Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-29 / 48. szám

Budapest 18P6. (5.) rácsonyfa-ünnepélyt becses megjelenésükkel az árvák előtt örvendetessé s egyúttal emlékezet- tessé tenni kegyeskedjék ! Kérésünk teljesítését remélve és várva, kitűnő tisztelettel maradunk, Budapesten, 1896. évi november bő 29-én a Mayer-drvahdzi bizottmdny nevében: Kertscher István, főv. biz. tag. másodelnök. I. kér. Gellérthegy-utcza 21. S o m 1 y a y József, főv. biz. tag, árvaházi igazgató I. kér. Város­major-utcza 31. sz. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) H árkus József. A székes-főváros polgármesterének Márkus József, alpolgármestert választotta meg a tör­vényhatóság. Márkus Józsefben minden képes­ség meg van arra, hogy uj irányban uj szellem­ben vezesse a főváros ügyeit és csakugyan m a- gyar szellemben. Pályáján gyorsan tört előre. Aránylag fiatal korában üli abba a székbe, melybe üll- ni az országban az első kitüntetések egyike. Márkus József őt ért kitüntetést nemcsak tehetségének hanem jó modorának és bánás­módjának köszönheti. Érdemekben gazdagodott, de fényes állásában is ugyanaz a jó ember a ki volt. Mindenkivel szépen előzékenyen beszél és megismeri legszerényebb régi barátját is. A Márkus gyerekek igazi Grachusok. Ki­váló tehetségek. Fájdalom a közéletre nézve nagy veszteség, hogy István, Miklós és Elek kik az irodalomban előnyösen szerepeltek, meg­haltak. István a politikában az ifjú Magyar- ország egyik legszebb reménye volt s államfér­fiul talentumokkal volt megáldva ha életben ma­rad úgy ma az ország vezére lehetne. Márkus József a hirlapirásból lépett a fő­város szolgálatába és az erélyss, pontos széles látkörü Rupp Imre vezetésének sokat köszön­het fővárosunk uj polgármestere. Már pályája elején megmutatta, hogy a közigazgatás hivatott munkása és a főváros ügyeit szereti azért lel- keskedik, munkás, pontos, kitartó, felfogásában önálló és azonnal felismeri magát. Mint szonok örökölte nagybátja. Horváth Boldizsár előadási modorát. Tud lelkesíteni, de mindig higgadt. Buda érdekeinek jó barátja és átérzi e városrész elhagyottságát. Most több alkalma lesz, hogy Buda érdekében cselekedjék. Ma gyere vies Jeremiás. A jobbak egyik legjobbját, Magya- revits Jeremiás szentendrei szerb püspököt temették el- A kitűnő főpapban Buda egyik legnagyobbb polgára és lelkes ha­zafi veszett el. Hasznos életét egyházának, hazájá­nak a fővárosnak szentelte. Szerette Budát már épült is a püspöki residentia, de a halál elragadta a budai érdekek lelkes szó­szólóját. Nem kell arról Írni, hogy ki volt Magyerevics Jeremiás ? Halála felett kelt részvét mutatja veszteségünk nagyságát. Pótolhatatlan férfiú volt ő. Mintaképe az egyházi nagyoknak és a polgári be­csületességnek, hazafiságnak. A nagy fér­fiú elköltözött az élők sorából. Tettének, érdemeinek emléke örökké él sziveinkben. Az elhunyt főpap a humanismus és közoktatás terén is maradandó nevet szerzett. Fennkölten gondoskodott és ne­mes szive mindig megnyilatkozott a nemes ügyekért. Áldott legyen emléke. rí BUDA éa VIDÉKÉ Különfélék. Pestvármegye közgyűlése. Pest- PilÍ8-Solt-Kiskun vármegye 1896. november hó 30-án és következő napokon közgyűlést tart. Vidékünket érdeklő ügyek a következők: T ö- rök-Bálint község ingatlanának eladása. Pilis-Csaba községben a vágódijjak meg­állapítása. A királyi államépitészeti hivatal je­lentése a törökbálint-budapesti út­nak a megyei útvonalak hálózatába való fel­vétele tárgyában. A pilisi alsó járás szolga- birájának jelentése Torbágy község vadászatá­nak bérbeadásáról. A mezőgazdasági bizottság előterjesztése abiai, zsámbéki és toki nyomásos gazdálkodás