Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-23 / 34. szám
Augusztus 23 ' Budapest, 1896. (3) szolgáltatás folytonos legyen és az összes háztartási igényeket kielégítse, de az üzemnek véletlen megzavarása, vagy elemi akadályok miatt a vízszolgáltatásban bekövetkezhető hiányokért vagy megszakításokért felelősséget nem vállalnak. A vízvezetéki csőhálózat kerületében fekvő házak és telkeknek a rendes házi szükségletet meg nem haladó vízellátását és az építési czé- lokra szükséges viz szolgáltatását az illető tulajdonos Írásban, a mérnöki hivatal vízvezetéki szakosztályánál kéri, nyilatkozatot ir alá, hogy a vízvezetéki szabályrendelet és díjszabály ösz- szes intézkedéseit ismeri és azoknak magát mindenben föltétlenül aláveti. A rendes házi szükségletet meghaladó vízszolgáltatásért a kérvények a tanácshoz inté- zendők, mely a kérelem fölött a mérnöki hivatal meghallgatása után határoz. A magáuvezetéket az utczai főcsőtől egészen a ház vagy a telek határvonaláig a mérnöki hivatal vízvezetéki szakosztálya, a házon vagy telken belüli vezetéket és teljes fölszerelést pedig a tulajdonos, de a vízvezetéki szakosztály felügyelete alatt készítteti el. A magánvezeték elkészítésének, valamint a városi vezetékkel való összeköttetésének minden költségeit az illető ház vagy telektulajdonos viseli. Az utczai vezetékkel való összeköttetés költségei a számla kézbesítésétől számított 8 nap alatt a számlán megjelölt székes-fővárosi pénztárba befizetendők. Az ingatlanság határovonalán belüli vízvezeték berendezése a vízvezetéki szakosztály által előzetesen jóváhagyott terv szerint oly iparosok által eszközlendő, akik ily munkálatok foganatosítására kellő jártassággal bírnak, és mint ilyenek a fővárosi vizvezeteai fölszerelők névjegyzékébe fölvétettek. A magánvezetéket oly iparossal berendez- tetni és kijavíttatni, ki az említett jegyzékbe fölvéve nincsen s ilyen iparosoknak a magánvezeték berendezésére és kijavítására vonatkozó megbízásokat elvállalni tiltva van. A magánvezeték használatára vonatkozó utasításoknak pontos megtartásáért a vezeték tulajdonosa felelős. Változtatásokat a magánvezetéken a tulajdonos csak a vízvezetéki szakosztály beleegyezésével tehet. Mielőtt a magánvezeték tényleg berendez- tetnék, annak terve a mérnöki hivatal vízvezetéki szakosztályának jóváhagyás, esetleg a szükséges Írásbeli utasítás megadhatása véget bemutatandó. A berendezési munkálatok bevégeztével a magánvezetéket a vizvezetéki szakosztály közege, kihez esetleg más hatósági küldöttek is csatlakozhatnak, a helyszínén is megvizsgálja annak kipuhatolása végett, vájjon a berendezés kifogástalan-e, illetőleg s vizvezetéki szakosztály kiadott írott utasításának megfelel-e. Ha a fölszerelés hibásnak, hiányosnak vagy utasitáselle- nesnek találtatnék, a viz az ingatlanba mindaddig be nem vezethető, mig a vezeték a vizvezetéki szakosztálynak a helyszíni vizsgálat eredményéhez képest kiadandó újabb Írott utasítása értelmében meg nem igazittatik. A tulajdonos köteles április hó közepétől október hó közepéig reggeli 5 órától este 11 óráig, a többi időben pedig reggeli 6 órától esti 6 óráig a magánvezetéket a lakótelek hasz- latára föltétlenül nyitva tartani. A víznek a házon kívül használatra eladása, továobá oly czélra fölhasználása, mely előzetesen be nem jelentetett, azonképen a vízpazarlás, származzék az akkár a magánvezeték rósz szerkezetéből, akár a szükséges javításnak elhanyagolásából, gondatlanságból, rosszakaratból vagy bármi más okból, tiltva van. E tilalom át hágóját megbüntetik, azonkívül a fővárosnak a vízpazarlás által kiküldendő egy vagy több szakértő véleméuye alapján meghatározandó kár a jövedelmi vesztesség megtérítésében marasztalható el. A magánvezetékek a székes-főváros egész területén a vizvezetéki szakosztály felügyelete alatt állanak, miért is a vezeték tulajdonosa a vizvezetéki közegeket a vezetéki fölszerelések megvizsgálása