Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-12 / 28. szám
Budapes1- 1895. (4.) BUDA és VIDÉKÉ Julius 12. évben, a folyó évben is az intézet tanári-karát küldötte ki (1896 máj. 7-ről 24,000. sz. r.) a petrozsényi magan-gymnasiuin első és második osztáiyu tanulóinak megvizsgálására. A tanári kar az irodalom és közművelődés terén szépen munkálkodott, az erről szoló kimutatást itt közöljük. Dr. Badics Ferencz mint akadémiai tag résztvett a Karátsonyi-dijra pályázó millenniumi drámák bírálatában; nyelvi és tárgyi magyarázatokkal ellátva, szerkesztette Magyar Olvasókönyve II. kötetét, a középiskolák második osztálya számára; segédszerkesztője volt az Athenaeum Képes Irodalomtörténete czimü díszmunkának ; kisebb irodalomtörténeti tárgyú czikkeket irt az Akadémia Irodalomtörténeti Közleményei-be; uj kiadásban sajtó alá rendezte Jósika Miklós regényei közül (folytatólag) a Szegény ember dolga csupa komédia I—II. és a Várt leány várat nyert czimü regényeket; a vall.- és közokt. minisztérium megbízásából hivatalos bírálatokat irt magyar nyelv- és irodalmi tankönyvekről. Az orsz. rajztanárképző intézetben heti két órában előadta a magyar nyelv és irodalom történetét. Dr. Bozóky Endre. 1. Physika és physikai földrajz a középiskolák III. osztályai számára. Pozsony. 1896. Stampfe! Károly kiadása. — 2. A tankönyv-engedélyezésről, czikk az Orsz. Tanáregyl. Közlönyében. — 3 Túlterhelés és tantervrevizió, czikk az Orsz. Tanár- egyl. Közlönyében. XXIX. évf. 28., 29„ 30. számok., ■ Dr. Láng Nándor „Az ezredévi orsz. kiállítási érmekről“ irt a Vasárnapi Újságban (1896. május.) Úti tárczák és könyvismertetések fővárosi lapokban. Reissig Adolf olajfestményü arczké- peket készített: 1. A király Őfelségéről (térdkép) a magyar kir. Curia 0 részére. 2. Vaszary Kolos herczegprimásról (térdkép). Dr. Richter Aladár. 1. Térképvázlatok Lange-Cherven Atlaszához I.—II. füzet, összesen 23 lapon, közép-, fiú- és leányiskolák használatára. Arad, 1895. Kosminsky Lipót kiadása. — 2. „Herbárium, Növénygyüjtő“ album-kiadvány. Arad, 1895. Kosminsky L. kiadása. A nm. Kultusmimszterium, mint a növénytani oktatást előmozdító alkalmas segédtaneszközt f. évi január hó 16-án 1635—95. ein. sz. a, kelt m. leiratával a középiskolák, tanító- és tanitónőképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák figyelmébe ajánlotta. — 3. Botanikai értekezései a Magyar Nemzeti Muzeum által kiadott Természetrajzi Füzetek XVIII. 1895. köt. 70—92. és 113—115. lapjain jelentek meg 3 táblával. 4. Vergleichende anatomische Untersuchungen über Antiaris und Artocarpus. I. Tafel. A Magyar Tud Akadémia kiadásában megjelenő „Math. u. Naturw. Berichte aus Ungarn, Bd. XII. 1896. pp. 128— 143. — A Kultusminiszterium megbízásából hivatalos bírálatot irt egy természetrajzi tankönyvről. — Botanikai vizsgálatait a m. tud. Akadémia math.-term.-tud. bizottsága anyagilag támogatja (1896. májusi határozat). Schambach Gyula, „A mi Urunk Jézus Krisztus gyermekségéről való némely mesék“ czimü ósdi fordítások a „Hazánk“ és „ Nemzeti Újság“ húsvéti mellékleteiben és „Drei Legenden von Kindlein Jesus“ a „Buda- pester Tagblatt“ húsvéti mellékletében. Dr. Vári Rezső. 2. Urbicius (Mauri- cius) firenzei codexe. Az Egyetemes Phil. Közlöny 1895. évfolyama deczemberi füzetében. 2. Constantinus Porphyrogennita De administrando imperio czimü munkájának görög kéziratairól. Az Akadémiai Értesítő 1895. deczemb. füzetében. 