Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-01 / 44. szám
Budapest 1896. (4.) BUDA és VIDÉKÉ November 1. knlmazotfjával múlhatatlanul azonnal irásbaD közölni az észlelt hiányok orvoslását követelni s t-rröl egyidejűleg a földmivelésügyi minister- n^U is jelentést tenni. A kölcsönben részesülő féllel az állami szakközeg közvetlenül nem tárgyal, sem neki közvetlenül utasításokat nem ad, hanem mindezt a fenti módon közvetve a bank megbízottja vagy alkalmazottja utján végzi. Az állami szakközeg alkalmilag meggyőződést szerez magának arról is. hogy a bank megbízottja a kölcsön egyes részleteinek folyó- sivhatása czéljából szükséges bizonyítványok kiállításánál (végrehajtási rendelet 8. §-a) helyesen járt-e el, s ha esetleg rendellenességet vagy visszaélést tapasztalna, vagy azt észlelné, hogy a bank egyik vagy másik alkalmazottja helytelen útmutatásokat ad a kölcsönben részesülő szőlőbirtokosoknak, köteles a földmivelés- ögyi ministernek azonnal jelentést tenni, hogy ■e tekintetben s szükséges felügyelet a kellő módon gyakorolható legyen, a bank megbízottai és alkalmazottjai köteleztetni fognak, hogy minden utasítást útbaigazítást és útmutatást Írásba foglalva hagyjanak hátra. Erre a czélra minden szőlőhegyen a hegyőr (csősz) őrizete alatt egy könyv kezelendő, a melybe a bmk megbízottai, vagy alkalmazottai a kölcsönben részesülő szőlőbirtokosoknak adott minden utasítást, egész röviden szövegezve, bejegyezni tartó nak. Ezt a könyvet köteles az állami szakközeg minden megjelenése alkalmával megtekinteni, s ha az abban foglaltakra észrevétele nincs, azt a kelet feljegyzése mellett egyszerűen láttamozni, ha pedig észrevétele van, azt a következő záradékkal ellátni: „Láttam s észrevételeimet illetékes helyen megteszem.“ (Kelet és aláírás.) 14. §. A jelen utasításokban megjelölt eseteken kívül is nemcsak joga, de kötelessége is az állami szakközegeknek mindannyiszor, valahányszor a törvény II. fejezetében foglalt rendelkezések végrehajtása körül bármi tekintetben valamely hanyagságot, mulasztást, rendellenességet, szabálytalanságot vagy lauyhaságot észlelnének, vagy ha azt tapasztalnák, hogy a törvény által kitűzött czél valahol veszélyeztetve van, vagy végül, ha valamely fontosabb, vagy lényegesebb mozzanat fordul elő, arról a földmivelésügyi ministernek azonnal jelentést tenni. Budapesten, 1896. évi szeptember hó 25. Darányi s. k Az Ilona-utcza. (Az érdekeltség fellebbezése a belügyminiszterhez.) Nagyméltóságu minister ur! A szék. főv. képviselőtestület a f. é. okt. hó 30 •án tartott közgyűlésében, a. Fővárosi Közlöny ide mellékelt számában közzétett tanácsi előterjesztés) folytán az indítványozott II. kér. Ilona-utcza szabályozási módosítást elfogadta. Az előterjesztés következően hangzik: Münzberger Ferencz a II. kér. Albrechtul 11,141/130 hrsz. telken egyemeletes házat akarván építeni, ez alkalomból a szabályozási terven a mérnöki hivatal oly módosítást javasolt, hogy az Uona-utczának az Albrecht-utba való betorkolásánál 6 ölre tervezett szélesítés ej- tessék el; a közmunkatanács azonban közlekedési szempontból épen e ponton szükségesnek látta a szabályozási terv épségben hagyását, ellenben hozzájárult ahhoz,hogy az Ilona-utczának a szeder lépcsőtől a Donáti-utczáig, illetve a Jezsuita-lépcsőig tervezett folytatólagos megnyitása, a kedvezőtlen lejtszini viszonyoknál fogva is elejtessék s az általános szabályozási terv ily értelemben módosittassék. Miután a közgyűlésen szóbeli és tervszerinti beható magyarázatnak helye nincsen, a képviselőtestület ezen előterjesztést csak úgy értelmezhette, hogy a közmunkatanács által az Ilona-utcza torkolását a szabályozási terv épségben tartatik úgy a terület fekvés mint magasságára nézve is, és hogy a Szeder-lépcsőtől a Donáti-utczáig a szabályozás módosítandó, hogy az említett kedvezőtlen lejtszini viszonyok ez által javulhassanak. Ily értelemben mindenkinek hozzá kellett