czéljából a házban levő minden helyiségbe mindenkor bebocsátani tartozik. j BUDA és VIDÉKÉ. A vizvezetéki közegek s a hatóság egyéb megbízottai, ha az illető jogosított kívánná, igazolási jegyüket fölmutatni kötelesek. A felügyelet és ellenőrzés tárgyait képezik : a) az egyes házak vizvezetéki fölszerelései egész terjedelmükben és minden részleteikben ; b) a víznek szabályszerű használata, hogy tehát a viz másképen ne használtassák, mint a vizvezetéki szabályrendelet megengedi, vagy amint a megvizsgált házra vonatkozólag netalán fennálló külön engedély szól. A magánvezeték tulajdonosa a fogyasztott összes vizmeuyiségért a dijszabályszerü vizdijat megfizetni tartozik s e tekintetben kifogás nem emelhető azon a czimen sem, hogy a fogyasztott viz részben vagy egészben fel nem használtatott, hanem akár véletlenül vagy szándékosan nyitva hagyott csapon, akár a magánvezeték elromlása vagy hibás szerkezete következtében felhasználatlanul elfolyt. A vizfogyasztás mérvének megállapítása vízmérő segítségével történik. A vízmérőt a székes-főváros szerzi be, a vizvezetéki szakosztály állítja föl s a székes- főváros költségén jókarbantartásáról godoskodik, a vízmérő elhelyezésére szolgáló aknát vagy szekrényt azonban a vizvezetéki szakosztály utasításai szerint a magánvezeték tulajdonosa a saját költségén tartozik előállitaui, azt épségben föntartani s általában oly berendezést létesíteni, hogy a vízmérőhöz a fogyasztási adatok leolvasása, a vízmérő kijavítása vagy kicserélése végett a vizvezetéki szakosztály közege bármikor hozzáférhessenek. A vízmérő a székes-főváros tulajdona, használatáért a magánvezeték tulajdonosa a vizdij- szabályban meghatárorott évi bért fizeti. A vízmérő évi bére előleges félévi részletekben, mindenkor a februári es augusztusi lak- bérnegyedekben, február és augusz hónapok nyol- czadik napjáig fizetendő. A vizvezetéki szakosztály közege a vizmérő- ellenőr legkevesebb két hónapi és legföljebb négy hónapi időközökben a vízmérő fogyasztási jelzését leolvassa és erről a vizdij kivetése végett jelentést tesz a vizvezetéki szakosztálynak. A vízmérő-ellenőr az időközönként leolvasott fogyasztási eredményeket a magáuvezeték tulajdonosának vagy a tulajdonos megbízottjának átadandó könyvecskében mindjárt a leolvasás után följegyezni köteles és pedig úgy, hogy a feltűnően nagy fogyasztást jelző eredményeket figyelmeztetésül színes irónnal aláhúzza. A vizmérő könyvecskét a háztulajdonos megőrzi és minden leolvasás alkalmával a leolvasott fogyasztásti eredmény bejegyzése végett a vízmérő-ellenőrnek fölmutatni tartozik. Ha mindazonáltal a háztulajdonos távolléte vagv egébb ok miatt a fogyasztási eredmény a vizmérő kö <yvecskébe bejegyezhető nem lenne, a vizmérő-ellencr a tapasztalt fogyasztásról űrlapon a háztulajdonosnak szóló értesítést állít ki s azt a háztulajdonosnál vagy helyettesénél hátrahagyja. A vízmérő-ellenőrnek a leolvasott fogyasztási eredményről a vizvezetéki szakosztályhoz intézett jelentésében kitüntetendő, hogy a le olvasott és bejelentett fogyasztási adatokat a vizmérő könyvecskébe bejegyezte vagy azokról az előző pont értelmében értesítést állított ki. A vizmérő ellenőr jelentése, ha olyan fogyasztási eredményeket tartalmaz, melyek a háztulajdonossal nem közöltettek, vizdijkisza- bás alapjául nem szolgálhat". A vízmérőnek a könyvecskében följegyzett vagy az értesítésben közölt eredményei ellen a tulajdonos a följegyzéstől számított nyolcz nap alatt a vizvezetéki szakosztályhoz Írott fölszó- lalást adhat be, ez alkalommal a vezetéken alkalmazott vízmérőnek hivatalos megvizsgálását kívánhatja, mit megtagadni nem lehet. Ha a hivatalos vizsgálat, melyet a vizvezetéki szakosztály egy kiküldötte foganatosít és melyhez a fölszólaló magánfél is meghívandó, azt derítené ki, hogy a vizmérő helyesen vagy épen a főváros hátrányára működik, e magán- vezeték tulajdonosa a vízmérő-vizsgálat költségei