mint kertész. A borvásár budafokon. A közúti vaspálya. Alcsuth. József nádor terve Budapest rendezéséről. Szent István szobra. Damó-Füred. Árpád szobra. Alagút a Duna alatt. Budai iskolák. Az egyetem Budán. Állat védelem. A. budai színészet érdekében. Felhívás a vakok érdekében. Villamos vasút Budaörsre. Állítsunk emléket Bereczki Máténak. Munkás-menhely Szt.-Eudrén. Névmagyarosodás. Az állami tiszt­viselőkről. A nádori méltóság. Budai művészek. Buda és vidéke erdészete. Mi legyen a citadel­lából. Lágymányosért. Berzsenyi Dániel Budán. Fehérkereszt-egylet. Országos oltalom egylet. Petőfi mint bakkancsos. Felvidéki közművelő­dési egylet. A kis pipa Budán. Az Ilona-utcza rendezése. Országos statistikai hivatal Budán, labán hanyatlása. Az egyesült fővárosi takarék- pénztár. Magyar nyelv, magyar szél­lé m ! A sáros Tabán. Buda és vidéke a kiállí­táson. Sétány vagy élelmezés. Községi szépítő egyletek. Buda Dunántúl szive. Családi házak Budán stb. Itt van dióhéjban egy év munkás­sága. Büszaen tekintünk vissza rá, mert tudjuk, hogy jogos óhajtásainkat, kívá­nalmainkat az intéző körök belátják, követeléseinket méltányolják, s a lehető­séghez képest gyorsan intézkednek. BUDA és VIDÉKÉ A „Buda és Vidéke“ küzd, és e küzdelméhez egyedüli segitségül a pol­gárság bizalmát, támogatását kéri. Karácsony éjfelén fényesség támadt, kipattant a felhők közül a csillag, ez vezette a pásztorokat. A reménységnek ez a csillaga vezet bennünket, hogy meglássuk majd Budát és vidékét régi fényében, virágzásában, polgárait boldog megelégedésben. / Boldog ünnepeket! Büttel János a «Buda és Vidékei, terjesztésére alakult bizottság elnöke. Budai nyomorúságok. A székes főváros II. kerületében napi­renden van, hogy a polgárok -— köztük bízott* sági tagok is — a kerület választmányi tag­jainak tesznek szemrehányást — sokszor tré­fásan, de leggyakrabban komolyan — a II. kerületi. gyalog- és kocsi-utak rosszaságáért, különösen a székesfővárosra szégyenletes azon állapotokért a melyek a Margit-rakpart kocsiutján és a főutcza gyalogjáróján minden­kit megbotránkoztatnak, pedig a kerületi vá­lasztmányok az útépítésekbe csak annyiban folyhatnak be, hogy javaslatokat tesznek é& kérnek, a mint hogy a kerületi választmányok hatásköre legnagyobb részben csak javaslatté­telből áll, bár vannak kivételek is. így a ki­épített utak jókarban tartásáról gondoskodni a választmánynak is kötelessége, de a fedezet elő­teremtése már nem áll hatalmában, ez az oka annak, hogy a Margit-rakparti szégyenletes állapotok majdnem állandóak a II. kerületben. Oly csekély összeg volt az úttest jókarban tartására engedélyezve, hogy azt már az év legelején a tavaszi első alapos javítás alkalmá­val kimerítették. A kerületi választmánynak hónapról-hőnapra megújuló sürgetése, sokszor követelő fellépése nem látszott eredményre ve­zetni, és csak a késő őszön — a mikor a gyö­keres javítási munkálatokat fagy, hó, eső vagy hátráltatja, vagy lehetetlenné teszi, jött meg a kegyes adomány, mely a Margit-rakpartou egy­két hétre változást idéz elő. Az a javitás a melynek tanúi voltunk — nem lehet tartós, sem az anyag nem alkalmas, sem a forgalom nem elég kicsi arra, hogy a siralmas állapotok ismétlődését a legközelebbi hetekről is elodázzuk. Az anyag gyarló, de az engedélyezett összegből jobb anyagra nem telik, a forgalom pedig örvendetesen nagy és az áru­val terhelt szekerek széles kerekei csak hamar porrá zúzzák, a laza — talán csak félig kövült anyagot, a porból pedig az első egynapos eső vagy havazás feneketlen sártengert fog rögtö­nözni, hol az állatkínzások minden nemével és a városi urak körülteremtettézett szidalmazásá­val lesz alkalmunk lépten-nyomon találkozni. Ezen az állapoton télviz idején csak a jóságos Isten segíthet az ő jóttevő dermesztő fagyával; de itt legalább segít a fagy, azonban a főutcza gyalogjáróján nem igen segít az sem, ez a gyalogjáró ugyanis valóságos különleges­ség a magyar székesfővárosban. Másfele ugyanis szokásban van 'a gyalogjárót a kocsi úttesténél magasabban épReni, sőt a kocsiuttól egy pár- kanyzat felevei is elválasztani, igy a gyalog­járóra sem kocsi nem tévedhet, sem a kocsiút sara, vize nem folyhat. A főutczai gyalogjáró legtöbb helyen alacsonyabb a kocsiutnál, esős időben vízben jár ott a községi adót fizető kö­zönség, és ennek a víznek az a rósz tulajdon­sága van, hogyha megfagy, síkos mint a jég, de ilyenkor síkos a kocsi-ut teste is és a kö­zönségnek nem csak arra kell vigyázni, hogy a jeges utón el ne essen hanem az is gondot okoz hogy egy véletlenül mellette csúszni in­dult és a természet törvényeinél fogva lefele törekvő jármű a gyalogjárón el ne üsse, vagy a falhoz ne lapítsa, itt tehát lágy és kemény téli időben egyaránt veszélyes a közlekedés. A Margit-rakparton a legkitűnőbb maka- dámszerü kövezet sem állja meg a helyét, azt ilyen forgalom mellett 15—20.000 frt évi költ­séggel sem lehetne olyan jókarban tartani a Deczember 27. milyen jókarban tartás a székesfőváros méltó­ságához illik, azt vagy el kell zárni a kocsi- közlekedés elől és kiporondozva sétautnak hagyni, vagy koczkakővel burkolni, miután az első „vagy“ kivihetetlen, a másodikba kell bele­harapni és a kövezést tavasznyiltával feltétlenül megkezdeni. A főutcza gyalogjáróját pedig — bár­mennyire keservesen esÍK is egyik-másik házi­úrnak — fel kell emelni, és ha már nem csak vidéki központok, hanem vidéki igazán kis­városok behozták a gyalogjárókon az asfalt- burkolatot, ne tekintse a székesfőváros, hogy ezen a téren nem lehet úttörő, hogy nem me­het jó példával elől, hanem kövesse a jó pél­dát, emberelje meg ezt a szegény II. kerületet és burkoltassa főutczájának gyalogjáróját asz­falttal. Buda és vidéke a kiállításon. in. Egészségügy és gyermeknevelési ügy: (Versenyen kivül.) Lipótmezei ni. kir. országos té­bolyda. Ö felsége fővadászinesteri hiva­tala. „ Ö felsége udvari levéltára. Özvegy Vay Henrikné grófnő. Milleniumi nagy érem: Budai keserüviz forrás, nagyban termelés, verseny és kivitel képesség. Kiállítási érem: Baranyay József, jó munka és haladás az egészségügy terén. Budai Erzsébet sósfürdő, haladás, kivitel-képesség és nagyban termelés. Az Erzsébet sósfürdő évről-évre jobban iga­zolja és hóditja világhírét. A Mattoni czég sokat áldoz a fürdő emelkedésére. Loser János, verseny és kivitel­képességért. Gróf Majlátll József a humaniz­mus terén kifejtett áldozatkészségért. Moldoványi Sándor kötszergyáros haladás és versenyképességért. Elismerő oklevelet: Ráczfürdö versenyképességért. A külföldi vendégek állandóan látogatták és dicsérték. Mezőgazdaság csoportjában : (Versenyen kivül.) József Eőlierczeg. M. királyi országos meteoroló­giai intézet, mit Európa és világszerte ismert kitűnő tudósunk Konkoly i Thege Miklós vezet. Gyümölcsészet, kertészet, keres­kedelmi és gyógynövények, do­hány. (Versenyen kivül.) Emich Gusztávné. Kertészképzö intézet. Molnár István. Kiállítási érmet: Gróf Karácsonyi Aladár, kitűnő és nagyban termelésért. Elismerő oklevelet: Budafok község, kitűnő termelés­ért. Örülünk rajta, hogy községeink kö­zül BudafoK kitüntetette magát. Legyen

Next

/
Thumbnails
Contents