Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-02 / 5. szám
Budapest 1896. (3.) Február 2. kőzetek a harmadkoriakat szétrepesztették s igy cseréltek helyet. Ilyen áthelyeződéssel párosult repedés a Kálvária-hegyen kezdődik Hidegkutnal s onnét a Mátyás- és Józsefhegyen keresztül a Várhegyig terjed, egy másik pedig Újlak és a Kecske-hegy között vau. Ezt a két nagy repedést több harántrepedés köti össze. Az igy felszinre került, dolomit mummulit és mészréteg természete az, hogy mélyreható odúkat, nyílásokat és szakadékokat képez, melyekbe a légköri csapadék egyrésze behatolván, az áthelyeződőéi nagy repedésekbe jut s nagy mélységre hatolván, ott mintegy közös reservoirban felmelegittetik s a hegyek alapján mint hév- viz tör elő. Szabó József dr. elhunyt világhírű geológusunk által bebizonyittatott, hogy ez a — körülbelül 345 Qj-klmnnyi területről beszivárgott — légköri csapadék a föld mélyébe 1300 — 1400 méternyire hatolnak s hogy a felsőbb hegyi vizek nyomása folytán törnek elő, mint természetes hévforrások, a hegyek lábánál. Hogy ezek a hévvizek egy közös földalatti vizmedenczéből veszik eredetüket vagy legalább is hydrostatikus összefüggésben vannak, hizo- nyitja az 1891-ben történt következő eset: a m. királyi kincstár a császármalom helyreállítása czéljából a József-hegy tövébee levő és a malmot tápláló tavat lecsapoltatta; ez alkalommal nemcsak a császár- és királyfürdő melegforrása apadt el, hanem az onnan 4 kimre levő Budas-fürdő forrásának viztükre is apadt 47 cmrrel. A malomtó megtelése után e fürdők viztükre újra az eredeti magasságra emelkedett. Ezt a tüueményt a Rudas-fürdőben 1858-ban a Lukács-fürdői munkálatok megkezdése alkalmával újra észlelték. A hévforrások bősége és hőmérséke összefüggésben van a Duna vízállásával is; ugyanis a folyóvíz menüéi magasabb, annál nagyobb a hévforrások bősége; a hőmérsék különbözetét azonban csak 0 5-1 C°-nyira képes megváltoztatni. Zsigmondy Vilmos nagyhirü mérnökünk a budai természetes forrásokból előtörő napi vízmennyiséget kevésnek tartotta ahhoz képest, mi a föld gyomrában levő közös vizmedenczé- ben lappang. A Szabó-féle elmélet s az ő helyes feltevése alapján fúratott általa 1867-ben József ő. cs. és kir. fensége megbízásából a margitszigeti artézi kút; az itt elért fényes eredmény *— hogy tudniillik a kitt annyira bőven adja a vizet, hogy jóformán az előtörő mennyiség fele felhasználatlanul vízesés módjára a Dunába eresztetik — arra indította, hogy 1868-ban a fő és székváros felszólítására és megbízásából hozzáfogott a városligeti artézi kút fúrásához, melyet 1878-ban tiz évi kitartó munka után fejezett be. Ezzel az esettel is igazolva lett úgy a Szabó-féle elmélet helyessége valamint Zsigmondy feltevése is. Ugyanis a fúrás alkalmával eszközölt földtani vizsgálatok alapján be lett bizonyítva, hogy a budai természetes melegforrásoknak mintegy folytatását képezi, illetve hogy azokkal közös eredetű, úgy a margitszigeti, mint városligeti artézi forrás. Buda hegyeinek nagymennyiségű esővize számára a természet tehát a fentebb röviden vázolt geológiai viszonyokból kifolyólag a föld felszínén kívül még nagy mélységekben is engedett lefolyást s az ivóvíz hiányáért ily módon adott kárpótlást világhirű gyógyerővel biró hévforrásokban. Hogy úgy ezek az összes budai természetes gyógyforrások, mint a fent említett artézi kutakból származó gyógyvizek daczára egységes eredetüknek, mégis különböző vegyi összetétellel, alkatrésszel bírnak s törnek elő — annak tulajdonítható, hogy különböző fajú s vegyi, összetételű kőzeteken hatolván keresztül, azokból más-más anyagot lúgoznak ki és oldanak fel. De nemcsak vegyileg különböznek egymástól, hanem részben hőmérsékük is elütő. Ez a körülmény annak tudható be, hogy a föld gyomrában különböző utat tevén meg, különböző mélységből s igy különböző hőmérsékű helyről más-más hőfokra felmelegitve törnek elő. Hogy mily mélyre kell a légköri csapadékoknak