Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-02 / 5. szám

Budapest, 18%.

V. évfolyam 5. sz.

Vásárim p, Halak hava (február) 2.

BUSA ÉS VIDÉKE

HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL.

BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE.

Szerkeszti :

■"STX

KI AI>Ó-HIY ÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcia 12 a. SíJike-hát.

Megjelenik nlnden vasárnap. Eltfflaetéal árak; Egész évre 12 kovoa«, fél évre ® korona, évnegyedre 3 korona.

&2®;b.kí;s2ítö&£<3,

I. kor., Alkotáa-utoaa 12/a. Satíke-háa.

kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.

Ünnepeljünk.

Az ezredéves ünnep jó alkalom, hogy a magyar székes fővárosnak Duna jobbparti része, melyet a múltakból még ma is a legnémetebbnek tartanak — tüntessen magyarsága mellett! Vegyük ki a használatból a németfeliratokat és hassunk oda minden ismerősünknél sőt közvetve idegeneknél is, hogy az ezredéves kiállítás megnyíltára a német feliratok úgy nyílt üzleteknél mint más foglalkozási körökben czégtábláról, kirakatokról, pecsétekről számlákról, levélpapírokról, szóval minden bármilyen foglalkozás közben használt tárgyakból kikiiszöböltessenek. Használjuk fel minden igyekezetünket, minden összeköttetésünket arra, hogy az a ki Buda — Ö-Buda utczáin végig megy — német felírást sehol ne láthasson. A vidéki, de különösen a külföldi Budát ma is németnek tartja, — tegyünk róla, hogy az idegen a ki a budai részeket a kiállítás tartama alatt meglátogatja— a saját szemeivel szerezzen meggyőződést arról, hogy BudaÓ-Buda magyarságában erősen, de a magyarság szempontjából örvendetesen csalódott! ügy legyen!

ok magyarosodás ügye Budán és vidékén.

Több czikk, és levél fekszik előttünk a magyarosodás ügyére vonatkozólag, s azok közöl adjuk sorrendben a következőket, a melyhez utólagosan teszük meg észrevételeinket, abban a reményben, hogy lapunk hasábjain közölt czik- keink sebet nem fognak fakasztani, mert igazság vezeti minden toll vonuásunkat, s ezt be kell látni a haza minden polgárának, kik köztünk élnek, s velünk együtt a magyar haza felvirágzására törekednek.

Az első czikk igy szól:

Legyünk magyarok.

Kibontotta a zászlót a Buda és Vidéke, s lapjának első oldalára rá nyomtatta: „Nyelvében él a nemzet“.

Itt lobogtatja ezt a zászlót a Duna jobb partján, a hol küzdelemmel kell harczolni egyetlen kincsünkért: a magyar nyelvért.

Küzdve-küzd, — nem erőszakos fegyverekkel, hanem megdönthetien bizonyítékokkal, hogy e haza földjén élők, legyenek bár mily nemzetiséghez tartozók is, tanulják meg annak a hazának nyelvét, a mely táplálja őket és maradékaikat.

A magyar hazában csak magyar szó hangozzék! mert nem elégséges az, és kevés is nekünk, ha valaki német, szerb, rácz, avagy tót nyelven veri meg a mellét, hogy érzelmeiben olyan jó magyar akár a czeglédi: de kell, szükséges és megkövetelendő, hogy, nyelvében is az legyen.

Élni a jólétben, gyökeret verni a haza földjében, ópitkezni, vagyont szerezni és szabadságát élvezni egy ezred év óta álló országnak, a melynek alkotmánya, törvényt, igazságot, és szabadságot oszt neki, és még sem tanulni meg annak az országnak nyelvét: az már mégis részünkről oly türelemre vall, mely jellemzi a magyart, pedig vitézségének és erős karjának súlyát megérezte hajdan egész Europa.

Ha egyes magyar családot a sors csapása idegen országokba kényszerit, kenyeret keresni, bár szivének minden

A „BUDA és VIDÉKÉ“ TARCZAJA.

Ismerőseink.

(Árnyak és fények.)

