Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-20 / 38. szám
Budapest, 1896. (4.) BUDA és VIDÉKÉ Szeptember 20. Tabódy József elnöki jelentése a «Feliér-kereszt egylet» közgyűlésén.*) Fenséges özv. trónörökösné cs. és kir. Főherczegnő! Legkegyesb Védasszonyunk ! Tisztelt díszül és! A szegény szülőnők és gyermekeik ingyenes eltartása, gondozása és orvoslása által a nagy gyermekhalandóság ellen küzdő és ez évben a lelenczházat megvalósító Fehérkereszt országos lelenczház és gyermekvédő egyesület f. évi junius hó 29-én fennállása 11-ik, üdvös működésének 10-ik évét töltötte be. Nem szándékom egyesületünk tízéves működésének történetét részletesen előadni; itt csak czélunk, irányeszméink és ezek megvalósításának eredményeire kívánok szorítkozni. 1885-ik év junius hó 29-én, Szt. Péter és Pál napján alakult meg egyesületünk „Szegény beteg gyermek egylet“ név alatt, mely magát más xokonegyletekkel összetévesztés kikerülése végett, az ártatlan gyermekekkel való foglalkozásának megfelelő „Fehérkereszt“ nevet 1887-ik évi november hó 17-én 74.918. sz. a. kelt belügyminiszteri jóváhagyással vette fel. Megalakulásának indító oka: a Magyar- országon oly ijesztő mérvet öltött nagy gyermekhalandóság felgondolása volt és czélja: a gyermekmentés! Már a legnagyobb magyar, Széchenyi István fel-feljajdult azon, hogy „kevesen vagyunk !“ A születési arányszám Magyarországon éppen nem kedvezőtlen, kedvezőbb, mint Fran- cziaországban; de annál kedvezőtlenebb a halá- lozási arányszám, a 0—5 év közti gyermekeknél 1000-re 424 esvén (holott a többi európai államokban 409 a maximum). Nem ismételhetjük eléggé, hogy évente 300.000-re, az összes elhunytak több mint felére rúg az öt év alatt elhunyt gyermekek száma, ugyanannyira, a hányadmagával jött ki Árpád apánk Etelközből, mi annyit jelent, hogy egy évben egyre-másra minden nyolczadik öt év alatti gyermek elpusztul és hogy nyolcz újszülöttből négy éri el az ötéves kort és a mi még inkább elszomorító, az, hogy főleg a tiszta magyar vidékeken. Ennek oka egyrészt a nyomor és a bűn ; de nagyobbrészt az, hogy a hiányos erkölcsi, vagy értelmi nevelésnek áldozatul esett nőt a társadalom nem utbaigazitó támogatásával istá- polta, hanem eltaszitva magától, őt és ártatlan gyermekét bünhődésre Ítélte. És oda állottunk mi, oda állott egyesületünk, hogy a válságos pillanatban az ingadozónak erkölcsi és anyagi segítségére legyünk, ho^y az anyai kötelék lehetőleg fentartása mellett, életét megmentsük, felnevelve 0—14 éves korig úgy a törvényes, mint a még elhagyottabb törvénytelen gyermeknek; mert mit ér, ha csak a hatéves kortól árva- és szeretetházakban felneveljük a gyerekeket; de a 0—6 év közt a felét pusztulni hagyjuk. A téves erkölcsi felfogás mellett még egyéb nehézségekkel is kelle megküzdenünk ! Nem kisebb nehézséget okozott az a második, alapjában hazafias, de egyoldalú felfogás, mely a hazafiságnak, a nemzeti anyag elhanyagolása mellett csupán a nemzeti kultúra által vél eleget tenni, nem gondolva avval, h°gy habár nyelvében él a nemzet, mit ér, ha mielőtt magyar szót kiejthetne ajka, elpusztul a még csak leendő ember és a társadalom mulasztási bűne, sőt hibája miatt napról-napra logy jövőnk remény világa. Holott, ha, miként az 188 7-ik évi közművelődési kongresszuson indítványoztuk, a közmivetődési egyletek megfontolva azt, hogy a nemzeti anyag megmentésének kérdését, egyesületünk czélját érdekkörükbe vennék a viszhatás kizárása mellett, térfoglalásban is nyernének és éppen nem for- csolnák, sőt növelnék erejüket; mert a megmentett gyermekek révén, az idegen ajkú anyákat és az anyák által az apákat, a hála és *) Mutatvány az Évi jelentésből. szeretet alapján, a nemzeti állameszmének megnyernék. Hisz századunk legnagyobb katonája, Moltke, nejének sírkövére is helyesen vésette e szavakat: „A szeretet a törvények törvénye!