szabályrendeleteiről. — Napirendre kerül Beka'smegyer, Sziget-Monos- t >r, Pilis-Szent-Kereszt, Pilis-Szántó behajthat- lanná vált eladó hátralékának leírása, Boros- Jenő, Békás-Megyer, Pilis-Szent-Kereszt, Pomáz és Szent-Eudre 1897-iki költségvetése. — Jókai a kábelről. A nemzet ko­szorús költője is megszólalt a kábel-vasút érde­kében. A sodrony-vasutról a „Buda és Vidéke“ irt először. Mi ismertettük azt tüzetesen és legterjedelmesebben. Jókai felszóllalása nagyot lendít a kábel-vasút ügyén. Még népszerűbbé tette az eszmét és az ő hangzatos czikke gyor­sítja a mi törekvésünket, a kábel-vasút mielőbbi kiépítését. — Görgei Arthnrnál. Dr. Závory Sándor urnák Görgei Arthurnál tett látogatá­sát közöljük, a mi reánk nézve azért is érde­kes, mert a tábornok többnyire itt Buda vi­dékén, Visegrádon lakik. Nem teszünk hozzá semmi megjegyzést, mint azt, hogy mint min­den tárgyilagos leírásnak, közlésnek ennek is helyet adtunk a nélkül, hogy az olvasó véle­ményét a mi magyarázatainkkal akarnánk be­folyásolni. Dr. Závory Sándor oly illustris személy, hogy a mit ő ir azt megtiszteltetés­nek veheti bármily nagy lap szerkesztője is. — Esküvő Zil zer Hugó Mandl Cze- czilia kisasszonynyal, Mandl Adolf ismert jó- hirü kereskedő húgával kötött házasságot a budai izraelita-templomban. Az ifjú párhoz Dr. Goldberg Raphael főrabbi szép beszédet intézett. Nyoszolyólányok voltak: Zílzer Irma, Zilzer Lujza és Kohn Kornélia. Az ifjú pár esküvő után nászutra kelt. — A sáros Tabán. A „Buda és Vi­déke“ múlt számában Tabáni ur kesereg a tabáni sár felett. Ne búsuljon van itt Budán elég sár. Ritka utcza az, a melyen járókelők történeti hűséggel ne énekelhetnék, hogy sá­ros ez az utcza melyen járok. A budai sár lassankint a leghíresebb és tartósabb sár lesz az egész országban. — Iskolaszéki választások. Az iskolaszékek tagjait megválasztották. Üdvözöl jük őket. A választások szeszélye úgy hozta magával, hogy több érdemes régi tag kima­radt. Nagyon sajnáljuk p. o. azt, hogy dévai Szőllősy Istvánt nem választották be, ki a krisztinavárosi iskolaszék egyik legbuzgóbb tagja volt és sokat fáradozott a szegény gyer­mekek érdekében. Az uj iskolaszékek működé­sűket megkezdették és megalakulnak. — S^óchenyi-liid. Ebeling Károly, a cs. és kir. szabadalmazott dunagőzhajó-társaság kapitánya egy hazafias indítványt tett. A derék kapi.ány azt indítványozza ugyanis, hogy a lánczhidat nevezzék el gróf Széchenyi István hídnak. Ezt az indítványt el kell fogadni. Gróf Széchenyi István emléke ezt a hálás elismerést megérdemli. — Forgó szélben. Déry Gyula Forgó szélben czim alatt adott ki egy kötet elbeszé­lést, mely Singer és Wolfnernél 1 frt 50 Kraj- czárért kapható. Déry Gyula élénken tud el­beszélni. Leiró képessége majdnem páratlan. Az elbeszélések szépek és tartalmasak. Gondo­lat, költészet, b lektani igazság, kellő alakítás és jellemzés, folyékony irály teszik élvezetessé a jól megirt elbeszéléseket. Dérynék irói egyénisége benne van elbeszéléseiben is. Vá­lasztékos és szellemes. A kötet igazi nyeresége elbeszélő irodalmunknak és csak emelte Déry jó nevét. A keresett elbeszélőnek egy újabb kötete is sajó alá kerül. A könyvpiaczon a „Forgó szélben“ nagy keletnek örvend. A bi­November 29. rálát elismerte és kitüntette a figyelemre méltó és számottevő kötetet. — A Lét bírálata. Dr. Frederik Jenő lapunk munkatársa, zugligeti házbirto­kos 8 a magyar bölcselkedők egyik legkitűnőbbje második kiadásban lepte meg nagy tudományra, önálló felfogásra valló munkájával a tudomá­nyos világot. A szervezeti átalakulástan rend­szerét uj átdolgozásban adja. Dr. Frederik Jenő a természet vizsgálódás bölcseletét sikerrel mű­veli