Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-19 / 29. szám

HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : EEDÉLTI KIAD0-HIYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-ntcsa 12 a. Siüke-hái. Megjelenik minden vasárnap. Elöflaeteai árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. I. kér., Alkotás-utoza 12/a. Szöke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. József nádor terve Budapest rendezéséről és szépítéséről. Irta : Dr, Illéssy János. Hí. 6’. Egy templom építése s a szerviták kolostorának az amfiteátrum telkére való át­helyezése. Az uj város egyik legnagyobb hiá­nyát érzi a templomnak és az iskolának, mert most a városba kénytelen isteni tiszteletre járni s gyermekeit iskolába küldeni. E végből templomra és iskolára legalkalmasabbnak kínálkozik az a hely a hol egykor az állatviadalokat tartot­ták (közönségesen Hetz-Theater volt a neve.) Ez igen nagy terület és minden felől szabad s az uj város egyik főutczá- jának képezi végpontját. Hozzá úgy tu­dom, hogy tulajdonosa Tuschl Sebestyén kész e területet a jelzett czélra ingyen átengedni; a várost tehát e részben semmi költség se terhelné. A templomot és iskolát a szerviták gondjára lehetne bizni, akiknek az ó városban levő kolostora és temploma az uj tervezet szerint úgy is lebontatnék. A templom mellé építtethetnék a kolos­tor is, amire elég tér jutna, a templom­nak pedig a város szépségét nagyban emelő homlokzatot lehet adni. 9. Uj színház és vigadó építése. Az előbbeni javaslatban az uj város polgárságának lelki szükségleteiről és er­kölcsi képzéséről történvén gondoskodás, illő, hogy ne felekezzünk meg annak mulattatásáról se, E czélból Hild mester a mostani sétány melletti teret javasolja felhasználni. Az építés szükségességét az is indokolja, hogy a mostani szinház ro­zoga s úgy ez, mint a vigadó terme az őket igénybe venni akaró embereknek felét se képes befogadni. Felséged maga ismételten bellátta ennek a szükségét s csak az építkezéssel járó nagy költség miatt halasztotta jobb időre, vagy arra várván, mig alkalmas magán vállalkozó akad. Most azonban azt hiszi a nádor, hogy ugyezen, mint a többi tervbe vett építkezéshez kelló pénzalapot talált, s reményű, hogy a felség ezen épitkezést engedélyezni fogja. Az, amit Hild épitőmester az áru­bódék elhanyagoltságáról s azoknak a nagy térről való elhelyezéséről mond, mind igen helyes, de valójában nem ide tartozik, hanem a jól szervezett közren­dészet körébe, ami a pesti elöljáróságnak rendeleti utón is megparancsolható. e) Változtatások és uj építési javastatok a külvárosokban. Pest külvárosai körülveszik úgy a régi, mint az uj várost csaknem egész terjedelmében s amily jelentéktelenek voltak csak 15 év előtt is s a mily rósz házai voltak, most mind kiterjedésükben, mind az épületeikre nézve sokat járul­tak. Eddigeló azonban mind utczák sza­bályozására. mind a házak ópitésmódjára semmi figyelem se volt forditva, hanem amily tömegben szaporodott a lakóság, a szerint osztották ki a háztelkeket s mindenkinek sza badjára hagyatott, hogy úgy épitkezzék, ahogy akar. Ép oly kevés gondot fordított a tanács az utczák színvonalba hozására, ezért találhatók a külvárosokban oly sok szabálytalan, ned­ves időben járhatatlan utcza, melyeket rendkívüli szélességük miatt közlekedhető állapotban tartani lehetetlen. Épen úgy el van hanyagolva az utczákon felgyülemlő vízlefolyása, ami nyáron tűrhetetlen bűzt és betegséget terjeszt, télen pedig gyak­ran kiöntéseket okoz úgy, hogy a közle­kedés fennakad. A marha és falusi vá­sárokra rendeltetett terek híjával vannak < > * A „BUDA és VIDÉKE“ TARCZÁJA. Családi