Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-02 / 31. szám

Budapest 1896. (4.)

BUDA és VIDÉKÉ

Augusztus 2.

Eltávozott körünkből, de csak azért, hogy korán elhunyt hitvesével fenn a mennyekben egyesülve lehessen gyermeikeinek őrangyala.

Hajós Mihály.

Zugló vagy Szugló.

A „Budapesti-Hirlap“ múlt heti számaiban érdekes vita fejlődött ki egy kérdés körül, mi helyesebb Zugló avagy Szugló ?

Ha a Zuglónál magyarosabb a Szugló, akkor a Zugliget helyett is inkább használjunk Szugligetet. Tényleg a zugligeti svábok Szug- ligetnek mondják a Zugligetet, s szálainak a zalait.

Téves az a hivatkozás, hogy a Szalay-ak tulajdonképen Zalay-ak vagyis zalaiak. Dr. Wertner Mór „A magyar nemzetségek a XV. század közepéig“ czimü munkájában a Szalay-ak eredetét Liptómegyébe teszi. Első ősük Zetkon 1290. Egyenes ősük Selen „dictus Szalay“ 1340. (V. ö. Majláth Béla összes dolgozotával.)

Jelentés tekintetében zsivdny és sívdny között is van különbség. Dugonics András „Példabeszédek“ ez. müvében azt Írja: „Zsivd- nyoknak mondgyuk azokat az embereket, kik tolvajságokkal jmitt-amott keresik kenyerüket: juhokat, borjukat, malaczokat lopnak, de senkit se ölnek. Sívdnyoknak nevezzük azokat a homokokat, melynek semmi hasznát (sükeretlen- ségjek miatt) nem vehetni. A szél is mindenfelé fújja.“

Régi munkákban a zsidókat sidóknak Írták. A Zsigray-ak közül ma sokan Sigray-nak Írják nevöket.

Tényleg van rá példa, hogy a szó elején levő zs vagy sz összetett mássalhangzók helyett s- vagy 2-t használunk.

Zúg a szól helyett, helyes nyelvérzékkel biró magyar ember azonban sohasem fogja azt Írni, hogy szúg a szél.

Van rá példa, hogy egyes szavaknál a kezdő hangzókat a közhasználatban lágyan mondjuk ki és kemény hangzóval Írjuk, vagy ellenkezőleg.

A szégyenlős kopaszok mai napság paró- kdt viselnek, pedig Altorjai B. Apornak egy kéziratából fenmaradt, hogy a régiek a paró- kdt, barókdnak hívták.

Ezek alapján tisztára elfogadom a „Budapesti Hírlap“ azt az állítását, hogy Zugló helyesebb mint Szugló, épen úgy mint Zugliget helyesebb mint Szugliget, mert Szalay más mint Zalay, zúg helyett nem mondhatunk szúg-ot.

Ezek után még csak néhány kifejezésre hívom fel lapunk olvasóit, melyeket a nyelvtisztaság, a szabatosság rovására használunk úgy beszéd, mint irásközben.

Vannak szólásmódok, szemenszedett ger- manizmusok melyek hallatára szinte borsódzik a háta minden helyes nyelvérzékü magyar embernek. Lássunk csak néhányat 1

Nem fizeti ki magdt, vagy jól néz ki. Sokan még a nótába is belevitték ezt a ger- manizmust, mikor azt éneklik:

Úgy néztél ki fekete gyász ruhába e helyett:

Olyan voltdl fekete gyász ruhába

Érthetetlen kifejezések egy magyaros észjárású ember előtt:

nB or mér és az utczdn dtS „Szabad kérnem egy kis tüzet „Hdny óra van nálad?“ „Kikérem magamnak /“

„Nekem elloptdk az órdmat /“ „Bormérés dugaszolt palacz ban!“ hát ez is lehet?

„Részegen Idttam.“ Ki volt részeg a vagy a kiről beszél?

Van szerencsém!

Keserű elödobdsokat tett nekem ! Szolgai német fordítások:

Kéretik az ajtót betenni l Kéretik azonnal űzetni!