Magyarevics Jeremiás.

Ki ne ismerné Magyarevics Jeremiást Budán? Van-e közügy, hol az egyháznak ez a kitűnő felkentje nem működött volna? Működött önzetlennül és hazafiasán. Az általános nagy emberi, hazafias, egyházi, fővárosi érdekek mellett — monopóliumot nem űzve — mindig sikra szállt Budáért.

Igazságossága, pártatlansága a választások alkalmával is kitűnt, üol a választók szabadságát megsérteni nem engedte, de a törvényt teljes szigorral hajtotta végre.

Mint a főváros törvényhatóságának tagja tisztét lelkiismeretesen töltötte be és nem mulasztott el egy fontosabb kögyülést sem. Azokban a bizottságokban, melyekben részt vesz majdnem nélkülözhetlen. Munkás, rendszerető és nem engedett soha utat a magán érdekeknek.

Egyházának igazi pásztora, híveinek atyja és őrködik azok erkölcsi és szellemi egészsége felett. A budai görög keleti egyház mindig hazafias szellemű volt s ebben ő példásan járt elő.

A hol embertársain segíteni kellett szóval tettel és tanácscsal ott mindig ott volt.

J Pártolta a szegényeket és ügyefogyottakat lel- I kesitette a csüggedőket.

Valódi pap, ki a fényes helyre, hova a bizalom és a király akarata emelte szintén sokat tesz a legfennköltebb czélokórt.

Az ő tiszteletre méltó személyét Budán általánosan szeretik és kitüntetése mindnyájunk ünnepe.

Samassa Aurél.

A joghallgatókat segítő egyesület elnökévé Samassa Aurélt választották. Samassa Aurél budai fiatal ember és jól ismert kedvelt tagja az előkelőbb köröknek. ítészt vett a múlt évben tartott bástya ünnep rendezőségében. Szives, jól nevelt fiatal ember. Iskoláit nemcsak nagy úri szenvedélyből végezi, de azért mert komoly nagyratörő czéljai vannak. Családi összeköttetése, tanulmányai, szép tehetsége és képességei, a legszebb pályát nyitják meg a jövőben. Szorgaln as, kitartó szerény lelkes magyar fiatal ember, ki méltó arra, hogy most az ifjúság és később nagy dolgok vezére legyen.

Legjobban rajzolja az ő fennkölt gondolkodását az a szép és tartalmas beszéd, melylyel a segítő egyesület január 18-án tartott ülésén székét elfoglalta, s ezzel átvette Szilágyi Dezső örökét.

Ez a beszéd az ő jellemrajza, melyből nem csak az alkotás vágya, de a rendszeretet

is kitűnik s minden részében oly nemesen szerény, mint az a ki azt elmondta.

Egyetértést akar, nem bizonyos irányban, nem politikában, hanem a magyar ifjúság tagjai között óhajtja az egyetértést és testvériséget.

Az egyesületnek sem összeirott története, sem rendszeres levéltára nincsen, pedig ez a múlt tükre, tanúság a jövőre és az igazság fel- bonthatatlanságának tanúsága. Irattárt, iktatást akar úgy szintén a vagyon szaporítását, a könyvtár gyarapítását, a közvetítés fokozását, olcsó közlekedést, engedményeket a szegényebb hallgatok részére a kereskedőknél. A tudományos munkásság mellett a szép művészetek mivelését is czélul tűzi ki. Mindent el akar követni az egyetemi hallgatókat élelmező m e n s a akadémika érdekében. . .

Jól beosztott tervek ezek, melyeknek a megvalósitásához Samassa Aurélnak elegendő erélye és kitartása van.

Ezekben mutattuk be azt a derék budai fiatal embert, kivel a közel jövőben úgy foguuk t lálkozni, mint a szép, jó és igaz mellett küzdő bátor leventével, ki mindig az igazság és sohasem a hamisság utján fog haladni. Ezt tanulta családja nagy nevű és országosan tisztelt fejétől. Ez van vérében, err^ törekszik, ezért tanul, ezért él . . .

„Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava.