Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

Budapest 1896. (5.) Október 25 ból is, bogy alkalmasak-e az alpusztult régi (helyettesítendő) területen volt szőlőhöz hasonló jellegű uj hegyi szőlő létesítésére. (Végrehaj­tási rendelet 3. §-a.) 12. §. Az előző szakasz értelmében meg­ejtendő helyi vizsgálat megtartása alkalmával köteles az eljáró állami szakközeg — ha szük­séges, a községi elöljáróság közremüködéséael — minden kétséget kizáró módon megállapítani, ha vájjon a helyszínén neki megjelölt terület azonos-e azzal a területtel, a melyre a kölcsön- folyamodvány szerint a kölcsön kéretik. (Vége köv.) Különfélék. — Félszázad. Az egyesült fővárosi takarékpénztár, mit a helyes kormányzás, az üzleti becsületesség, a tiszta kéz a legelső pénz­intézetek sorába emelt megünnepelte félszázados fennállását. Az egyesület budai palotájának dísz­termét fényes közönség töltötte meg. Az ünnepi beszédet budavári Országh Sándor mondotta. A szép és magvas beszéd stylus te­kintetében is becses. Korrajz az a nagy idők, nagy mozgalmaink korából és megérdemli, hogy jegyzőkönyvben örökítették meg. A hazafias pénzintézet fényes múltját szónoki erővel fe­jezi az ki és mint irodalmi mü is becses. Az egyesült főváros: takarékpénztár 100.000 frtot adott jótékony czélra. — Xlona-ntcza. Az Iloua-utczai érde­keltség a Il-ik kerületi elöljáróság helyiségé­ben értekezletet tartott Komoroczy Sándor és Wolfarth H. kezdeményezésére. B miniszterhez a felebbezést, mit jövő számunkban közlünk Szalay, Sándy, Komoroczy és Woifarth urak­ból küldöttség át. Jövő számunkban közöljük Dr. Kollár Lajos ur a Sétány vagy élelmezési tér czimü czikkét is. — Esküvő. Kugler József és neje Nagy Ilona, úgyszintén özv. Szalay Sándorné szül. Nagy Ida gyermekeik Erzsiké és Sándor házas­sági egybekelésüket és esküvőjüket a budapesti III-ik kér anyakönyvezető hivatalban és a budai (vár) ág. hitv. evang. szentegyházban f. évi ok­tóber hó 24-én délelőtt x/2 12 órakor tartották. Legyen boldog a kedves ifjú pár! — Önkéntes mentő-egylet. Az egyesült fővárosi takarékpénztár 50 éves virág­zása emlékére tett nagylelkű adományai között a 100,000 írt összegből az önkéntes mentő­egyesület budai fiókállomásának négyezer forintot adott. Ez a nagylelkűség a szép eszmét közelebb segítette nemes czéljainak megvalósí­tásához. Ez a fényes példa vezesse a budai gazdagabb polgárságot, hogy a törekvés mielőbb megvalósuljon. Az egyesült fővárosi takarék- pénztár ezenkívül a következő budai czélokra áldozott: A budapesti I. kér. katholikus gym- názium 2500 frt, A Budapest székes-fővárosi II. kerületi felsőbb kereskedelmi iskola 2500 frt. A vöröskereszt egylet budai kórházában egy ágyalapitvány 5000 frt. A budai irgaimasok, a Szt.-Erzsébet apáczák, a krisztinavárosi női ápoldában létesítendő egy-egy ágyalapitványra 300 frt, összesen 9000 frt. A budai magyar fiárvaháznak 4000 frt. A Klotild-szeretetháznak 4000 frt. A kath. tanonczokat védő egyesület­nek 200 frt — Bndai Dalárda közgyűlése. F. hó 20-án tartotta a budai dalárda rendes évi közgyűlését budavári dr. Országh Sándor elnöklete alatt. Az egyleti jegyző által szerkesz­tett évi jelentés szerint az egylet a lefolyt év­ben 14-szer lépett a nyilvánosság elé részint saját hangversenyein és dalestélyein részint nyilvános ünnepségeken. A működő tagok száma 132. a pártolóké 208. Az összes vagyon érték­papírokban, leltári tárgyakban és hangjegyekben 8600 frt. — Miután dr. Országh Sándor meg­ható szavakban kinyilatkoztatta, hogy megtá­B U DA és VIDÉKÉ madott egé8zse'ge folytán az elnöki tisztségtől, — melyet 16 éven át viselt, — visszalépni kénytelen, a közgyűlés őt lelkeseddéssel kiál­totta ki az egzlet diszelnökévé! — Az erre kö­vetkező vála«ztás eredménye ez volt: elnök­nek: Rózsavölgyi Gyula székesfővárosi tanácsnok, alelnököknek: Ja hl Nándor és Szabó József