Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-11 / 41. szám

Budapest, 1896. (5)

Október 11.

jelenkor a pénzbeli áldozaton kívül más áldozatokat is kénytelen hozni, de a fővárosi viszonyok között ez dúsan meg fogja hozni a kamatokat talán pénzben is, de mindenesetre azáltal, hogy hegyvidékünket még szebbé és kellemesebbé és egészségesebbé fogja tenni, mint ez eddig is volt, amit annál biztosabban lehet remélni, mert a megszerzett budakeszi erdő átvétele után is az első teendők közé tartozott az kényelmes sétautakkal, ülőpadokkal és útjelző táblákkal ellátni, tehát a közönség érdekeit, előmozditani.

Budai művészek.

(Czikksorozat.)

Irta: Taksonyi József.

y.

Kasztner Eteika czimbalom játékát sokszor csodáltuk, különösen házi hangversenyeken. De kilépett a nyilvánosság elé is. Temperamentumot és buzogó tehetség volt, kár, hogy e naiv, szende, művészi lélek nem találta meg a szív harmóniáját . . .

Csánky Gizella, a csodagyerek. Az a munka, melyet ő a czimbalmon végez, még nagynak is dicsőségére válnék. Másfél év előtt, midőn őt a várszínházban hallottuk, nagyon meglepett bennünket. Hazánk legelső czimbal- mosának Ígérkezik.

Az énekesnők közül kiválók: Wawrineczné Farkas Ilona urhölgy, aki különösen a templomi énekeket kultiválja; remek soprán hangja van, amely főként olvadókonysága és lágysága által tűnik ki. Schmiedt Mariska és Brunner Margit, akik a budai zeneakadémia hangversenyein működtek a Fáczánban. Hangjuk nagyon megegyezik, szép, tiszta, csengő, csak kellő érez és erő hiányzik belőlük, amely miatt színpadi anyagot nem képeznek.

Semsey Mariska már az opera rendes tagja; kiváló messo soprán 0 a „budai színi nagyságok“ közé tartozik, akikről, valamint Zichy Géza grófról most tartottam helyén valónak megemlékezni. Hogy Semsey Mariska minő tehetség, ;.rra nézve elóg tudni, hogy az opera sietett őt ismét tagjai sorába fölvenni, Országszerte jó hire van különben.

Gróf Zay Béláné Bárdy Gabi szintén a színpadra termett. 0 valóban a szinpadra vitte egyenesen tehetségét, ameny- nyiben nem végzett akadémiát se, csak magán tanulmányokat. 0 vele úgy is nyert a színészet ügye, mert Bárdy Gabi tüneményes, phaenome- nalis tehetség. Gracilitása példaszerűvé vált. A népszínház kötelékébe tartozik.

Gróf Zichy Gézáról mit Írjak? Van-e őneki szüksége magasztaló szavakra? Hiszen aki „Alárját“ látta és hallotta, az meggyőződhetett, hogy gróf Zichy Gézában nem közönséges tehetség lakik. „Szerenád“-jában és sok más apróbb költeményében hányszor, de hányszor elgyönyörködik a lélek ? A külföld is méltányolja és művészi kőrútjával hódit mindenfelé.

Interpretáló művész is és költő.

Most egy újabb operáját, a „Falu betyárjáét fejezte be.

Volna még sok kiváló tehetség, akikkel érdemes lenne foglalkozni, azonban a czikkünk czélja az volt, hogy a művészetet egy-két Budán lakó müvészszei mutassuk be, nem pedig teljes kategóriát alkotni. Ha valaki kimaradt, azt csak annak a nehézségnek tudja be amely- íyel ily sorozat egybeállítása jár.

Azonban nem hagyhatom említés nélkül : Stoklasz József szobrászt, szül. 1868-ban Budapesten és Markovics Iván festőt, mint akik elég repraesentatióval bírnak arra nézve, hogy nevük a „budai művészek“ között foglaljon helyet. Előbbi már növendék korában is a feltűnő tehetségek közé tartozott, aki „Riczá“- jával (Pálmay Ilka, mint a „Vadgalamb“ paraszt lánya), „Családi kör“-ével (Arany után) s a „Phidias és Perikies“ ez. reliefjével méltó elismerést aratott. A hozzá fűzött várakozásunknak igyekezzék eleget tenni. „Egy lovas huszár alak“ „Kortes“, „Libapásztor“ stb. tanulmány, valamint több kisebb-nagyobb fejtanulmányok mind avatott kezű művészre vallanak.

