Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

Budapest, 1896. V. évfolyam 43. sz. (Ősz liíiYii.) Vasárnap, október 25. HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : GTSTTTIj^.. KIÄD0-HIVÄTÄI,, ho! előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: I. kér. Alkotáe-ntcza 12 a. 8«üke-bii Megjelenik minden vasárnap. Eltíflaetéai árak : Egész évre 12 korosa, fél évre 8 korosa, évnegyedre 3 korona. SZÍIRKSISZTŐSÍG, I. kor., Alkotás^utoza 12/a. Sztíke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Sétány vagy élelmezési tér. II. Pénzügyi szempontból nem lehet közömbös a székesfővárosra, hogy az épí­tendő II. kerületi vásárcsarnokra befek­tetendő tőke, — meghozza-e kamatait, mig a fogyasztóra igen lényeges, bogy élelmezési szereit közvetlenül a termelő­től és igy olcsóbban szerezheti-e be. Az elsőre nagy befolyással fog birni az a körülmény, hogy a Bomba-téren épülő vásárcsarnok telekszerzéséért a ki- sajátidandó magánházak fejében 244,300 forintot kell a székesfővárosnak kiadnia, (az építési és berendezési költségekre pedig 416,900 frt van felvéve, lásd a 40 milliós kölcsön V. vásárcsarnok B. tervezés alattiak fejezete 8. tétel.) A másodikra pedig, hogy a Bomba- téren épülő vásárcsarnokba, csakis helyi fuvarozással, tengelyen, átrakodással, le­het az árukat szállítani, a mi nagyon megdrágítja az árut mindenkor, de kü­lönösen az élelmi szert, mert sok időbe és pénzbe kerül. Mindkét hátrány elesik, ha a vásár­csarnokunk, a Christen-féle telken épül, mert e hely közterület, és úgy a személy, mint az áru forgalomra nézve minden oldalról közvetlen vasúti vágányoktól , körülfoglaltatik, s itt az áruk a m. á. vasúti már üzemben levő körvasuttal közvetlen beállíthatók. Igaz, hogy a bombatóri vásárcsarnok első sorban az alsó — viziváros igényeit i elégítené ki — de csakis azét, mig, ha teljesen objective bíráljuk meg az ügyet, a négy itt találkozó városrész és a kül­telek gócz- és határpontján a Christen- féle telken épülő vásárcsarnok, elvitáz- hatlanul nagyobb mérvben elégítené ki az ősszeség igényeit, és tulaj donképeni czéljának itt mindenkópen jobban felelne meg. ,, I Büdának egyetlenegy főútvonala van, mely a Gellért-hegytől, az ó-budai fő­térig egyetlenegy vonalban végig vonul. Ha már most idővel a Duna-rakpart dí­szes palotákkal beépül s az uj országbáz készen lesz, rendeltetésének átadva, furcsa vis-a-vist talál a bombatóri vásárcsar­nokban, mely díszesen épülhet ugyan, de rendeltetésénél és forgalmánál fogva, lehetetlen hogy ékessége legyen egyik­nek is. Azt sem szabad szem előtt tévesz­tenünk, hogy a Christen-féle telken épülő vásárcsarnokot úgyszólván az összes — Budát környező falvakból bejövő terme­lők áruikkal érintik, mert ütjük itt ve­zet el. A kisajátítás 244,300 forintnyi egész összegét — a Christen-féle telek rende­zésére előirányzott 189,000 frt nagy ré­szét — meg lehet takarítani, ellenvéle­ményünk elfogadása esetén. Ezen meg­takarításból a polg. lövészegyesület előtt elterülő és a székes-főváros által nemrég Szabó M. Ferencz bizotts. tag indítvá­nyára a katona kincstártól megvett, Mar- czibányi réten, a budai inteligencia ré­széről igen nehezen nélkülözött Sport­telep létesíthető, mert sivár és rideg szivüeknek kellene lennünk, ha nem lát­nok be, mily káros fiatalságunkra, hogy sem korcsolya pályálya nincsen, sem oly sport vagy játszótér, melyen fárasztó ta­nulás mellett töltött ideje után, szabad pormentes, erősebb légáramtól védett he­lyen testét edző játékban nyerhetne üdülést. Messze túlterjedne e czikk keretén’ ha egyenként akarnék felsorolni