karnagynak: Bello vies Imre lettek közfelkiáltással magválasztva, sza­vazás utján pedig, jegyzőknek: Schina- bek Engelbert és Patka Kálmáu, p é n z t á- ronknak : K e r c s e r Károly, ellenőrnek : R e i n 1 József zenemtitárnoknak :Bosnyakovits Ja­kab, gazdának : G a á 1 Samu, választmányi ta­goknak pedig: Domby Zoltán, Gärtner Rezső, Hoppe Rezső, Laumaun József, Misztárka György Pintér Zsigmond, Schmelhegger Nándor, Stras- ser Timót. Vlaszák István és Wichmann Ede. — .Rendetlenség. Az 5 vagy 6 év óta fennálló, már majdnem tökéletesen kiépült I. kerületi Pauler-utczábau nincsen járda és az ember ott esős időben bokáig kénytelen sárban gázolni. Szintúgy nincsen járda a Krisztina­város fennállása óta létező Koronaőr-utc/.a azon a részén, a hol gróf Karátsonyi és Jankovics urak háztelkei vannak. Tisztelettel kérdem: mily ok forog fenn, hogy akkora kímélettel bánnak az illető, bizonyára kivétel nélkül jó­módú háziurakkal ? — Hasznos könyv. Lakókra és házi­urakra nézve egyaránt nélkülözhetlen az a jogi munka mit Schopf Endre, az I—III. kerü­leti járásbíróság képzett albirája szerkesztett és előszóval, magyarázatokkal ellátott. A könyv czime megmagyarázza a tartalmat is : „Buda­pest székes főváros lakbérleti szabályrendelete“. A kir. igazságügyminiszteruek 4873—1894. I. M. E. számú rendelete tekintettel a bírói gyakorlatra, valamint a vonatkozó bélyegtör­vények és rendeletek.“ Ára 1 frt 20 krajezár. Budapest, 1896. Lampel Róbert kiadása. Ajánljuk úgy a háziuraknak, mint a ház és lakásbérlők­nek ezt a tanuságos munkát. j — Pávtvacsora. Az I. kér. egyesült ellenzék (Kasics Péter pártja) f. hó 26-án (hétfőn) este Y28 órakor tartja meg nagy párt­vacsoráját a Politikus Greislernél és Buzik Andrásnál, melyre a párt híveket tisztelettel meghívja a párt elnökség. — Jegy ára 60 kr, kapható a pártirodában Alagut-utcza 2. szám (Schlaucher Ferencz vendéglője). — Királyi kitüntetés. Hercz Zsig­mondnak, a magyar általános kőszénbánya rész­vénytársulat vezérigazgatójának — ki már ré­gebben magyar nemességet kapott — a királdi nemesi előnevet adományozta. — Föl Bndára! Megnyílt az uj vám- háztéri hid, mely óriási hasznára lesz az egész fővárosnak s különösen Budának, gazdasági szempontból. A pesti ember pedig használja ki a hidat egézsógi szempontt ól is! Átsétálva e pompás alkotáson, előttünk terül el Buda az ő kellemes kirándulóhelyeivel, mindjárt elől a vén Gellérthegy, melyről remek a kilátás. Az egye­temi hallgatók is még e szép októberben ne ne mulaszszák el legalább e kis hegyi sétát; ettől kedvet fognak kapni nagyobb túrokra s a „Magyar Turista-egyesület“ egyetemi osztá­lyába való belépésre, mely őszszel s tavaszszal kirándulásokat rendez a budai hegyek közé. (Egyetemi Lapok). — Halálozás. Húsz Pál volt kalap­gyáros 77 éves korában elhunyt f. hó 20-án a Ráczvárosban. Az elhunytban Schwartz Károly délivasuti hivatalnok nagybátját siratja. — Párbaj-Codeae. Clair Vilmos, a „Budapesti Napló“ belső dolgozótársa, a ki eddig már közel 800 párbajügy elintézésében vett részt, ezen a téren szerzett bőséges tapasz­talatai, valamint évek során át gyűjtött fel­jegyzései s a legjelesebb külföldi forrásmunkák alapján, „Párbaj-Codex“ czim alatt könyvet irt a pájbajról, mely november hó folyamán jele­nik még. Az érdekes munka előfizetési felhívá­sában, melyet most vettünk, ezeket mondja a szerző: „Valahányszor a párbaj egy-egy áldo­zatot követel, a társadalom mindig ellene for­dul a becsületügyek fegyveres elintézésének. De azért a becsületet nem védi meg a törvény. A gyilkost, a ki megöli embertársát, halálra ítélik vagy fegyházba zárják. Azt a gyilkost ellenben, a ki az ember morális élete ellen tör, egyszerű pénzbüntetéssel sújtják, A inig a tör­vényhozás csak igy bünteti azt, a ki sérti a becsületet, — addig a párbajok nemcsak nem fölöslegesek, de szükségesek. Isten