járulnia az előterjesztéshez. Az Hona- és Donáti-utcza ottani összeköttetését senkisem pártolhatja, mert az teljesen felesleges és azonkívül csak házak lerombolásával — tehát semmivel sem indokolható nagy beváltási áldozattal volna egybekötve. Az Ilona-utcza, az Albrecht-ut 27. számú házáig 4 üres telken át, valamint a nemcsak kedvezőtlen de tűrhetetlen lejtszini viszonyok gyökeres orvoslása ezáltali elejtése az előterjesztésben egészen elhalgattatott. A közgyűlés határozat folytán, mely ellen f. hó 14-én, tehát a szokott időn belől felfolyamodás is beadatott, az építési engedély Münzberger urnák ki is adatott, mielőtt a közgyűlési határozat a minister jóváagyását és ez által jogérvényességét elnyerte volna. Az építkezés tényleg e hó 5-én meg is kezdetett. Hogy ezen határozat a közérdekre mily sérelmes befolyással van, azt a következő tényállás igazolja: Az 1870. évek kezdetén a m. kir. közoktatási ministerium az Uona-utczán létesítendő kathol.kus főgymnasium (mostani Ferencz Jose- fiuum) kiépítését azon feltételhez kötötte, hogy ezen millió forint befektetést igénylő monumentális épülethez a hozzáférés minden oldalról biztosíttassák. E végből határozatba is ment, hogy a főváros közmunkák tanácsa által készített szabályozási terv alapján az Ilona-utat szukszesive kiépíttessék. Ezen ut a főváros szabályozási tervébe bevezetett és megállapított szabályozási vonalak szerint az Albrecht-ut 27. sz. Nagy-féle ház mögött a 29. sz alatti Nagy, továbbá 31. sz. Roskoni és 33. sz. Münzberger féle üres telkek az Ilona-utczai Shaphir Károly, Skoppa Nándor, Német Imre és Kluspitz Sebestyénné-féle beépítetlen telkek részbeni igénybevételével vezetne a gymnasiumhoz, innét pedig a létező ut kiszélesítése és a környéknek szabályozása folytán egész a Várfok-utczára torkolna ki. Ezen ut szabályozása a várból a Vízivárosba és viszont való közlekedés lehetőségének szempontjából is ekként terveztetett, hogy az Albrecht-utbóli kiágazástól (Nagy-féle kerti telektől) a gymnasiumig majdnem vizszintes, azontúl pedig a közlekedésre nézve előnyös lejt- viszonyokkal épitett volna ki. Ezen útnak tervezett lejtviszonyainál fogva meg volt adva a lehetősége annak, hogy az ezen útra dűlő telkeken a költséges, és hasznot hajtó földbe való mély építkezés elkerültessék, és hogy ezen egészséges vidéken létező útvonalon az építési kedv előidéztessék és fokoztassék. Az Ilooa-utcza fontosságát a főváros, a közmunkák tanácsa, a magas ministerium és az országgyűlés is elismerte, mert ezeu útvonalon emelendő házakra nézve annak idejében 25 évi adómentesség törvényhozóilag biztosíttatott, de ezen útnak folyton húzódó kiépítése miatt a telektulajdonosok, azt igénybe nem vehettek. Ezen utczának a fönti terv szerinti szabályozásánál 51 ház- és telektulajdonosok vannak érdekelve, köztük k’váltkképen a Ferencz Józefinum országos intézet, mely főleg télen át kocsival alig hozzáférhető, kik ha a fönti határozattal megváltozott szabályozás keresztül vitetik, illetve a Münzberger háza kiépíttetik, érzékeny auyagi veszteséget fognának szenvedni, mert telkeik a nehéz hozzáférhetőségen kívül ezáltal Zsák-utczába fogna feküdni. Már pedig ennyi közérdek nem szenvedhet sérelmet azért, hogy egyetlenegy telektulajdonos a szabályozási vonalba eső telekrészletén házat építhessen és ez által a közérdeknek megfelelően készített és kedvezőtlen lejtszini viszonyokat gyökeresen orvosló szabályozási terv elejtessék és igy egy szabályszerű utcza zsák-utczává lejebbittessék. A szabályozás megváltoztatása következő állapotot teremténe. Ugyanis, mig előbb az Ilona-utcza a gymnasium és a Nagy-féle 27. számú ház közt a vízszintest igen megközelítő lejtviszonynyal birt volna, addig a határozat folytán az épitendő Münzberger-féle háztól a gymnasiumig mesterségesen csinált több mint 7°/0 esést illetőleg emelkedéssel biró meredek utcza fog a jelenlegi nagy részben első szabályozási lejtőkben épitett