“ És az érzelmek és érdekek összhangba hozatala legjobb biztosítéka a békés és sikeres előhala- dásának a közmivelődés terén is. A harmadik főnehézséget képezte úgy a székes-fővárosban, mint a vidéken is: a rokonegylet sokasága, mely a még oly üdvös és hiánypótló uj egylet iránt mindinkáb tartóz- kodvá teszi és kifárasztja a közönséget. Az igazság azonban utat tör magának! A nagy közönség java megértette a kezdeményezőket — kitartás győzött! Csakhamar 510 emberbarát csoportosult zászlónk alá és lehetővé tette, hogy 1886. julius 1-én egyesületünk tényleg megkezdhesse működését. Alig múlt el három év és a „Fehér-kereszt* lélekemelő ünnepet ült 1889. év október hó 20-án, midőn eddig csak bérházakben gyakorolván jótékonyságát. VI. mozsár-utczai 16. sz. a. 40 ágyra berendezett saját házát avathatta fel a gyermekmentés otthonául. A nagy czél kitűzésére elég volt a társadalmi bajok felismerése; a nagy czél megvalósítására vállvetett törekvés, leleményes gond és tetterős vezetés kellett. Az erőgyűjtés alapvető munkáját a nemes- lelkű Károlyi Sándor grófné, és Török János volt főkapitány, mindnyájunk közreműködése mellett, vezették és mióta egyesületünk működését megkezdé, szeretetreméltó Szapáry Is ván grófné és Ráth Károly főpolgármester bölcs vezetésének, a választmány és tisztikar, különö- nösen az igazgató főorvos dr. Szalárdy Mór, a házirend gondozó Dániel Ernőné és Böke Gyu- láné alelnöknők, valamint a pénzt és lelkieket kezelő, nemrég elhunyt dr. WayandGéza pénztárnok lelkész buzgalmánnk, a m. kormány és törvényhatóságok támogatásának, főleg a pedig haza gyermekei megmentésében vigasztaló örömét lelő Stefánia özv. Trónörökösné ő Fensége védnökségének köszönhettük e rövid idő alatt elért sikereinket. Hogyan sáfárkodott az egyesület a közönség bizalmával, megjelent évi jelentésünk mindmegannyi számadást képeznek. Ezekből kitűnik, hogy már a negyedik évben volt: 11 (100 frt) ágyalapitó (első a főváros), 23 (200 frt) alapitója, 90 (50 frt) párttolótagja, 560 (3—10 frt) rendes tagja és 20*801 frt vagyona. Elmondják ezek, hogy az első félévben 27, a második évben 98, a harmadikban 159, a negyedikben már 295 anyát és gyermeket, összesen közel 500-at vettünk fel intézetünkbe és tartottunk el nyolcz naptól hat hétig ; elmondják, hogy az első évben csak öt ágygyal rendelkezhettünk, a másodikban tízzel, a harmadikban már 18-al Hány bűntettet akadályoztunk meg már eddig szerény eszközökkel ? Elmondják, hogy működésünk egyébként is mily jó hatással volt a társadalomra, melyet egészséges dajkákkal lát el; sok ezer gyermeket ingyen gyógyít ; elmondják végül, hogy az országban fiókegyleteink hogyan alakulnak? a vegyes ajkú és felekezetű megyékben is áldva a magyar testvérileg segítő jobbját. 1888-ban legtöbbet köszönhettünk ő cs. és ap._ kir. Felségének és Felséges asszonyunknak. O Felsége maga és a Királyné nevében 1000 frt ágyalapitványt tett, kijelentvén, hogy a valóban üdvös és hazafias intézmény pártolásra méltó és felvirágzása igen kívánatos és remélhető, hogy általápzsan fel fog karoltatni. A királyi példa és szózat, miként a tavasz melegítő napsugara, megtette emelő és buzdító hatását. Simor János bíboros herczegprimás meggyőződvén a Fehérkereszt jótékonyságáról és arról, hogy ezt felekezeti különbség nélkül gyakorolja, az egyesületi házvétel alkalmából czéljai megvalósításához 5000 írttal járult, ezzel nemcsak azt bizonyitván, hogy miként 50 éves jubileuma alkalmával mondá: „nem csak díszpolgára, de cselekvő polgára akaU lénni a fővárosnak“, hanem fényes, követendő példáját adván annak, hogy a kath. magyar, hazafias főpapság magasztos honvédelmi hivatásának is tudatában van, melyet ma mivel sem tölthet be inkább, mint a nemzeti kultúra pártolása és a nemzeti