mind­azokat az érveket, melyek a II. kerületi a és Duna jobbpart legnagyobb vásárcsar­nokának, nem a Bombatóren, hanem a Christen-féle telken való felépítése mel­lett felhozhatnánk, azért bízunk erős re- mónynyel abban, hogy az erre hivatot­tak közül találkoznak majd tetterős férfiak, kik elfogulatlanul bírálva néze­tünk helyességét, azt magukévá teszik és bár küzdelembe fog kerülni, megóvják a Duna jobbparti lakosság zömét és a székes-főváros érdekét egy a messze jö­vőre kiterjedő roppant pónzáldozatba kerülő tervnek helytelen megoldásától. Krane Alajos. Országos statisztikai hivatali palota épitése Budán. Irta : Dr. Götís Jóisef. A Margit-körut egyik telkén ma­gasba nynló árbóczok hirdetik, hogy ott nagyszabású építkezésbe fogtak. Azok az idők súlyától megroskadt, görbehátú házikók lakói kérdő csodál­kozással tekintenek erre a szokatlan látványra. Fejcsóválva mondogatják ma­gukban: „Mégis mozog a föld!“ Nem csoda, ha a régi Buda tős­gyökeres polgárai álmólkodnak ezen a dolgon, hiszen hozzá vannak ők szokva Í ihoz a gondolathoz, hogy minden na- fobb szabású középület a pesti oldalon lehetőleg a Józsefvárosban épüljön, pátbiájokban már azt sem csodálnák, ha ma-holnap magát az egész Budát is a Józsefvárosba kebeleznék, mert ha középületet kell emelni Budán, az csak a Józsefvárosba kebelezós közvetítésével történhetik; hiszen a megszokott évtize­des gyakorlat mutatja, hogy a VIII-ik kerületnek privilégiuma van a nagy középületekhez. Ott van pl. a Nemzeti Muzeum, Nemzeti Színház, Népszínház, most tervezik oda a harmadik (olcsó) színházat; ott van a klinika, a prater- utcza hatalmas polgári leányiskola 13 osztálylyal, a Rock Szilárd-utczai közs. elemi iskola körülbelől egy negyed mil­liónyi költségen építve, melyből másutt 4 iskola építése is kitelnék. Ott van az óriási forgalmat biztosító központi (ke­leti) pályaudvar; oda építették a tűzoltó kaszárnyát, technológiai múzeumot, ál­lami középipariskolát, technikát, vasúti tisztkópző-intózetet, Ludovika Akadémiát stb. Persze mindezt az egyesített székes főváros fejlődésének egyensúlyáért!? Most is a VÍII-ik kér. bizottsági tagok hatalmas befolyásával kellett szembeszállnunk, s ennek következtében sikerült Budának ahhoz az építés alatt álló nagy középülethez jutnia, melynek építési állványai azok az árboczok a Margit-köruton, a Klemm-féle telken. Érdekes história ez. Tanulságot rejt magában s buzdításul szolgálhat a budai bizottsági tagok jövőbeli összetartására és törekvéseire. Egy évvel ezelőtt került a székes­fővárosi közgyűlés napirendjére a föld­tani muzeum ügye. Az illetékes szak- bizottságok, szakközegek a pesti olda­lon akartak erre a czélra ingyen átadni egy 2000 négyszögöles telket. A tanács pártolólag terjesztő az ajándékozás ügyét a közgyűlés elé. Mindenki biztosra vette, hogy a kérdés, könnyen és simán fog megoldatni. A közgyűlést megelőző napon a Il-ik kerületi bizottsági tagok érte­kezletén indítványoztam: foglaljunk ál­lást e terv ellen a székesfőváros jobb és balparti részeinek lehetőleg egyenle­tes fejlesztése szemopntjából s egyúttal fölhívtam a figyelmet arra: vájjon nem lebetne-e ezt a középületet a Klemm- féle vagy más budai telken fölépíteni ? Bizottsági tagtársaim hozzá járulván fölfogásomhoz, megbíztak vele, hogy a közgyűlésen a tanácsi javaslat ellen ily értelemben szólaljak föl. Megbízatásom­nak eleget tettem s az eredmény az volt, hogy a mérnöki hivatal a Klemm- féle, esetleg más budai teleknek ily szempontból leendő megvizsgálására uta­„Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava

Next

/
Thumbnails
Contents