Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-30 / 35. szám

• Budapest 1896. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Augusztus 30. Elhatározó és nagy esemény lesz ez Budára nézve és egy szebb és fényesebb jövő hajnala s Buda és vidéke nagyobb lesz mint valaha volt. _0__ Fer encz József csúcs. (Saját külön tudósítónktól.) Az ezredik év augusztus havának 18. napjától kezdve ez a név tündöklik a Magas Tátra, sőt bérezés hazánk legmagasabb pontján, a 2663 méternyire fölnyuló gerlachfalvi csúcson. Lapunk mindig meleg érdeklődéssel ki­sérte a turistaságot, s ezzel együtt ennek a magyar nemzeti önérzet ápolását ezélzó műkö­dését s ennek jeléül külön tudósítót küldött ki annak a ritka ünnepélynek leírására, mely­nek fül- és szemtanúja a Mindenhatón kiviil csupán ennek kiválasztott 47 halandója volt. Augusztus 18-án adta ugyanis át a Ma­gyar Kárpát Egyesület Gerlachfalva község elöljáróinak további gondozás végett azt az emléktáblát, melyet Egenhoffer Teréz lel­kes honleány tetemes költséggel, de még több fáradozással s önzetlen hódolatból, példaszerű hazaszeretetből állíttatott föl a szédítő ma­gasságban. Olvasóinkat bizonyosan érdeklik a részle­tek is, minél fogva egyet-mást elmondunk ez érdekes ünnepről, a mint azt a helyszűke en­gedi. Egenhoffer kisasszony ugyanis szenvedé­lyes turista s jó honleány.*) Ezek az érzelmek érlelték meg benne azt a szellemes és eredeti tervet, hogy Magyarhou legmagasabb pontján emléktáblát állíttat fel az ezredik év alkalmá­ból s az uralkodó születése napján. Az emlékkő tehát olyan helyen áll, a hova a turisták közül is csak kevesen jutnak, mert az ut fölötte veszedelmes, hoss-u és fá­rasztó. Megbízta tehát a Gerenday ezéget,**) hogy a Ponori Thewrewk Emil által szövege­zőit föliratu emléktáblát készítse el. A tábla az a része, melyen a „Ferencz József csúcs 1896“ felírás aránylik, fehér márvány, a többi diorit s 6 napszámos teljes 2 napon át huz- gálta, tolta, taszította, mig a Gerlachfalva fölött levő magaslatról a csussra fölvitte. A fölirat felső baloldalán a magyar czimer van bevésve. Az összes költségek közel 1000 frtot tesznek ki, — a mint szakértőktől hallottuk. íme a szöveg: A magyar nemzet honalapitásának ezredik év- I fordulója emlékére, Első Ferencz József bölcs uralkodása 48. évében 1896. íme a legmagasabb oltár Ezredéves hazánkban Uj ezer esztendőt kér az Egektől imánk. Állította Egenhoffer Teréz budapesti tag. Magyarországi Kárpát Egyesület. A részt vevők reggeli 4 órakor indultak a Felka-völgyből a csúcsra s csak ekkor tud­ták meg, hogy a nap hőse, Teréz kisasszony már éjjeli 1 órakor elindult vezetőjével és málhahordójával, ... ne hogy valaki meg­előzze ; s fönt a csúcson maga tűzte ki a bá- romszinü lobogót. Osszegyülekezvén a közönség, melynek soraiban Lázár Julia kisasszony is hősiesen megállta a turistapróbát: az emlékkövet meg­ható és rövid beszédek kiséretéban átadták s illetve átvették. Ezután lefelé vonult a tetőtől-talpig sá­ros és vizes, izzadó, do mindig derült hangu­latú kis csapat és a Schlesier Hausban ebédelt. Természetes, kogy felköszkntőkben nem volt hiány s alkonyaiig ittunk a jókedvű adakozó egészségére s a magunk jóvoltára. A Magyar Kárpát Egyesület s a hazai turista egyesületek sem ingnak reám meghara­gudni, ha e helyütt fölemlítem, hogy nem nagy dicsőség reánk nézve, ha magyar területen sziléziai emberek építenek menedékházat, a milyen például a felkavölgyi „Schlesier Haus“ felirásu csinos épület is. —y. *) Zászlót tűzött az idén a budai János-hegyreis. **) A Buda és Vidéke ajánlata