„Bachans-nője“ is figyelmet érdemel.

BUDA és VIDÉKÉ.

Most is egy érdekes zsáner-jelenetet fejezett be, a „Gollyát* amely a téli tárlatra jön.

Markovics Iván különösen a szerb király arczképével csinált nagyobb furórét. Egyébként a budai megrendelő közönségnek ismert piktora. Bővebben nem ismertethetem, mert mikor e sorokat írom, nagyon beteg és nem adhat kellő felvilágosítást. A szerb korona egyik érdem rendével is ki vau tüntetve.

Most pedig elbúcsúzom a „Buda és Vidéke“ szives olvasóitól abban a reményben, hogv esetleg nemsokára ismét lehet alkalmunk e i»p hasábjain egymással találkozni.

Olvasóinkhoz!

Az októberi evnegyed beáltavai kérjük olvasóinkat lapunk terjesztésére és annak tartartalma gazdagítására. Szíveskedjenek ismerősük körében előfizetőket gyűjteni s a „Buda és Vidékét“ minden nyilvános helyre, kávéház, vendéglő, fodrász, fürdők, olvasó körök és egyletekbe bevezetni. Uj előfizetőinknek most folyó regényünk elejet megküldjük. Kérjük hátralékos előfizetőinket az előfizetési összeg beküldésére.

Lapunk a magyarosodás közlönye Buda és Vidéke hasznára szolgába támogatást kérjük.

Az előfizetés árai :

Egész évre . . . .12 korona.

Félévre

....................6 „

Negyedévre .

.. 3 „

Kiadóhivatal I. Alkotás-utcza 12/a.

Különfélék.

— Választások előtt. A választási mozgalmak mind a három kerületben megkezdődtek. A „Buda és Vidéke“ nem lóvén politikai lap, politikai bírálatokba nem bocsátkozhatik s arra nem is jogosult. A „Buda és Vidéke“ az eseményeket közölheti, csak minden megjegyzés nélkül. A választás I. és III. kerületben lesz élónkebb. A II. kerületben Darányi ministernek nincs ellenjelöltje . . .

— Érdekes könyv. Érdekes könyv hagyta el a sajtót Andrássy Gyula gróf tollából, a mü szerzője nagy jogi tanulmányaira és éles politikai megfigyelő képességére vall, az önálló tehetség és bátor bírálat nyilatkozik meg a munkában a mellyel Andrássy Gyula gróf igazolta a hozzája fűzött reményeket.

— A bndai körnt folytatólagos kiépítése. A duna-jobbparti városrészek fejlődése érdekében és a bal parti városrészekkel a forgalmat közvetítő közlekedési vonalak szerves kiegészítésére szükségesnek tartotta a közgyűlés, hogy a budai körutat a déli vasút pályaházától a Dunáig meghosszabbítsák. Ugyanakkor fölkérte a közmunkák tanácsát, hogy az erre vonatkozó javaslatait a közösen alakítandó vegyes bizottság elé terjeszsze. A megalakult vegyes bizottság azt a megállapodásait, mely szerint 1. az Attila-köruton végleges kiépítése alkalmával aszfalt gyalogjárókat építenek s az úttestet gránittal burkolják. 2, A Felsőpalota- utczát a lépcső elhagyásával 12-3°/0-os lejtővel rendezik. 3. az Árpád-utczát és a Lógodi-utczát a Felsőpálya-utczával együtt véglegesen ren- rendezik, a tanács jóváhagyta. Tudomásul vette továbbá a tanács a közmunkák tanácsának azt az értesítését, hogy a királyi palota építés bizottsága a szarvastéri leásásával, rendezésével és végleges burkolásával, továbbá a Lógodi-utcza és a két szomszédos utcza találkozásával létesítendő térség rendezési költségeihez a királyi palota építési alapjából 20 ezer forinttal hozzájárul, ellenben a Szarvas-utcza, Kereszt-utcza, Virág Benedek-utcza illetőleg a Görög-utcza csatlakozása végett szükséges munkálatok mind a fővárost terhelik.

— A filokszera törvény végrehajtása. Dr. Darányi Ignácz kiadta a szőlők felújításáról fzőlőtörvény végrehajtására vonatkozó rendelteket. Egyet ezek közül mai számunkban ismertetünk. A budai borvidékre fontos az is, hogy a miniszter borvidékenként a termelők köréből bizottságokat tog szervezni, melyek feladata az egész műveletet figyelemmel kisérni, a termelők óhajait és panaszait a földmivelési miniszterhez juttatni. E bizottságok révén maga a termelő közönség is bevonatik az egész nagy akczióba. Ez a törekvés különben meglátszik az összes rendeleteken, és arra a reményre jogosít fel, hogy ez intézkedések csakhamar átmennek a gyakorlatba, amire a földmivelési minisztériummal és egyetértőleg a termelő közönség széles rétege fog törekedni.

Az utolsó okmány az állami szőlőszeti és borászati közeg nehéz feladatait Írja körül, a fillo- xara törvényre vonatkozólag országosan szervezett felügyelet és ellenőrzés munkájában.

— A magyar turista egyesület kirándulása október 11-én. Dunakesz, Somló- hegy, Fóth, Rákospalota. Ind. a máv. nyug. p. u.-ból reggeli 8 ó. 40 p.-kor. Gyaloglás 6 óra. Vasúti jegy oda-vissza 30 kr. Vezető: dr. Fia- lovsky Lajos. Délutáni csatlakozás: Fótion. Ind. a máv. nyug. p. u.-ból délután 2 ó. p.-kor Rákospalotára. Gyaloglás 3X/S óra. Vasúti jegy oda-vissza 30 kr. Vezető: Benkó Mihály.

— Uj tisztviselő telep. Neuschlos és Lord nagy kiterjedésű lágymányosi telkeiből már is sokan vásárolnak telkeket. Ezen a helyen egy szép városrész fog emelkedni. A tulajdonosok a szépítésre é3 felszerelésre mindent elkövetnek.

— Díszközgyűlés. Az „Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár“ alapítása 50-ik évfordulójának megünneplésére folyó évi október hó 18-án d. e. 10 órakor budai osztályában (II. kér., Fö-utcza 2. szám alatt saját épületében) rendkívüli diszgyülést tart. Az ünnepi beszédet dr. budavári Országh Sándor mondja.

— A Csalogány-utcza kiszélesítése és egyéb. Mihalovics Antal osztálytanácsos a budai érdekek lelkes szószólója, a köz- épitési bizottság tagja felszólalt, hogy mivel a budai fő-uteza és gyorskocsis-utcza közt levő csalogány-utcza mindössze is csak 2.75 méter szélességű, ennek az utczának a megszélesité- sére kisajátittok a fő-uteza 72. sz házat, amely különben is benyulik egészen a gyorskocsi- utczáig. Mivel ezt a kisajátított házat mindez ideig sem rombolták le, holott a közlekedésnek szabad térre volna szüksége, kéri s fölszólaló, hogy a lakókat május 1-ére költöztessék ki s azután azonnal rendezzék az utczát. Az elnök megígérte, hogy az ügyben el fog járni. — Az Erzsébet-leányárvaház Rottenbiller-utczai épülete most már nem felel meg az igényeknek s igy szükség van arra, bogy az intézet részére uj épületet emeljenek. Már régóta keresnek erre a czélra alkalmas területet s különösen a Budán fekvő Rupp- és Kollár-féle telkek mutatkoznak leginkább megfelelőknek. A bizottság ma elhatározta, hogy ezeknek és a szomszédságban levő egyéb telkeknek megszemlélésére bizottságot küld ki, amelynek tagjai lesznek : Kun Gyula tanácsos, Heuffel Adolf középitési igazgató, Scheich Károly és Biscara Endre főv. bizottsági tagok.

— Budai önsegélyző népbank.

Budai önsegélyző népbank az Apor-utczában mindig jobban hódit a közönség körében. Tagjai szaporodnak, s meg vagyunk győződve, hogy ez a derék intézet nagy virágzásnak fog örvendeni, a mit meg is érdemel.

— Szüret. Hála Istennek most már Buda és vidéke szüreteiről is beszélhetünk. A minőség jó, hanem a termés még kevés. A szőlőültetés kedve fokozódik s ha az Isten áldást ad jövőre nagyobb szüreti eredménynyel számolhatunk be.

— Az öreg honvédek. Dr. Balogh Sándor a budapesti honvédegylet elnöke egy nyilatkozatot küldött be hozzánk, melyben az öreg honvédekkel szemben tanúsított rideg magatartásról emlékezik. Hazafias hangú méltósággal beszél s kinyilatkoztatja a következőket : „Azért sem halunk meg. Mert eszményeink élni fognak azok szivében, kik igaz magyarok“. Éljenek is mig a magyar magyar lesz ebben a hazában.