mentsen meg az olyan társadalomtól, a melynek tag­jaiból hiányzik a morális sértések iránt való lovagias érzék. Nem állítom, hogy minden pár­bajnak van jogosultsága. Azt sem, hogy a pár­bajokat nem kell szükebb korlátok közé szorí­tani. De tagadom, hogy ezt törvényes intézke­désekkel el lehet érni. Az ember inkább enge­delmeskedik a társadalmi törvényeknek, mint a büntető codexnek. A párbajokat tehát nem megszüntetni, de korlátozni kell. Ez a társa­dalom mai viszonyai között tökéletesen elég. A párbajokat pedig korlátozni csak szigorú párbajszabályokkal lehet. Ezért határoztam el, hogy Chateauvillard, Du Verger de Saint-Tho- mas, Chappon báró, Hergsell stb. kútfők nyo­mán megírom és kiadom „Párbaj-Codex“ czim- mel a párbajszabályokat.“ A könyv november hónapban fog megjelenni 8 —10 ivén, a követ­kező tartalommal: I. A párbaj története. II. A párbaj és a törvények. III. Párbaj-Codex, (A párbaj általában. A sértés. A fegyverek. A segédek és tanuk. A párbaj nemei. A kard- és vitőrpárbajok. A pisztolypárbajok. Rendkí­vüli párbajok. A becsületbiróság. A párbaj bíró­ság. A fegyverbiróság. Jegyzőkönyvek.) IV. Példák. V. Nevezetesebb párbajok. A kard-, vitőr- és phstolybárbajok összes nemei Erdélyi c8. és kir. udvari fényképész illusztráczióiban bemutatva. A Párbaj-Codex ára 1 forint. A ki a könyvnek — biztonság okáért — ajáulottan való küldését kívánja, 20 kr ajánlati díjjal többet fizet. Az előfizetési pénzek a szerző, Ciair Vilmos czimére, Budapest, IS, Üllői-ut 22. sz. alá, vagy a „Budapesti Napló“ szer­kesztőségéhez intézendők. — Uj találmánya világítás, mely sem légszesz, sem villany utján állittatik elő. Miként értesülünk Rákospalota vasúti állomása ezen „acetylen“ nevezetű anyaggal már huza­mosabb idő óta van kivilágítva. A m. királyi államvasutak felülvizsgáló bizottsága az ered­ménnyel igen meg van elégedve. Ha olcsóság szempontjából is beválik, úgy a közel jövőben minden mezőváros, falu sőt gazdasági tanya is képes lesz e veszélytelen anyaggal világí­tani. Sőt azzal is reménykednek, hogy serdülő tanulóink ezen anyaggal világított asztali lám­pákat is fognak maguknak olcsón beszerezhetni. E találmány Kort es Kesztner mérnökök fel­fedezése ; — erre legközelebb visszatérünk. — Értesítés. Schäffler Miskához czime- zett vendéglőben I. kerület Alkotás-utcza 29-ik szám a téli idény megnyitása 27-én és 29-én. Az újonnan berendezett helyiségekben elite hangverseny lesz ezen a két napon. — A magyar általános kőszén­bánya rószvénytársnlat igazgatósága ülésén elhatározta, hogy a tatai kőszéntelepekre és az ezzel összefüggő összes bányászati jogokra vonatkozó részesedéseket a most birtokló kon- zorcziumtól megvásárolja s e végből legközelebb rendkívüli közgyűlést hiv egybe. A társaság az építkezésekhez, a vasútépítéshez és a fölszere­léshez azonnal hozzáfog, úgy, hogy a tatai kő­szénbányák már a jövő évben üzemben és szál- litóképesek lesznek. A bánya berendezése egye­lőre évi öt millió métermázsa termelésre van tervezve és már az 1898. évben legalább két millió métermázsa szenet, az 1899. évben pedig már négy millió métermázsát fognak termelni és szállítani. A két éven át folytatott fúrások alapján számos elsőrendű tekintély majdnem kétezer millió métermázsára becsüli a széntele­pek gazdagságát. A szénrétegek vastagsága 6, 8—10—14 méter, a minőség kitűnő és meg­haladja az ötezer kalóriát. A széntelepek geo­gráfiái fekvése a képzelhető legelőnyösebb, a mennyiben a bugapest—brucki vonalon Buda­pesttől 68 kilométernyire, Bécstől pedig 182 kilométernyire fekszenek. A művelet pénzügyi részének keresztülvitelét a, magyar leszámitoló- és pénzváltóbank és a Pesti magyar kereskedelmi bank már előzetesen biztosította. — Ezer év meseköltése. Benedek Elek nagy könyvéből, az öt kötetes Magyar Mese- és Mondavilágból három füzetet (44—46.)

Next

/
Thumbnails
Contents