ut feltölteni, melyen terherkocsik csak előfogat- tal, egyes fogatú jármüvek egyáltalában nem közlekedhetnek, ezen átalakítás folytán az Albrecht-ut és az Ilona-utcza közt már létesített támfal egy része be fog töltetni — ennek következtében ezen támfalnak az eredeti tervhez mérten a végleges ut niveaujára épitett részébe befektetett építési költség kárba vész. A Saphir-féle Toldy Ferencz-utcza 2. sz. Albrecht-uti 35 sz. valamint a szomszédos Skoppa 37. és Német 39. számú telek az ut színe alatt 4—3 méter mélyen fog feküdni, minek folytán ezen telkek mentén szinte 4—3 méter magas támfal létesítendő és a nagy niveau különbség miatt a házak épitése fölötte meg van drágítva, holott az eredeti szabályozás szerint ezen telken közvetlen az ut niveauba jönnek. Az uj szabályozás szerint az Ilona-utcza az Albrecht-utba való torkolása a Szeder-lépc ő előtt épszögüleg van tervezve, mely a kocsi- közlekedésre igen alkalmatlan és tekintettel az Albrecht-ut lejtős és szűk voltára veszedelmes is, és végre sem gazdasági, sem czélszerüségi, sem szépészeti szempontból niücsen igazolva az Uona-ut szabályozásának fönt jelzett megváltoztatása és egyedül csak lehet igazolva, a mivel a fenti határozat maga igazolta, t. i. mert Münzberger Ferencz ott házat akar építeni. A mellékelt tervvázlat, mely nekünk hozzáférhető adatok alapján elkészült, fekete színben a jelenlegi, kék színben az eredeti még érvényes szabálvolzási és vörös színben a szabályozás módosítási helyzetet, fekszin és hoszszelvények- ben tűnteti fel. Ezek alapján a közérdekre való tekintettel azon tiszteletteljes kérelemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy a székesfővárosi közgyűlésnek az Ilona-utcza szabályozási tervét megváltoztató fenti határozatot feloldani és elrendelni méltóztassék, hogy az Ilona-utcza eredeti szabályotási terve épségben hagyassák s a Münzberger Ferencz által szándékolt főúti építkezés betiltassák. Kelt Budapesten, 1896. október hó 19-én. A Nagyméltóságu Minister ur kész szolgái Komoróczy Sándor, Etlényi Lajos, Sándy Gyula, Julassy K., Tergovtsits Katalin Öttner Antal, Jáczko János. Bedes Béla, N^met Imre, Ane- sini Johann, Koller Adam, Skapa Nándor, Küsz- tel Károly, Saphir Károly, dr. Gruber Sándor, Hüttner Antal, Rajkai Mihály, Szalay János, Weixlgärtner Vincze, dr. Krajcsi, Mechwart András, Wohlfarth Henrik. Mementó. (Folytatás.) Szükségesnek véljük tehát azon czél elérésére, hogy Budán az építkezési kedv kedvező talajra leljen, hogy a közmunkatanács a Duna mentén elhúzódó vonalat, a Margithidtól a Gel- lért-rakpartig kisajátítsa, a Margithidtól felfelé pedig a szabályozási vonalat végleg megállapítsa ! hogy, főkép tekintettel arra is, hogy a budai oldalon az építkezés jóval drágább, mint a pestin, az építkezni akaróknak a nevezett vonalon 30 évi állami és 20 évi községi adó- mentesség, a Zaigmond- és Lajos-utczában s a jobbpart fő közlekedési vonalain pedig legalább 25 évi adómentesség biztosittassék. A Várra nézve és a Margithid környékére ez az adómentesség már meg van adva, de ez nemsokára lejárván, hosszabbittassék meg, a budai körútra nézve pedig eszközöltessék ki a 30 évi adómentesség oly feltételekkel, milyeneket az 1884: XVIII. tczik a pesti nagy körútnak biztosit. Általánosan érezzük azon anomáliát, hogy a törvénykezés és igazságszolgáltatás fórumai távol esnek tőlünk. Belátjuk ugyan, hogy a budapesti kir. törvényszéket, mely az újonnan épült igazságyi palotában van elhelyezve, Budára átteni nem lehet. Vannak azonban oly törvénykezési fórumok, melyek hivatásuknál fogva sokkal inkább volnának a Duna jobbpartján elhelyezhetők. S e tekintetben nem is mondunk újat, mert hiszen tudva van, hogy a fővárosi közmunkatanács már 1891. febr. 12-iki üléséből felterjesztést intézett a miniszterelnökhöz, melyben „a királyi palota környezete érdekében“ indítványozza a kir. Kúriának a Várba való áthelyezését. „Miután a kir. Kúria elhe-
