Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-20 / 38. szám
HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : GrSTTTXj-A.. KIÜLDÓ-HIYATAI,, Megjelenik minden vasárnap. S^RKKSZTÓSÉG, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: I. kér. Alkotás-utc&a 12 a. Ssöke-háa Elöflaetéai árak : Egész évre 12 korosa, fél évre 8 korona, évnegyedre 3 korona. I. kor., Alkotás-utoaa 12/a. Satíke-háa. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Polgár erények. Utón és útfélen joggal és jogtalanul haljuk azt a panaszt, bogy Budáért és vidékéért nem történik semmi. Korholjuk a kormányt a megyéket a tanácsot, főszolgabirákat, törvényhatóságot, elöljáróságokat. A Buda és Vidéke mindég méltányosan a bajt tüzetesen vizsgálva okot és okozatot tekintve szólal fel. utánna jár, sürget, értekezik a közügyek és polgárság érdekében. A sajtó, kormány, hatóságok komolyan veszik lapunkat. Felszólalásaink, sürgetéseink személyes érintkezéseinkre megmozdulnak, válaszolnak és elintéznek. A legelhanyagoltabb ügyek kerültek elő a poros levéltárakból és foglalkoznak, tanulmányoznak. Rég elfelejtett ügyek jönnek napvilágra. Indítványaink legalább is a tervek alakját öltik. A ki figyelemmel kisérte öt éves pályánkat az nem vonhatja kétségbe, hogy igazat beszélünk és a Buda és Vidéke kiszol- gálta a közönség bizalmát és jóakaratát. Tárgymutatónk tekintélyes A „BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. Demeter szerencséje. — Regény. — Irta : Erdélyi Gyula. (9) (Folytatás.) Ej-ej, lélekszanatórium, orvos, legényember! Ha ez a famíliába jut, ide telepedik, — oda az aratás, más is abrakoltatja a temetőt. Máté ur nem sok szavát vette a doktornak. Ez folytonosan a lólekszanatóriummal bíbelődött és már azon a ponton volt, hogy ő alapit egy lélekszanatóriumot. Korábban ment el, mint szokott és a községházára tért be, Tese Tóni ép akkor ocsúdott a lélekszanatóriumról. A jegyzőné nem hitte, hogy az idegen ilyesmit forgasson az agyában; hiszen pinczér. Ő látta a Margitszigeten; fagylaltot hozott neki, ahhoz is ügyetlen volt. 0 holipnit kért és vajas kiflit adott. Akármit beszélnek, ő tudja, hogy pinczér. A doktor megkönnyebbülten lélegzett fel. Ámde a következő perczben az jutott eszébe, hogy manapság a természetgyógyászoknak mindent megengednek. Ha pinczér is, de ez a lélekszanatórium még is felépülhet . . . Ha pinczér, úgy orvos czége kell hozzá. Beszélni fog vele. Sok bolond ötlet sikerült már. Akár hogy történik, úgy történik, foghat ő a zavarosból is halat. j kötet lenne és a ki ezt elolvasná bár- I milyen közönyös is velünk szemben azt elismerné, hogy nem henyéltünk. Sok fagy engesztelés és rögtörós után a közönség hozzá szokott, hogy egy szorgalmas és lelkiismeretes közve- titöje van és ez a „Buda és Vidéke“. Czikkeink a gyengébbek, a jobbak viszhangra találnak és a koránk szórakozott befolyásos munkatársak működése széles körű olvasóink figyelme folytán a Buda és Vidéke jótékony hatását bizt.o- sitják. A mi erősségünk a polgár erényeken alapul. A jól kifejlődött polgár erény, a kötelesség tudás és teljesítés a „Buda és Vidéke“ egyetlen tőkéje. Minél jobban ébrednek a polgár erények annál jobban terjed lapunk. Minden olvasónk apostola ügyünknek. Táborunk szaporodik, fegyver barátaink sokasodnak és a tartózkodók, közönyösek és ellenségek közül sokan válnak jó akaróinkká. Mi egy családot képezünk olvasóinkkal, az olvasót megakarjuk ismertetni olvasóinkkal ezért nyitottuk meg ; a polgár errények csarnokát az | Rencsi Barnát kereste fel. A nagyságos asszonynak úgy is migrénje volt. Nagyon szeretett volna megismerkedni a gavallér úriemberrel, a ki olyan szépen öltözködik. Itt alig van kivel szót válthatni. 