ügyekben. Irta : Haeffler István. .... És kezde Noé szőlőt plántálni mivel­hogy a földnek mivelésére adta vala magát: És minekutána ivott volna annak borában, megrészegedék, és az ő sátorának közepette . . . Mózes 1, IX. 20—21. És mivel a Vízivárosban vagyon „Noénak bárkája“ ott leltem naplementekor Csejeghi Bandi czimborámat, két fiaskó társaságában. Tulipán színű arczát felkönyökölt bal­kezébe hajtva — fogaival egy szalmásbélü szivar maradványt szorongatott; megnyulott ábrázata, révedező tekintete arról az állapotról tanúskod­tak, mikor valakinek a fejében közgyűlést tar­tanak a görbe gondolatok. — Údv neked Bandi! —- Sze-ervusz Szipák — feleié álmosan . — Hogy vagy mindig öregem? — Már mint hogy én — szólt mélabús hangon — sehogy pajtás, — savanyu az élet akár ez a bor, pedig egy uszodára valót már legaratoltam belüle“. — „Akkor hát mégse olyan savanyó Bandi". — „Nem-e? ösmered te özv. Lepényi Balázsné szül. Sáfrán Katalin urhölgyet ?“ — „Hírét se halottam Bandi.“ — „No majd meghallod ha én még ma olyan országra szóló botrányt csinálok, hogy el kell válnom tüstént a feleségemtől, mert . . . mert említett urhölgy az én eleven anyósom.“ „Iszol . . . iszol . . . mit iszol ? rikácsolt e pillanatban egy hang az udvar túlsó szög­letéből“. — „Ne kalafatyolj te mulya — mert leütlek kalitostól egy szódásüveggel — epés- kedett Bandi, látod, — még ez a pimasz szajkó, ■—■ ez a pupák Mátyásmadár is csupán enge- met bosszant.“ — „No-no Bandi.“ — „Ejh mit tudsz te m. kir. állami ma­gányos veréb, mi fogalmad van neked az élet­ről ; a cseresznye túl érett — nem lehet be­főzni ; a feleségem nyárikája egy vegyileg ki- irthatlan foltot kapott — nem lehet befőzni; az egres megvörösödött, a zöldbab elsárgult — a cselédünk másfél nappal megtoldotta a hideg­kúti búcsút, nem lehet befőzni; és ennek mind­mind én vagyok az oka — aki bogyója meg ron­gyos paszulya van e hitvány életnek; — hauem majd teremtek még ma én is egy olyan családi helyzetet — amit az anyósomnak szintén nem lehet befőzni.“ Erre aztán teljesen megárada Bandiban 5 a vér — és elöntötte az indulat; — hiába volt minden marasztalás, csititgatás; fizetett, — köszönt, és neki ment a nagyvilágnak. Felesbe mehetett az éjszaka midőn az „ezüst tyuk“ és „arany kakas“ utczák torko- lásánál egy feleselő karavánnal találkoztam. A Bandi belekötött valahol a rendőrökbe, azok meg letartóztatták amúgy szelíden, és vitték mint karvaly a csibét az ügyletes tiszt elé; én is ama néhány kerékpártalan térdig harisnyáé zsenge korú sport férfiúhoz csatla­koztam akik e világtörténelmi esemény tanúiul szegődtek. Jelentkeztem a tisztnél (közös czim- bora, de most sehogy sem akart ránk ismerni) — azonban nem fogadott el „mentő körül­ménynek“. Bandit egy hivatallal beljebb vitték „jegyzőkönyvre“ én meg meghúzódtam az őr­szobában és szomorúan szemlélgetém az almár- jom tetején most is siető „Wie gewöhnlich“ öntött alakját, mely alighanem mint „csat^ás az akták mellől“ került ide valahonnét, s a „házi kezelés“ termékeivel telit kosarával ellen- állhatlanul igyekszik a másik sarokbéli két Correggió-féle angyalka felé — akik ezidőszerint „bűnjeleként könyökölnek le egy csempe bor­bély tányérról — egyenest a „puszedlis“ kosárra. Végre kijegyzőkönyvelték Bandit és neki indulhattunk a Városmajor utczájának — mely­nek végfelén van Bandiék lakása. Iszonyú fenyegetések közt Ígérte Bandi útközben — bogy rettenetes nap fog bekövet­„Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava. Budapest, 18Sm. ________________________Y. évfolyam 29. sz. (Szent-Jakab hava) Vasárnap, julius 19.

Next

/
Thumbnails
Contents