és tiszta világos nyelven sikerrel oldja meg az életczél természetszerű megfejtését: „Ha mi lettünk a föld uraivá, áldjuk és dicsőítsük es teljes értelmi erőnkből azt a világi nagy hatal­mat, azt az őserőt, mely minket éltető létfelté­telei utján elsőrendű két földi kincsével — az emberi szív rendesen utasító érzelmivel és az emberi ész rendesen utasitó tehetségével aján­dékozott meg . . . — Mulatság. Az I. kér. tabáni „birát- ság“ asztaltársaság folyó hó 29-én (vasárnap) lánczhid-utczai „Corsó szálloda“ dísztermében tombola és galampostával egybekötött táncz- mulatságot rendez. — Budáért. V asut a Gellért­hegyre. A tanácz Nozák Ferencz mérnöknek a Szt. Gellérthegyre tervezett hegyi pálya épí­tési tervet annak idején visszaadta azzal, hogy a pályát ne vizerőre, hanem villamos erőre tervezze. Novák a terveket a legújabb rendszer szerint át is dolgozta. E tervek az előbbiektől abban különböznek hogy a kocsik 24 személy helyett 48 személy befogadására vannak szer­kesztve, s önműködő fékező készülékkel bírnak. A tanács a benyújtott épitéai terveket vélemé­nyezés végett kiadta a mérnöki hivatalnak. A fővárosi közmunkák tanácsa hivatali czéljaira az I. kér. Döbrentey-tér és Egyháztér sarkán épülő háromemeletes ház bokrétaünnepét megtartották. Az épület szépen föl volt díszítve és a transzparensen a miniszter- elnök neve volt olvasható, a ki tudvalevőleg a közmunkák tanácsának is elnöke. Az ünnepen jelen voltak Podmaniczky Frigyes báaó a tanács alelnökének vezetésével a közmunkák tanácsa számos tagja és a tisztviselők. — A régi promontori ut széles­bit é s e czeljából szükséges területek kisajátítása végett ma délelőtt tartották meg a tárgyalást, Kúp Gyula tanácsos elnölése alatt. Az utat 12 ölnyire fogják megszélesiteni s az ehez szük­séges területet Rock István abban az árban volt hajlandó átengedni, a melyben ő szerezte, mig Légrády Károly e a bizottság közt az egyezség ezúttal nem sikerült. A többi telek- tulajdonossal való tárgyalás függőben maradt. — A budai részek petroleumvi- lágitása. Ma délelőtt tartották meg a budai kültelkek petroleumvilágitásához szükséges pet­roleum szállítására az árlejtést, Yosits Károly tanácsos elnöklete alatt. Minthogy a beérkezett ajánlatok mind sokkal drágábbak az eddiginél, úgy, hogy 6000 írttal kerülne többe az idén a világítás, a bizottság azt a javaslatot tette, hogy a mérnöki hivatal tegyen számításokat az az iránt, vájjon nem volna-e jutányosabb a házi kezelés. Esetleg pedig uj árlejtést fognak hirdetni, ez sem rósz, de sokkal jobb volna, ha a gázlámpákat szaporítanánk. A petroleum nem fővárosba való világítás. — Villamos vasút a L i pót- rn e z ő r e. A tanács a zugligeti vonalból a Lipótmezőre, illetve a Hűvös-völgybe, az uj népligetbe vezetendő villámos közúti vasút ter­veit visszaadta a budapesti közúti vaspályatár- sasáának, hogy újabb terveket dolgozzon ki. A társaság most mutatta be az ujonan átdolgozott terveket, melyek alapján a szóban lévő vasút­vonal közigazgatási bejárását kéri. A tervezett vonal a budapesti közúti vaspálya zugligeti vonalából a hidegkúti és budakeszi utak talál­kozása előtt ágazik ki, itt átmetszi a hidegkúti utat és az ördögárok s a hidegkúti ut gyalog­járója közötti keskeny mezőn halad a gyalogút szélső fasorától 3 méter távolságban. Ezután a lipótmezei ut baloldalán haladva szántóföldeken és kerteken át bekanyarodik a Lipótmezön lévő Csalogány-utczába. Ezen végig haladva 150 méter sugára körívvel magas töltésen balra a Hüvösvölgybe kanyarodik. Folytatólag jobbra kanyarodik a hidegkúti utat másodszor szeli át, íeltér ennek baloldalára és a Bátor-hegyen lévő

Next

/
Thumbnails
Contents