Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-13 / 50. szám
Budapest 1895. (2 ) mások sok üdvös eszmét vetettek fel, a melyeknek a megvalósítása a polgároknak megkönnyíti a megélhetés módját. A megoldásnak egyik módja: a családi házak épitése. Ilyen családi háztelep létesítésén fáradozik most nehány tisztviselő, — a telep bennünket budaiakat azért érdekel közelebbről, mert ide tervezték Budára, a budakeszi-ut és a Trorabitás-ut közé, a jegenyefasor mentén. A telep a Szép Honától innen, a vámsorompón túl terül el, fekvése igen egészséges és kies a vidék, a mely környékezi. A telkek ezen a vidéken 1000 négyszögölre vannak ugyan parczelázva, az egész terület 12.500 négyszögöl; mivel azonban tisztviselőtelep teremtéséről családi bázak építéséről van szó. a város kivételesen megengedte a 300 négyszög- öles parczelázást. A közmunkák tanácsa sem vetett nehézséget a tervezők elé és igy ha megfelelő lesz a részvétel, az uj telep megalkotásának mi sem fogja útját állani. A tervezők egy jeles építőmesterrel szövetkeztek, már egy év óta foglalkoznak a dologgal, elhárítottak minden nehézséget, a melyek az ilyen kérdés körül felmerülnek és híveik száma napról- napra szaporodik. A háztelep iránt első sorban tisztviselők, de kivülök tanárok, mérnökök stb., szóval az intelligens közép- osztály tagjai érdeklődnek. Ott terül el a telep Budának legszebb, legegészségesebb részén. Közeiében a Svábhegy, Lipótmező és Zugliget, Budakesz sincs messzire tőle, mintegy a közepén fekszik tehát annak a tündér- tájéknak. a melyet a „budai hegyek“ nevén ösmerüok. A telep két oldalán, a budakeszi és a trombitás-uton vízvezeték van bevezetve, a budakeszi-ut mentén a Szép- Ilona mellett elterülő kadótiskolához gáz vezet, a csatornázás sem hagy majd kívánni valót és hogy minden kényelem meg legyen: a telephez vezet a villamos vasút, amely telep előtt meg is áll és az utat onnan a lánczhidfőig 10 perez, a Károly-kaszárnyáig 20 perez alatt teszi meg. A tervezők mindenről gondoskodnak. Még orvos és patika is ott lesz a közelben, sőt kaszinó is lesz a telepesek rendelkezésére. Úgy tudjuk, bogy egy kevés pénzzel, annyival a mennyibe a telek kerül, az épitséhez hozzá lehet fogni. Ezért ajánljuk olvasóink szives figyelmébe e Budán készülő családi háztelep tervét. A beavatottak tudják, hogy a vámsorompót 1 — 2 év múlva kiteszik a Szép Ilonához. Akkor aztan ez a telekrész, a melyről szó van, a varos belső területéhez fog tai tozni és a területen általánosan megengedik majd a 300 négyszögöles par- czellázást. Akkor azonban meg is drágul i a telkek ara, a területhez csak gazdag ember tud majd hozzáférni, a középosztály tagjai, ha ezt a mostani alkalmat elmulasztják örök időre el fognak esni étről az építésre annyira alkalmas területtől. A ki érdeklődik a családi háztelep iránt, magánúton megadunk neki minden felvilágosítást. Ezen a helyen nem mehetünk bele a részletekbe, a melyek az építés ügyének pénzügyi részével függenek össze. Itt csak örömmel üdvözölhetjük a megvalósuláshoz immár közeledő tervet. Kettős az örömünk: mert az uj tisztviselő telep ismét lendít Buda szép vidékein és mert azt látjuk benne, hogy a középosztály egy lépést tesz újra a megerősödés utján. Üdvös tettre szánja magát, kiszabadul a házbéruzsora karmai közül és Istentől megáldott vidéken, kényelemtől mindenképen körülvéve úrrá