0 hozzá van szokva, hogy neki udvaroljalak. Unalomtól pusztul el úgy is. Nagy ügyetlenség, hogy a társaságba nem tudják vonni. A doktor is elparasztosodik. Eddig beszólt, most mindig hallgat. Ma délután nem lehetett ő nagyságának a doktor ura panasza. A lélekszanatórium beszédessé tette. Nagy bátorság egy pinczértől hogy ilyen nagy tervbe vág, — Micsoda pinczér ? — kérdi bigygyesz- tett ajakkal ő nagysága, ki megijedt, hogy valami rokona, mert a korcsmárosok között van ilyen bőven. — Az idegen, a ki a korcsmában lakik. — Hát nem a jegyzőné találta ki, hogy pinczér ? — Nem nagyságos asszonyom. — Kár, mert igy nem találkozhatunk. — Már miért ne ? — kérdé Rencsi Barna, ki neje boszankodására sokszor adta a demokratát. — Maga talán per tu is lenne vele, lelkem. — Miért ne ? — Rossz ízlés . . . — Bele szoktam. — Rokonaimtól nem, mert ezeknek önálló üzletük van. — Hallja, hogy ennek is önálló üzlete lesz. Doktor ur, ha beszél vele, ajánlja, hogy akcziákra csinálja ezt a lélekszanatóriumot. Nem utolsó eszme, a humanizmus kitűnő tőke. az Ismerőseink rovatát, melyben bemutatjuk az érdemeseket ne vök szerint és bemutatjuk az ártalmas faj képe két is, a kik megakasztják a haladást és boldogulást. A magyarosodás, társadalom, közművelődés emelkedéséért küzdünk a melyekben leginkább nyilatkozhatnak a polgár erények. Tanitás ügye, közgazdaság. közigazgatás kérdéseivel is foglalkozunk, de csak Buda és vidéke szempontjából. Beszámolunk az eseménj^ekkel, adimk terveket, közlünk eszméket, indítványokat melyekből a polgár erény épithet. Éhez a polgár erényhez fordulunk és kérjük annak lelkes megnyilatkozását lapunk érdekében. Minél többen olvassák Buda és Vidékét annál nagyobb a sulva és annál több eredményt szülhet az általa megindított mozgalom, vagy valósulhat az eszme a terv. Minél többen csatlakoznak a lap terjesztői és előfizetőihez annál értékesebb lehet az és annál több figyelembe részesül a kellő helyeken. Minél több család körében terjed a — Komolyan érti ezeket az akcziákat, Barna öcsém? — Egész komolyan, mert minden humanizmus kitünően jövedelmez. Ismerek olyant, a kinek ilyen intézte van, mind sokat nyer. Jó lesz azt a lélekszanatóriumot vele megbeszélni. A doktor csak ümmögött, mint egy nehéz beteg ágyánál, csóválta fejét, fogta a saját pulzusát. V. A lélekszanatórium. Ácszugi Demeter maga sem hitte, hogy ez az ötlete, melylyel a rábolcsiak kíváncsiságától és Lornya Máté faggatásaitól akart menekülni, milyen hullámokat vert a rábolcsi körökben, Nagyon lehangolta őt, ki itt füből-fából kereste megélhetésének alapját, Máté ur kérdése: mivel foglalkozik? Reá nézve igen megszégyenítő lett volna a felelet, mert egyenes és igaz válasza a lehetett volna, hogy semmivel. A ki pedig semmivel foglalkozik, az semmi és senki. Egy nulla, a mi előtt ha szám nincs, értéktelen. Ezt a számot kell neki kutatni és megtalálni. Elhagyja Rábolcsot. Először erre gondolt. Később azonban belátta, hogy a mivel itt végzi, másutt azzal fogja kezdeni. Sorsát csak úgy megtalálhatja Rábolcson, mint egyebütt. Itt is van fü. Itt is van fa. Hiszen egészséges, erős ember. Megtanul dolgozni. Napszámba is eljárhat. Kinek mi köze hozzá. Hány volt gazdag ember hord zsákot a Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava. V. évfolyam 38. sx. (Szent-Miliály hava) Vasárnap, szoptomlKT^20.
