Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-27 / 39. szám
Budapest, 1896. V. óvfolyant -W. sz. (Szont-Milníly hava) Vasárnap, szt'ptoiubrr 27. _____ f w _____ 1J ^II HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : CSTZ”CTüL,.^. K1 I\T>Ó-U I VÄTAly, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcza 12 a. Ssőke-káa. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korosa, fél évre 8 korona, évnegyedre 3 korona. I. kér., Alkotás-utcza 12/a. Sztíke-háa. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Országos Oltalom Egylet. i. A Buda és Vidékének az az igyekezete, hogy itt egy Budán székelő országos védegylet alakuljon a tartalékosokból és polgárokból, hazafiság, társadalmi rend, segélyezés czéljából ifjú Sir Nándor urat arra inditotta, bogy be- küldje az általa tervezett Országos Oltalom tételeit mit ezennel közlünk, annál is inkább mert Bellobraidits Lipót százados ur tervével, a mely a kiindulási pont lesz, összeegyeztethető. „Edvi Illés László az „Iparügyek“ legutóbbi számában ismertette meg az iparosok nyugdíjügyének tervezetét. A kamarai m. titkár ur e tervezettel a közjó szolgálatára törekszik; ezt beismerem ugyan, de épen ezért engedje meg ő nekem, hogy én kinek e kérdés napirendre hozásában egy kis részem van, tervezetének hiányosságait erre szóló fölhívása folytán feltárni bátorkodom. Az országszerte posványos és csak bizonytalan jövőt nyújtani képes újkori üzleti és erkölcsi viszonyok miatt a tárA „BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZAJA. Demeter szerencséje. — Regény. — Irta : Erdélyi Gyula. (10) (Folytatás.) A humanizmus terére lép és ha czéljától eltéved is, nem mondhatja el magáról, hogy semmi, mert tervei vannak és ma az emberiség többsége tervelökből áll. A szerencsevadászat ma a tervelés, feltalálás. Először csak egy bolond ötlet kerül a felszínre, azután az tervvé izmosodik; a terv vagy megsemmisül, vagz sikert ér el. A ki elbukik, az hóbortos. A ki keresztül hajtja, az okos ember. Igaza van Menyétes Márton uramnak. Nem kell megijedni. A ki nem fél, nem csügged, lát és élelmes, az boldogul. Mindenből lehet aranyat verni. A kikkel csak életében beszélt, annak mindnek volt egy terve. Ez a tervbizalom pótolja a XIX. század emberénél a talizmánt. Csodaszereket találnak fel dijnokok, uj építési anyagot a színész, repülőgépet a gazda, fonalat a kovács. Napjaink a fonákság, a felületesség és kapkodás napjai. Ki ki a maga mesterségén kívül kalandozik. Komédia az élet annak, a ki jól lát, csak szinvakra szomorujáték. Ezek az ötletek és tervek, melyek kovácsolására csoda, hogy ráér az emberiség, mil! sadalmi osztályok szükségét érzik annak, hogy a naponta előforduló szomorú esélyek elől a bozzájok tartozókat valamiképen megmentsék. A helyett azonban, hogy a szabad ipar és kereskedelem ferde kinövéseinek káros és bomlasztó befolyását megfigyelnék s ezeknek a társadalomra és közgazdaságunkra való hatásától származott bajokat a tisztességes megélhetés biztosításával előbb orvosolnák, illetve a bajok eredete okozati összefüggéseinek figyelembevételével a a szabad ipar és kereskedelem törvényeit reformálnák, a túlkapások lehetőségeitől megtisztíttatnák — jobbára egy darabka angol flastrom gyógyerejének megfelelő egyoldalú óvintézkedéssel akarják e nagy szervi betegségben szenvedő osztályokat meggyógyítani. Az iparosok nyugdijegyesületének tervezete is — habár nemes czél felé törekszik — az alapmunkálat teljesítése nélkül akarná azt a házat felépíteni, mely az iparosoknak menedékhelyül szolgálni volt hivatva. E leendő egyesület e szerint épen úgy, mint minden eddig óletbeléptetett ■ e féle egyesület, inkább spekulatív, mint | fiókkal kecsegtetik