Egyik fővárosi napilapban évekig k kező hirdetést olvastam: X- Y. franczia szerint tejen hizlalt baromfikereskedö. T baromfit hizlalták tejen, nem a kereskedőt Legújabban a hasonlatok melyeket sebb szónokaink is használnak rém módon tikálnak. Az újévi Potemkin-féle tűnte

alkalmával egy jeles képviselőházi szónok következő hasonlattal élt, melyet a lapok hűen regisztráltak :

„Az a mag, melyet elvetettél, jó talajba került: ott ragyog mindnydjunk szemébe/“

Ez se rósz. Fogja magdt és elindul Pestre!

Egyik fővárosi napilap vezérczikkében 28 sorban következő idegen szavakra találtam: a szocziális eszme, expansiv, radikális, sugalmazó spiritusza, propagálta, progressiv adó, adó-reform, minimum, radikalizmus, felszabadult proletariátus, egyetemi professor, agrárius módosítás, retográd intézkedések stb.

Üdv a sajtó azon munkásainak, kik e botrányos írásmód ellen harczolnak.

Eperjessy látván.

Országos Turista Kongresszus.

A hazai turista-egyesületek közös czéljaik érdekében való hathatósabb és eredménydusabb munkálkodhatás végett egyöntetű eljárást óhajtván követni, ennek mikénti megvalósítását megvitatandó f. évi augusztus hó 19-én Budapesten Országos Turista Kongresszust tartanak.

A testet-lelket edző turistaságnak közgazdasági fontosságát is elismerve és méltatva, ezen Országos Turista Kongresszus védnökségét Dániel Ernő, val. belső titkos tanácsos, kereskedelemügyi és dr. Darányi Ignácz, val. belső titkos tanácsos, földmivelésügyi m. kir. miniszter urak voltak kegyesek elvállalni.

Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület, mint a kongresszust előkészítő egyesület részéről összehívott elöértekezlet által, a kongresszus előkészítésére gróf Bethlen Bálint és dr. Téry Ödön elnöklete alatt végrehajtó bizottság küldetett ki, a melynek tisztikara a következőleg alakul meg:

Alelnökök: dr. Staub Móricz és dr. Hoitsy Pál. Titkárok: Radnóti Dezső és dr. Marinovich Imre. Jegyzők: dr. Posevitz Tivadar és dr. Erdélyi Károly. Pénztáros: Moussong Géza. Ellenőr : Borszéky Soma. Bizottsági tagok: Déry József, dr. Hankó Vilmos, dr. Hermann Antal, dr. Janc8Ó Benedek, dr. Papp Samu, Petrik Lajos és dr. Thiring Gusztáv.

Az Országos Turista Kongresszusnak folyó évi augusztus hó 19-én, szerdán az ezredéves országos kiállítás ünnepségek csarnokában d. e. 10 — 1 óráig és netán délután 3—6-ig tartandó üléseiben, az alábbi kérdések fognak megvitatásra kerülni:

I. Mily módon lehetne a turistaságot hazánkban terjeszteni, a turista-forgalmat és fürdők látogatását emelni ? Előadó : dr Posewitz Tivadar.

II. Miként volna lehetséges egy turista- organumot létesíteni, melynek a külföldet is érdeklődő anyagából, esetleg évnegyedenként, idegen nyelvű kivonat is bocsáttatnék közzé ? Esetleg mily módon lehetne a hazai turista-szövet- kezetet megalkotni? Előadó: Thirring Gusztáv.

III. Miként volnának a tanuló ifjúság kirándulásai szervezendők és rendszeresitendők és miként volna a kirándulási kedv a főiskolai tanuló ifjúságban felébreszthető ? Eladó : Hangai Oktáv.

IV. A külföldön létező népviselet védő szövetkezetek czéljainak megfelelőleg, különösen a nép körében élő intelligens elemek (u. m. lelkészek, néptanítók, továbbá községi jegyzők, falusi bírák, anyakönyvvezetők, körjegyzők, járási- és körorvosok stb.) segélyével hogyan lehetne odahatni, hogy a falusi nép között az egyre jobban tért hóditó városi divatnak, illetve az annyira festő és néprajzi szempontból is fenntartandó népviseletek káros átalakulásának gátat lehessen vetni. Előadó: dr. Hermann Antal.

V. Miként lehetne a külföldi turista-egyesületekkel állandó összeköttetést létesíteni és azt fentartani ? Előadó: Benedek János.

VI. Minő közforgalmi és társadalmi kedvezmények volnának kieszközlendők a turistaegyesületek számára ? Előadó: Moussong Géza.