jutni, hogy hévvizeink melegével kerüljön felszinre, azt pontosan csak a külön-külön eszközölt talajfurások állapíthatnák meg. ÁltaBUDA és VIDÉKE Iában mondhatni, hogy minden 30 méter mélységre körülbelül 1 C° hoemelkedés esik; azonban ettől többnyire oly nagy eltérés vau, hogy az egyenes arányt is bajos felállítani a hőmérsék és mélység között. Farsang. A főváros bálja. A székes főváros bálja a farsang egyik legdíszesebb bálja lesz. A mulatság tiszta jövedelme az erdélyrészi közművelődési egyesület, a felvidéki m. k. m. e., a d. t. k. m. e., az országos magyar iskola- egyesület 03 a budapesti szegények javára esik. Személyjegy 5 frt. Családjegy 2 személyre 9 frt, 3 személyre 12 frt, 4 személyre 15 frt. Nagy páholy 40 frt, kis páholy 25 frt, ülőhely 5 frt. A fényes bál a vigadó összes termeiben február hó 13-án lesz. A meghívó igen diszes és becsületére válik a Posuer-czégnek. A déli vasút tánczestélye Február hó 8-án lesz a Budai polgári kaszinó termeiben. A tiszta jövedelmet a Budán felállítandó fiók mentő egyesület javára fordítják. Családjegy (3 személy) 3 frt. Személyjegy 1 frt 50 kr. Jegyeket a meghívó elömutatása mellett a rendező bizottság tagjainál és estve a pénztárnál lehet váltani. Kezdete 9 órakor. A rendező bizottság elnöke Palauek Ferencz, al- elnöke Bursics Antal, pénztámoka Hübner Ferencz, titkárja Szalay Géza. A déli vasúti tisztviselők bálja mindég kimagasló pontja volt é3 lesz a farsangnak . . . A budai tanítók bálja. A „Budapesti (budai) Tanítóegyesület“, mint minden évben, úgy ez idén is tánczmulatságot rendez a II. kér. Fáczáu helyiségeiben február hó 12-éu, szerdán. A tánczmulatság kezdete este 9 órakor. Nagy érdeklődéssel tekint a budai közönség eliteje ez elé a bál elé, mert hisz minden évben oly kedves, kedélyes mulatság volt ez, melynek sikere megnyerte a budaiakat. Az egyesület saját segélyző alapja javára rendezi ezt a tánczvigalmat. A tanítóegyesületek között ez az egyesület — általánosan tudva van — előkelő helyet foglal el. Mi is minden alkalommal tudomásul adtuk a „Buda és Vidéke“ olvasóinak azokat a nagyfontosságu határozatokat, vitatkozásokat, melyek rendesen nemcsak tisztán a tanítókat érdeklik, hanem a nagy közönséget is, 26 éve áll már fenn az egyesület és 26 év alatt annyi nemeset, annyi szépet produkált, hogy méltán rászolgált mindenki elismerésére. Csak — hogy ez alkalommal többet ne említsünk — a múlt év nyarán megtartott jubileumi diszgyülés és az azt követő lakoma az igaz érdem elismerése volt akkor, mikor az tulajdonképen a tanítók és a nagy közönség ismerkedése volt. (Különben erről külön mellékletben hosszasan emlékeztünk meg annak idején Hajos Mihály kiváló tollából.) — Az egyesület alapitója s oszlopa Tr aj tier Károly, ki fáradságot nem ismerve munkálkodik az egye- egyestilet javán. Almásy János, Somlyay József, Koncsek Lajos, Velősy Lipót vetélkedve mozdítják elő ügyeit. Az egyesület jelenlegi elnöke pedig Farkas József teljes odaadással, szeretettel munkálkodik, arra törekedvén, hogy a tanügyet s ezzel kapcsolatban a kultúrát előbbre vigye. A most rendezendő bál elnöke Bárány Zsig- mond, főrendezője pedig a gyönyörű hangjáról ismeretes Witkowsky Antal. Mellettük oly ismert neveket látunk, mint Hangi József, Vaskó Bertalan, Piláthy Béla stb. Tudjuk, hogy a tanítók bálja ez idén is oly fényes erkölcsi eredményt fog felmutatni, mint eddig s hisszük, hogy a jótékony czélra — melyre f'elülfizetése- ket is eifogad köszönettel a rendező-bizottság s mely feliilfizetések e lapok hasábjain nyugtázva lesznek — az előbbi évekhez hasonlóan tetemes összeg fog begyülni. Jegyek kaphatók a rendező bizottság tagjainál s az esti pénztárnál. „Találkozás az alvilágban.