folytán. A mi budai és vidéki hegyeink között is lehetne sok szép pontot megjelölni s ezzel is terjeszteni a történet tanúságait. Szerkesztő. Szabad hirdetések. A bólyegilleték fizetését és beszedését törvény rendeli el. A törvény tisztelet az ál­lampolgárnak első és főkötelessége. A törvény azért van, hogy annak engedelmeskedjünk. Leg­nagyobb szabadság ott van, hol a törvényt végrehajtják. A hírlapok a hirdetések után bélyegille­téket fizetnek. Helyes-e vagy helytelen ez a törvény azzal most nem foglalkoznak, bár ha a vidéki hírlapírók kongresszusán ismételten előfordult az az óhaj, hogy a hírlapok ^élyegilletéket törüljék el. Addig azonban, mig a hírlapokat a bélyeg­illeték fizetésére törvény kötelezi azt meg kell fizetni, ha terhes, ha nem. A hírlapok egyik jövedelem forrását ké­pezik a hirdetések, há bár nem olyan rózsásat, mint sokan hiszik. A jövedelem után a bélyeg­illetéket be kell küldeni. Nincs szavunk ellene. Csakhogy az állam a hírlap hirdetéseket megilletékezi, de nem védi a hirdetők érdekeit az által, hogy némely dolgok kikerülték a figyelmét. Közlekedési eszközeinken számtalan hirdetés van, mely egész évben ott marad és azt hiszem csak egyszer fizet illetéket. A ezégek kocsijain is ott diszeleg a ezég czime és lakása, kérdés, hogy fizetnek-e ezek az óriási táblákért bélyegilletéket. Nem azok­ról a kis táblákról beszélünk, melyeket a rend­őrség rendel el, de a nagy rikító képekkel el­látott kocsikról. Nó de hát ezek még türhetők, és hát ebbe nem is avatkozunk, csak úgy emlí­tettük mint megfigyelésre való tényt. Furcsa azonban a kázak kapujaira, abla­kokba, fákra és falakra raggatott, akasztott különféle bélyegtelen hirdetés, a mi egyenes jövedéki kihágás. Egy krajezárt, mely erre ki van szabva minden háziúr, vagy hónapos szoba hirdető megfizethetne s ebből az országban szép összeg jönne ki. Ajánljuk a pénzügyigazgatóságok figyel­mébe. Ha a lapok minden hirdetés után 30 krajezárt fizetnek, ha fizetnek a szinlapok. fal­ragaszok, ha sem nem születhetünk, sem nem esküdhetünk, sem nem halhatunh meg bélyeg nélkül, legyen mindenkire egyforma a törvény. Ráczvárosi haramia. Nem is gondolná az ember, hogy a Rácz- városban ilyen is van, különben a sváb gyere­kek szolgáltatták ezt a ritka formájú gazembert ............Egy 10—12 éves körüli lányka balla­gott a Naphegyen vezető utón hazafelé, midőn a közeli bokorból előugrik egy suhancz, és ami nála van, követeli. A leány, daczára, hogy a fiút ismerte, megijedt s a kötényében volt ér­téktelen holmit a fölre önté. A fiú ezzel nem érte be, hanem látván, hogy a leány kezében pénztárcza van, ezt kicsikarta a kezéből és elszaladt. A leány segítségért kiáltott, de már későn. Arra ment egy sétáló társaság és észre­vette a siró leánykát. Kérdezték tőle, mi baja ? Erre elmondta a fent történteket, A társaság tagiai (akik között az én feleségem is ott volt, aki e hirt beküldőm) intézkedtek, hogy a rend­őrség tudomására jusson a dolog. Hisszük, hogy meg is lesz a kellő foganatja. A suhancz ráczvárosit Leeb Károlynak hívják. A tárczában 5 frt 10 kr készpénz és egy zálogezédula volt. Valószínűleg ennek ki­váltásáért küldötte a szegény leányt az anyja. E hir beküldőjének is sok panasza van a sváb gyerekekre, a kik neveletlen lármájukkal, dobálkozásaikkal és egyébb csintalankodásaikkal valósággal veszélyeztetői az embernek. Soh’sem tudja az ember, mikor repül a fejére egy kő­darab a nyitott ablakon keresztül. A múltkor is a kis leányom fejét dobták meg. Ablakot kitörtek. — Jó volna ha a rendőrség el-elláto- gatua olykor-olykor a