anyag megmentése érdekében hozott áldozattal. Haynald Lajos bíboros érsek és Schuster Constantin váczi püspök szinte tagok lőnek. Tisza Kálmán belügyminiszter, ki valamint utódai: Teleky Géza és Szapáry Gyula grófok körrendeletileg ajánlották volt a Fehér- kereszt-egyesületet a törvényhatóságok figyelmébe, a Karácsonyi Guidó-alapból szinte 1000 frt ágyalapitványt tett. A főváros, mely mindjárt megalakulásakor 1000 frt ágyalapitvány- nyal támogatta, 1000 frtot minimális évi segélyt állított be költségvetésébe, melyet később 1200 frtra emelt fel; 4000 forinttal járult házépítéséhez. Pest-Pilis-Solt-Kiskunság vármegye előbb 500, majd 1000 frt alapítványt tett. A lelkesítő példát követték : Győr, Torontói, Nyitra, Arokszállás, Csíkszereda, Kecskemét, Makó, Zombor, Rimaszombat és Yersecz törvényhatóságok és városok. A sajtó a fővárosban és a vidéken a legmelegebb érdeklődéssel kisérte egyletünk minden mozzanatát. Ez évben a fővárosban : a Il-ik kerületben, Pestmegyében: Yáczott, Mendén, Úriban, Tápió-Sülyben, Tápió-Sápon, Tápió-Sághban, Tápió-Szecsőn alakultak fiókok. Az 1889-ik év, leszámítva egyleti házunk ünnepélyei felavatásának mozzanatát és Fenséges Yédasssonyunk által arisztokracziánk kimagasló előkelőségeinek (tiz) védnökhelyettesekül történt kinevezését és többeknek kiváló érdemeik elismeréséül, mások buzdításául saját pecsétjével és aláírásával ellátott diszokirattal lett kitüntetését, nagyobb actió nélkül folyt le. Az 1890-ik évben újabb anyagi és erkölcsi lendületet nyert egyesületünk Stefáni özv. trónörökösné, Albrecht főherczeg ő fenségeik és Szapáry István grótné ágyalapitványai és két nevezetes mozzanat által: Egyik volt, hogy ő Fensége Fővédasszo- nyunk kegyes pártfogása folytán, a XY-ik jótékony államsorsjáték jövedelmének 1—20. részében részesült. A másik, hogy uj elnöknőnk özv. Károlyi Alajos grófné f'enkölt szelleme uj életet öntött a feledhetlen emlékű, jóságos Szapáry István grófné betegeskedése folytán történt lemondása által lahangolt igazgató választmányba. Uj fiókegyletek jöttek létre Rákos-Palotán, Kókán és Kalocsán. 1891- ben újabb, megfeszített munkára buzdított hivatalos elfoglaltsága indokából sajnálatunkra lemondott Ráth Károly főpolgármester helyébe megválasztott uj elnökünk Teleky Géza gróf, ki mint született és tapasztalt kitűnő emberbarát, melegen felkarolta a gyermekvédelem ügyét. Ez évben 485 anya és 489 gyermek vétetett tel. Rendes tagjaink száma 637-re; pártoló tagjaink száma 102-re emelkedett; összes fiókjaink, melyek a Temesvárt, Szegeden, Szabadkán alakult újakkal szaparodtak, 1000 tagot számláltak. Millacher Lajos polgártársunktól 2000 irtot örököltünk. Cselekvő vagyonunk 35.912 forint 72 krt, jövedelmünk már 13 591 frt 41 krt tett ki. 1892- ben Fenséges védasszonyunk 1891. deczember 12-én kelt, Tabódy József m. elnök és Ráth Károly főpolgármesterhez intézett 1. k. kéziratában a rokonczélu egyleteknek a Fehér- kereszt-egyesülettel leendő egyesítése iránt kifejezett óhajnak megfelelőleg, az Ivánka Imre elnöklete alatt fennállott „Lelenczház létesítő egylet“, hogy kitűzött czélját általunk megvalósítsa, feloszlott és vagyonát belügynunisteri jóváhagyás mellett, egyesületünknek átadta. Királyi Pál és Wahrmaun Mór elhalt hazánkfiától 1000 frt ágyalapitványt és 200 frt adományt örököltünk. Május 1-én tartott virágbazár és egyetünk javára rendezett Thé Dansant együttesen 1323 fr4, 88 krt jövedelmezett; szárhos kisebb és nagyobb alapítvány és adománynyal gyarapodott egyletünk vagyona. Gödöllőn, Nagy- Becskereken és Liptó-Szent-Miklóson tekintélyes uj fiókjaink alakultak, melyekhez ö Fensége védnökhelyetteseket nevezett ki. De főleg lenditőleg hatott anyagi erőink gyarapodására az, hogy hála gróf Szapáry Gyula volt belügyminiszter gondoskodásának évi Kezdetlegesnek