azt, kinek agyában megszületett. A lélek szanatóriuma. Hangzatos czim. A hirdetéseknél is a czim határoz. Ezt az ötletet ő értékesíteni fogja, azután ismét más ötletet szerez. A világ ilyen, használja igy a világot. Nem kell egyéb ehhez, csak egy doktor és néhány ujságczikk, köszönetnyilvánítás a magas uraságoktól, pár kigyógyult beteg. Mivel gyógyít? Az titok. Merítheti fűből - fából. Százon nem segít, négy kigyógyul. Meg van az eredmény. Jönnek elismerő levelek, rendjelek. Egyszerre csak nagy ember lesz, kihasználva és jövedelmeztetve a humanizmust. Egy kis rejtélyes beszéd, tartózkodás, rábeszélő tehetség és meg van a részvénytársaság, mely az ötletet megveszi. Ügyes ember kezében az ötlet nagy tőke. Menyétes Márton szavát kövesse csak: nem kell megijedni. Nos hát, ő nem fog megijedni. Ott a kincs fűben és fában. Most már jogczime van az ismerkedéshez. Rábolcs jövője, ez van zászlajára írva. Meghálálja azt, hogy a fű és fa meggyógyította és felébresztette tetterejét. Miért ne sikerülne ez a terv ? A vidék kies és egészséges, doktornyelven szólva: ozontartalma dús. Vigasztaló tájék, nem zordonan vadregényes. Nagyon sok szomorú ember van a világon. Lesz kéthetes, hathetes, évnegyedes és egész éves kúra. Blazirt kedélyek egyenek csak Menyétes Mártonná főztéből, hallgassák Menyétes uram okoskodását, bámulják Gertrudot — és meggyógyulnak. jótékony természetű intézmény gyanánt szolgálna. A fődolog ennél is a tőke oly- ként való gyűjtése, hogy a kikötött határidők közben sorsüldözöttekkó lett nyugdij egyes illeti tagok befizetett, de odaveszett fillérei azok javára gyümölcsözzenek, kiket a balsors üldözni megkímélt. E nyugdíj-tervezet szerint is az alapszabályok értelmében, ha a tagok a kikötött határidőn előtt nyomorba jutnak, ezek számára a végső menedék élvezése szintén lehetetlenné van téve, holott emberbaráti szempontból ezeket okvetlen oltalomba kell részesíteni. A tiz évi tagság betöltése előtt sem rok- kantá, sem vagyontalanná nem szabad a tagnak lennie, ha valamit kapni óhajt; de pláne, ha rendes nyugdijat szeretne huzni, akkor negyvenévig szerződéses viszonyba kell az illetőnek az Úristennel lépnie, hogy őt ily hosszú időn át nyug- dijkötelezettségeinek pontos teljesítésében valamiképpen meg ne akadályozza, A befizetés dolgában a tervezet igen magas díjakat számít, sőt hogy a teljesített fizetségekkel a tagok soha tisztában ne lehessenek, fix dijak helyett A főgyógymód a kerti és mezei munka. A ki elfárad és pihenni tud, az meggyógyul. Mennyi pajtása jön majd kimerülve ide és duzzadó egészséggel távozik. A ki itt lát és néz, az biztosra veheti, hogy felüdül. A rábolc8Íak áldani fogjak emlékét. Agyában elkészült a terv. Egy kicsit érleli, azután leírja. Valamit tudott rajzolni is, majd az épületek és beosztását is elkészíti. A czim is jó. „Lélek- vagy kedélyszanatórium.“ A névben benne van a programm. A fásultság és unalom nincs többé. Igazi nagy társadalmi reform. A kigyógyult emberek magasztos eszmékért hevülhet- nek s munkakedvvel térnek vissza a társadalomba. Költészet, szép táj, jó levegő, őszinte emberek, mesterkéletlen egyszerűség, munka, jókedv, ebből áll a kúra. Patikárus nem gazdagodik belőle. Néhány czikket is ir a lapokban. Bevezető-közlemény, az unalom és kedélyteleoség, munkakerűlés, a lelkesedés gátló okai, a gyógymód ismertetése. Mindez felöntve a humanizmus általános mártásával. Mikor igy, gondolkodás közben az utczára fordult, szemközt jött vele Lornya Máté. — Hozzám tetszik, kedves uramöcsém ? — kérdé. — Szándékomban volt. — Nagyon szép, mert én akartam tiszteletére lenni. — Legyen szerencsém. (Folyt, köv.) „Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava.