lesz a maga házában. Emlékirat Kelenföld jövője felől. (Folyt, és vége.) 3. A klinika, melv 600 és egy nagy kórház, mely 2000 agyra lenne berendezhető; ez később a Rókus-kórházat volna hivatva helyettesíteni, előbbi szintén az egyetemi parkban nyerne elhelyezést, mig az utóbbi annak közelében. A legjobb hygieniai alapokon készült berendezésen kivül a termek mind kelet felé lennének úgy, hogy annak lakói a felkelő napot élvezhessék. Úgy ennek, mint az egyetemnek czélszerűbb, egészségesebb és szebb helyet Budapesten nem találhatni, s tekintve, hogy az uj egyetem, klinika és kórház épitése több évig eltart és ennélfogva a régi egyetemekből és kórházakból való átköltözés oak lassanként történhetik, mialatt úgy az uj mint a régi épületek a tanárok és hallgatók használatára szolgálnak: igen fontos dolog, hogy ezen uj épületek a meglevőkhöz és a város közepéhez minél közelebb legyenek, nehogy a közlekedés sok időt vegyen igénybe. 4. Az egyetemi park tartalmazza továbbá úgy az egyetemhez, mint a klinikához szükséges melléképületeket; a mennyiben azonban a park területén meglevő épületek nem lennének elégségesek, volna elég hely. hogy szükséghez mértén alkalmas helyen uj épületeket is lehetne felállítani, például a bonezolótermet és anatómiai múzeumot stb 5. A nagy parkterület, az összekötő vasúti hid felett, megoszlik egy tudományos részre; egészben-nagyban azonban a közöuség üdülésére és mulattatására szolgál. A tudományos rész tartalmazná a füvész- kertet és faiskolát s az ehhez szükséges épületeket, úgymint : egy igazgatósági épületet, a különféle múzeumokat, növényházakat, hideg- és melegházakat, a víztornyot stb. A nagy park többi része a közönség üldülére, szórakozására és mulatságára szolgálna és az ehhez szükséges épületeket tartalmazná, még pedig vendéglőt, kávehaz-bereudezéseket, mulatóhelyeket stb. Ez a park tartalmaz kocsizó, sétáló é-t lovagló utakat, tavakat és vízfolyásokat (sport) szórakozó czélokra. A nagy parkhoz következő közlekedési eszközök vezetnek : a vámháztéri hid és a tervbe berajzolt borárost éri hid, a dunai hajózási társulatok kikötői, az építendő villanyos vasút és társaskocsik. 6. A hajózásnak szolgáló telepek az összekötő vasúti hid alatt vaunak tervezve. A dockok és téli t i köt ők ott czélszerü elhelyezést nyernének, melyek télen-nyáron használhatók s 120 vagy 2ü0 hajót fogadhatnának be nagyságukhoz mérten. A kikötőpartok egyszersmind raktárakkal lennénk ellátva s a teherpályaudvarral vágáuyok által jönnének közvetetlen összeköttetésbe. A dockoknál egyszersmind egy száraz d> ck is van tervezve, mely a hajók javitása c/eljaira szolgálna, e mellett egyszersmind egy műhelyt is lehet felállítani. 7. A meglevő kelenföldi pályaudvar nagy személypályaudvarrá való átalakítása rövid idő alatt remény líetőleg befog következni, mert a keleti pályaudvar a mai kivánalmaknak sem felel meg; a mig a kelenföldi pályaudvar hivatva lenne, a Budapest — Bruck — Bécsi, Budapest — Pragerhofi, Budapest — Pécsi és Fiumei, s Budapest — Gfráczi vagyis a magyarországi délnyugoti vasúti forgalmat felvenni, a keleti pályaudvar az ország keleti forgalmát fogadná be. A budai déli pályaudvar azért mindig megmaradhatna mai kiterjedésében, csupán egy-két gyalog vagy kocsi-összeköttetés volna szükséges, a fö d alatt vagy a föld felett közlekedési szemponból a most kényelmetlen kerülések végett ebben a városrészben. 8. A teherpályaudvar a kelenföldi személy- pályaudvar mellé van tervezve, de külön van elhelyezve, s úgy a dockokkal mint a fennálló vasúti vágányokkal közvetetlen összekötetésben van s kellő számú raktárakkal és vágányokkal van ellátva. 9- A budaoldali vágóhíd tervben úgy egészségügyi mint közlekedési valamint czélszerü városrendezési szempontból a dockok 7é gén van elhelyezve s úgy a vasúti mint a dunai közlekedéssel közvetetlenül összekötve. A vízzel való ellátás és a csatornázás itt a legolcsóbb és legczélszerűbb módon eszközölhető. 10. A fennálló országos gazdasági egyesület Vinczellériskolája tervemben ki van kerekítve, ép úgy 11. A fennálló országos szőlővessző-iskola kibővítve van tervezve. 12. A fővámtéri híd. mely a belváros és a kelenföldi pályaudvar öeszeköttetését közvetíti, lehetővé teszi, hogy az utasok ezen pályaudvarból rövid idő alatt a város központjába érjenek, s a város körüli utat a kelenföldi pályaudvartól s központi pályaudvarig meggazdál- kodhatják. 13. A belvárostéri hidnak hasonló feladata van a körút folytatásának összeköttetése czéljából, és a Ferencz- és Józsefvárosnak a Kelenfölddel való összeköttetése által. 14. A fennálló vasúti összekötő hid eddigi feladatának, illetőleg a fejlettebb forgalomnak is megfelel. Városberendezés, lakások a különféle osztályok részére, boltok, vendégfogadók, vendéglők, kávéházak stb. A városberendezés lakóházakat tartalmaz a különféle foglalkozású osztályok részére, úgy hogy mindenki visszonyaihoz mért lakásokat talaihat foglalkozási helyéhez közel, vagy pedig jó összeköttetés folytán téli és nyári lakásoknak alkalmas lakást. 15. A jobbmódu társadalmi osztály a Gellérthegy deli oldalán csoport-házakban vagy villákban, vagy a Sashegy körül, Sasadon, a Farkas-réten vagy a magasuton stb. találhat alkalmas lakást. 16. A kereskedés a Fehérvár-ut s a kelenföldi uj fő-ut környékén. 17. A hivatalnokok s hasonló visszonyok között élők az összekötő vasút mentén, vagy Sasadon s a budaörsi-ut mentén. 18. Villatelepek mint már fent említve volt, a legszebb és legelőkelőbb városrész közelében vaunak, de egyszersmind, miután főkép a hegyek közé is ki fognak terjedni, oda is vannak tervezve, s a Szechhényi-hegyi villatelepekkel összeköttetésbe hozva. 19. A sós- és keserü-viz-telepek tervemben ki vannak kerekítve és ufezák által elkülönítve. 20 A gyárak tulajdonosainak és a gyárakban alkalmazottak lakóházai foglalkozásuk közelében vannak tervezve. 21. A bűztelen gyárak Kelenföldén délfelé a város belsőbb részeire vannak tervezve, s munkáslakásokkal környezve. 22. A bűzös gyárak szintén délfelé a Promoutori-ut és a Duna közt vaunak elhelyezve oly módon, hogy a füst és bűz lakott városrészt nem érinthet, mert az uralkodó s/elek éjszaknyugotról délkelet felé magokkal viszik. Terek nyilvános épületek részére. Szép szabad terekről megfelelőleg van gondoskodva, szintúgy nyilvános épületek felállítására a város minden részében, még pedig úgy, hogy a nyilvános épületek bevégzése Után azokat körül lehet venni kertekkel; ezekhez tartoznak: 23. A községháza, posta- és távirdahivatal. 24. Templomok. 25 Iskolák és más intézetek. 26. Vásár-terek, idővel vásárcsarnokok. 27. Nyilvános kertek és játszó terekről is minden városrészben kellőleg van gondoskodva, BUDA és VIDÉKÉ D-czember 13.