fejében minden egyes esetben lO forintot köteles a megjelölendő fővárosi pénztárba azonnal befizetni. Ha ellenben a vizmérő a háztulajdonos hátrányára 5°/0-nál nagyobb különbözöttel működőnek találtatnék, akkor a vízmérőnek utolsó- előtti leolvasása óta észlelt vizfogyasztás a megállapított hiba arányában helyesbítendő. Ebben az esetben a vízmérő-vizsgálati költség a fölszólalót nem terheli. Ha a magáuvezeték tulajdonosa a vele közölt fogyasztási adatok ellen nyolcz nap alatt föl nem szólalt, a könyvecskében foglalt leolvasási eredmények végleg megállapítottnak tekintendők. A díjszabályzat szerint kivetett vizdij a fizetési meghagyás kézbesítését követő legközelebbi lakbérnegyedben, február, május, augusztus vagy november hónapok 8-ik napjáig a fizetési meghagyáson megjelölt fővárosi pénztárba fizetendő. A vízmérő-használati dijak előleges félévi részletekben február és augusztus 8-ik napjáig fizetendők. A vizdij és vízmérő használati dija, valamint uz egyéb költségek után az esedékesség napján túl 5%-°8 késedelmi kamat fizetendő. A magánvezeték tulajdonosa a vizvezetéki viz használatát a vizvezetéki szakosztálynál bármikor Írásban fölmondhatja. Ha valamely vízvezetékkel ellátót teleknek tulajdonosa változik, a vízvezeték használatára vonatkozó jogok és kötelezettségek hallgatag az uj tulajdonosra szállnak át, ez utóbbi azonban köteles az ingatlan tulajdonának megszerzését a dizdij elkönyvelése czéljából a vizvezetéki szakosztálynál írásban bejelenteni. Közös tulajdon esetén a szabályrendeletben körülirt kötelezettségek a tulajdonos-társakat egyetemleges kötelezettséggel terhelik és a tulajdonos-társak bármelyikével közlött hatósági intézkedések valamenyi tulajdonostársa kötelező joghatálylyal bírnak. A vízszolgáltatás időleges megszakítása által netán szenvedett kárért a fogyasztó (magán- vezeték-tulajdonos) semmi körülmények közt sem igényelhet kárpótlást. Ha a vizszolgáltatás előreláthatólag hosz- szab időre és a főváros területének egy jelentékenyebb részen föuuakad és a fönnakadás időtartama előrelátható, ily esetben a vizvezetéki szakosztály a fogyasztókat a vizkikiszolgáltatás fönnakadásról kellőleg s eleve értesitendi és egyszersmind a lehetőségig gondoskodni fog arról, hogy a fogyasztók vízszükséglete ideiglenes kutak fölállításával fedeztessék. A telektulajdonosokat és mindazokat, akik a szabályren leletnek a vízhasználatra, a vizvezetéki berendezések elkészítésére, föutartására és javítására vonatkozó rendelkezéseit meg nem tartják, vagy a kötelező bejelentéseket elmulasztják, a felügyelet és az ellenőrzést akadályozzák, vagy meghiúsítani igyekeznek, a székes-fővárosi tanács 2 forinttól 100 forintig terjedhető pénzbírság megfizetésében marasztalhatja. A bírságpénzek a székesfővárosi szegényalapot illetik. A vizvezetéki szabályrendelet alkalmazása körül előforduló mindennemű ügyekben I-ső fokú hatóság a székes-fővárosi tanács, Il-od fokú hatóság a fővárosi közmunkák tanácsa és III-ad fokú hatóság a m. kir. belügyminiszter. A székesfővárosi vízvezeték fő- és mellékcsövei és egyéb alkatrészei, nemkülönben a vízvezeték vize közegészségi szempontból a büntető törvények oltalma alatt állanak. A szűrt vizvezetéki viz ára köbméteren- kint nyolcz (8) krczár. Kivételt képeznek a Duna-jobbparti kültelek és Kőbánya magasan fekvő részei, ahol a szűrt vizvezetéki viz ára köbméterenkint tiz (10) krajczár. A szüretien vízvezetéki viz ára köbméterenkint öt (öt) kr. A Duna jobbpartján a vízszolgáltatás szempontjából a kültelki területet az a területrész képez, mely a meglevő IV., V., VI., és VII. számú és a tervben levő József-hegyi viz- medenczéből, vágj az ott esetleg ezekkel hasonló, vagy ezeknél nagyobb magasságban építendő vizmedenczékből láttatik el vízzel. Kőbánya magasan fekvő részeinek azok tekintendők, melyek a Duna 0 pontja felett 30 méternél magasabban fekszenek. Építési czélokra fölhasználandó vízért, ha