VII. Az eddig elrejtett alig ismert vagy meg nem közelíthető kirándulóhelyek feltárása. Előadó: Merza Gyula.

Tisztelettel felkérjük a hazai turista ügy iránt érdeklődőket, hogy ezen első Országos

Turista Kongresszusban résztvenni s az ott megvitatandó kérdésekhez, — a melyek turistaügyünket előbbre vinni lesznek hivatva — hozzászólani méítóztassanak.

Kiváltképpen felkérjük hazai turista-egyesületeink mélyen tisztelt Elnökségeit, hogy az előttük legalkalmasabb módon oda hatni szíveskedjenek, hogy az egyesületük kebelébe tartozók, az Országos Turista Kongresszus törekvéseit megvalósítani segítsenek.

Budapesten, 1896. julius hóban az Országos Turista Kongresszus végrehajtó bizottságának nevében hazafias üdvözlettel

Gróf Bethlen Bálint, Dr. Téry Ödön, titkárok. RadnótiDezső, Dr. Mari.novich Imre, titkárok.

Különfélék.

— Az állatvédők kongresz- szusa. Az állatvédők kongresszusán több budai vezér ember is részt vett, többek között Osztoics Mihály város biró is, ki az állatvédő egyesületnek alelnöke és lelke. Sok Ízben fel is szólalt. Az ösz- szes külföldi szakértők elismeréssel hallgatták a madarak kalitkázásáról tartott hangulatos előadását. Érdekesen beszélt a vivisectiokról kórházi czélokra. Az állatvédő kongresszus tagjait előzékenyen kalauzolta és pedig Budán. Osztoics Mihály nem csak szóval, de tettel is legnagyobb pártfogója az állatvédő egyesületnek. A sajtó nem számolt be az állatvédő kongresszussal és elhallgatta annak egyik legérdemesebb tagja működését. Kötelességünknek tartjuk a sajtónak ezt a figyelmetlenségét helyre hozni.

— Ünnepély. A „Budai Jótékony Nőegylet“ helyiségeiben (I. Attila-utcza) f. évi julius 27-én tartották meg az egylet védőszentjének szt. Annának tiszteletére a szokásos ünnepélyen. Az intézet házi kápolnájában d. e X/210 órakor összegyűltek az egylet ápoltjai hogy szt. misét hallgassanak, melyet ft. Tálos Gyula ur, krisztinavárosi segédlelkész, áll. gymnáziumi hittanár mondott. Evangelium után az említett lelkész emelkedett szellemű tartalmas beszédben méltatta szt. Anna emlékezetét, buzdítva a hallgatókat, hogy követnék az ő példáját, s hálára sarkalván őket az egylet, s annak jótevői iránt. A mise alatt Witkovszky Antal, Ebner Károly. Koller János, Magyar József és Hoppe Rezső urak előadták dr Paradeiser János gyönyörű C-dur férfikar miséjét; felajánláskor pedig Witkovszky Antal valósággal elbűvölte a közönséget csengő tenor hangjával s az előadott magán betéttel. A ünnepélyen az egylet elnöke : budavári dr. 0 r s z á g h Sándor s vele együtt az egész egyleti választmány is megjelentek,

— Királyi palota a Sashegyen. Remek kilátás nyílik a Sashegyről. Igazán fejedelemnek való hely ez. Nem csodáljuk, mert királyi ízlésre vall az, hogy Ottó főherczegnek egy bizalmas embere járt ott a napokban ki a vezetőjének Ottó főherczegnek azt a szándékát fejezte ki, hogy ő fensége a Sashegyen akar magának épitetni. Nagy hasznára lesz ennek a vidéknek, ha a főherczeg megvalósítja szándékát. Ezzel a tervvel boldogult Rudolf főherczeg is foglalkozott.

— A rém-uteza. A rém-uteza az Al- kotásruteza, melyen esős időben valami propeller vállalatot kellene létesíteni. Ide mindenki fél ilyen időben bejönni, mert olyan marasztaló a sár. 3—35 számok előtt járda' nincs. Bittner Alajos lelkes polgártársunk a maga és érdektársai nevében a főváros tanácsához kérvényt adott be, melyben elpanaszolja az Alko- tás-uteza elhanyagoltságát és kéri, hogy a jelzett számok előtt lévő járdát az Alkotás-utcza forgalmához képest mielőtt csináltassák meg. Kérvénye legfontosabb indoka az, hogy a sza-