Gellérthegy-utczába, mert ott folynak a ezek dolgok (lehet, hogy másutt is) és megfékezné ezeket a szilaj paripákat, akik — a közegészséget is veszélyeztető ronda eljárá­saikkal valóságos botrányt idéznek elő az utczá- ban. A szülőkkel nem lehet magyarul beszólni. Taksonyi. Uíosnyák kiállítási katalógus. Az Ezredéves Orszégoi Kiállítás bosnyák- herczegovinat osztályának katalógusa most hagyta el a sajtót. Ez a 22 ivéé terjedő kötet magyar és német szöveggel jelent meg. Két részre osz­lik: az átalánosra és a specziálisra. Az átalá- nos rész tulajeonképen Bosnyákország és a Herczegovinai monográfiája, a melyből az ol­vasó tárgyilagos tájékozást nyer az okkupáit tartományok viszonyairól. A bevezetés a geo­gráfiai, történelmi, vallási, gazdasági, kulturális, igazságszolgáltatási, kormányzati stb. viszonyo­kat és intézményeket ismerteti, aképen, hogy tiszta képet alkothatunk magunknak arról, ami 1878 óta ezeknek az országoknak a fölvirágoz- tátására történt. Külön fejeztek tárgyalják a a bányászatot, a mezőgazdaságot (állattenyész­tés), a közoktatásügyet, a közlekedési viszonyo­kat (bosnyák-herczegovinai államvasutak) erdő- gazdaságot, halászatot, vadászatot, a zeniczai fegyintézetet, a háziipart, a bazáréletet, a dohánytermelést és dohánygyártást, az építés­ügyet (útépítés, vízépítés, magasépítés stb.), a szerajevóielekiromos vasutat és világítást. Külö­nösen érdekes fejezetek szólanak a műiparról, a sokszorosító iparról (irodalomtörténeti váz­lattal) és az etnográfiai viszonyokról. Magyar nyelven ez az első könyv a mely pontos sta­tisztikai adatokkal támogatja alaposan előadja, minden dicsekedés nélkül, a száraz tényekre támaszkodva, hogy az osztrák-magyar kormány­zat tizennyolez esztendő alatt milyen nagy ered­ményeket ért el a reábizott európai mandátum végrehajtásában. Hiteles szöveg ahhoz a fényes képhez, melyet az Ezrdéves Országos Kiállítás pompás bosznyák-herczegovinai osztálya tár elénk Bosznyákország és a Herczegovina meg­lepő haladásáról. Aki tájékozást óhajt szerezni ezeknek az országoknak a viszonyairól, pedig kívánatos volna, hogy Magyarországon minél többen tudják, mit csinál a Száván túl Kállay Béni, ez a geniális magyar államférfiu, annak melegen ajánljuk figyelmébe a Hörmann Kon­stantin kormánytanácsns, a bosnyák-herczeg­ovinai ország kormány kiállítási biztosa által rendkívüli tárgyismerettel nagyon ügyesen és tanulságoson összeállított ezt a könyvet, a mely­nek czime/ Bosnyákország és a Jderczegovina az Ezredéves Országos Kiállításon,/Mindenütt meg­találjuk a szükséges adatokat ahhoz is, hogy összehasonlíthassuk a múltat a jelennel, és eké- pen magunk megítélhessük, hogy mi történt a lakosság javára 18 év alatt. A kötet második részét a specziális katalógus képezi. Ez azon­ban szintén nem a számok puszta fölsorolása, hanem ugyancsak sok becses kultui’ális, keres­kedelmi, statisztikai és ipari adatot tartalmaz, mi által előnyösen különbözik a sablonszerű kiállítási katalógusoktól, mert minden neveze- teseebb tárgynál mindjárt utal azokra a viszo­nyokra, a melyek között létrejött, és tájékoztat az illető szakma fejlődése, valamint jelenlegi helyzete felől. A kötet díszes kiállítása a Pesti könyvnyomda- részvénytársaságot dicséri; áx*a 50 kr. — Ugyanez a könyv mihamarább meg fog jelenni bosnyák nyelven is, még pedig latin és cyrill nyomással. Iskolai hirdetések, i. Az 1868: XXXVIII. törvényezikk értel­mében minden szülő vagy gyám köteles gyer­mekeit, gyámoltjait — ha nevelésükről a ház­nál, magánintézetben nem gondoskodtak —

Next

/
Thumbnails
Contents