“ Ez a vezéreszméje a budai dalárdának 1896. Február hó 8-án 8 órakor estve a Fáczán termeiben tartandó farsangi estélyének. A budai dalárda jelmez estélye mindig igen eredeti és ötlet gazdag s páratlan élvezetes leleményességgel vau rendezve. Az Alvilág hivatalos lapjában kiadott rendeletből közöljük a következő részt: „A fogadó est részleteiről nem árulhatok el semmit, csak annyit, hogy ő Alsága, Szatanasz pontban 7^9-kor bevouulaud fényes ördögi kíséretével s rögtön kegyesen megadandja a jelet arra, hogy az ünnepély kezdődjék. Ti, a kik még nem voltatok az Alvilág csarnokaiban, nem is sejtitek, mi mindent fogtok ott élvezni! Az Alvilág legelső művészi előkelőségei fognak benneteket mulattatni; úgy, hogy bátran mondhatjuk: a ki ott sem fogja magát jól érezni, az „még az ördögnek sem kell“ ! A belépés a csarnokokba teljesen ingyenes, csak a vonaton va'ó utazásért kell rrajd fizetni. Félreértések kikerülése czéljából rögtön meg is mondom, hogy a „Budai Dalárda“ működő és pártoló tagjai vörös jegyet váltanak (O Alsága Szatanasz családi színe); ennek az ára 50 al - világi kr; sőt joguk van még egy ilyen 50 kros piros jegy váltásához, ha még egy ördögöt hoznak, ennek a számára vesznek egy fehér jegyet, a melynek az ára I alvilági forint; azontúl figy ők, mint általában azok az ördögök, kik nem működő vagy pártoló tagjai a „Budai Dalárdának“, zöld jegyet vesznek; ez pedig potom 2 forintba kerül. Olcsóbban nem adhatjuk, mert Szatanasz O Alsága jelenleg épen állandó pillanatnyi pénzszükségben szenved. Anyósok természetesen pászpártút kapnak. Jöjjetek, jöjjetek, óh jöjjetek ! Kelt az Alvilágban, 1896. január havában. Pipifax Rezső, az Alvilág első minisztere. Január 25-én a budai polgári kaszinó fényes bált adott saját termeiben. Igen szép közönség mulatott itt együtt. Sajnos, bogy e bálról bővebben nem Írhatunk, mert sem a bál idejét nem tudatták velünk, sem tudósítást nem küldöttek. Erről a bálról tehát tüzetesebben nem tőlünk függő okokból nem Írhatunk. Reméljük, hogy máskor a polgári kaszinó nem felejtkezik el rólunk a mire a választmányt kérjük is. A Budapesti Typographia Dalkör farsangi jelmez estéiye február 15-én lesz a Fáczánban. A szeretett boloudrársakhoz ke- délylyel fűszerezett felhívást adtak ki. A fő- bevonulás !/29 órakor kezdődik, melyen minden jelmezes bolond köteles részt venni Lesz nemzetközi bolonddalárinduló, tótok hodolása, tiro 1 i négyes, bika kantáié, kínai kettős, szerecsenek méiabus éneke stb. a mire általános bolond- táncz következik. Jelmezek az egyleti utalvány elömutatása mellett Blaunál (Károly-kaszávtiya) egy csekélységért, 2 írtért kölcsönöztetik ki. Bolond-igazolványokat kaphatni: Keresek J. (államnyomda), Pnhoda B. (Lloyd), Frech A. (részvénynyomda), és Berger Vincze (fáczánbeli vendéglős) uraknál és az egyleti helyiségben (fáczán, jobbra az első ajtó.) Jelmez-utalványok Hercsek J. és Frech S. uraknál kaphatók. Ez a mulat3ág is igen sikerült és jól rendezett szokott lenni. A ki mulatni akar nézze meg, s óhajtjuk a közönség és résztvevők közül minél kevesebben sztrájkoljanak. Hangverseny Duna-Bogdány- ban. Duna-Bogdányban f. hó 26-án a d.-bog- dányi társaskör helyiségében hangversenynyel egybekötött tánczvigalmat rendezett Reitter Mátyás ottani r. kath. főtanitó és egyházi karnagy, melynek tiszta jövedelme a templom zenéhez szükséges és 225 frt értéket meghaladó hangszerek bevérzésére fordittatik. Az érdekes műsor: I. Nyiláuy, Millöckertől; II. Egyveleg a „bűvös vadász“ dalműből; III. kar az „Égi szállás Granadában“ dalműből: IV. Cornet solo, Rothschild bárónőtől; V. Kar; Ima, Beethoventől ; VI. Egyveleg magyar népdalokból, valóban megérdemelte volna D.-Bogdány műveltebb közönségének melegebb érdeklődését, mely a közönségnek róható fel az, hogy a buzgó fáradságnak inkább csak erkölcsi sikere volt. Sajnos, hogy ép az intelligenczia, kinek kötelessége az ily czélu mozgalmaknak a támogatása, legnagyobb részben távol tartotta magát, sőt épen ennek egyik része fejtette ki a legnagyobb küzdelmet, hogy a sikert meggátolják. Fogadják e helyen is sajnálatunknak méltó kifejezését! Ezzel, a d.-bogdányi társadalomra nem a legjobb világot vető ténynyel