3. Bárczay Oszkárral együtt fordította és je£>yzeIekkel kisérte Bölcs Leo Taktiká-jának elöljáró beszédét és első két fejezetét. Megjelent a Hadtörténelmi Közlemények 1896. évi februáriusi füzetében. Wirth Gr y u 1 a. Több értekezés a középiskolai testi nevelés köréből a „Hercules“ 1896. évi lapjain. Andor József, Különféle szépirodalmi dolgozatok. Nyolcz tárcza a Budapesti Hírlapban, hét elbeszélés a Magyar Szemlé-ben, „Válás előtt„ elbeszélés a Katholikus Szemle nov. ■—decz. füzetében s a Nyugalmas órák czimü, Kapossy József által szerkesztett elbeszéléskötetben „A menyasszony“ czimü novella, két elbeszélés az Uj Idők-ben. Külső dolgozó-társa a Budapesti Hírlapnak, belső, rendes munkatársa a Magyar Szemlének. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Zsarnay Győző. A fővárosi államrendőrség nagy tehetségű és sok sikeres vizsgálatról ismeretes rendőr- tanácsosa Zsarnay Győző budai polgár. Itt él közöttünk és szívesen vegyül a polgárság közé. Szellemes és jó magyar izü társalgással piheni ki fáradtságos működésében szabad idejét. Zsarnay Győző valódi magyar jellem s bátran elmondhatjuk, hogy senki nem ismeri úgy a magyart mint ő, senki annyi igaz magyar zamatu dolgot nem tud, mint ö. Os nemes magyar családból származott. Nemes ember szivében, tettében, lelkében. Határozott s a mit feltesz magában azt meg nem másítja. Ilyennek szeretjük mi a magyart. Szókimondás, egyenesség, őszinteség, határozottság akaraterő. Mind ez fényesen nyilatkozik Zsarnay Győző rendőrtanácsosban, ki a legbonyolultabb vizsgálatokban mutatja meg lélektani készültségét. Nem haboz, nem tétovázik. Gyorsan megtalálja a helyes irányt. Nagy emberismerete van. ítéletében nem csalódik. Be tud látni a szívbe és lélekbe. Miskolcz város főkapitánya volt. Onnan nyerték meg ezt a kitűnő rendőrt a fővárosnak. A legnagyobb erélylyel, kitartó buzgalommal vezeti a bonyolult ügyek vizsgálatát, nyomozását, de a humanizmus ellen nem vét. Minden áron nem akar bűnt felfedezni s ártatlant nem szenvedtek Nem rajzolnánk őt hűen, ha nem említenénk meg az ő költői hangulatát. Zsarnay Győző, ha arra szánja magát nagy iró lett volna, mert valódi költői tehetség. Meggyőződhettek erről azok az Írók, kik tanuságos társaságát élvezik. A mit elbeszél azt azonnal gyorsírni lehetne, mert annak irodalmi becse van. Tanulhat tőle a fiatal iró. Rokonszenves müveit ember, egyenes jellemű, kimondja azt a mit akar és nem hizeleg. A ki ismeri, pedig az egész Buda ismeri, mind bizonyíthatja, bogy e sorok igazak és nem bizelgések. Kelenföld és Lágymányos fejlődése. Kelenföld és Lágymányos értékét már felismerte a közönség. Ez egy szép és nagy terület, hol egy egész városrész fejlődhetik. A kelenföldi kör szivén viseli a vidék érdekeit és mindent elkövet, hogy a tervek a szándékok sikerüljenek. A Buda ás Vidéke hasábjain sok czikk jelent meg Kelenföldről és Lágymányosról. Egy némely felszólalást kellő helyen méltányoltak, de bizony sokat lehet még kívánni. A Lágymányos és Kelenföld fejlődéséről, mint befejezett dologról nem beszélhetünk. Sok viz lefolyik addig a Dunán, sok czikk jelenik meg lapunkban mig többé panaszra, sürgetésre ok nem lesz. Az állam bizonyára foglalkozik azzal, hogy mitaépitseii ide s a tanács is tüzetesen tanulmányozza az ügyet. A Kelenföldön újabb időben sok telket vásároltak. A telektulajdonosok területeiket lécz kerítéssel kezdik bekeríteni és fásitanak. A vásárlási kedv megindult. Konstantinápoly divatba hozza Lágymányost és a Kelenföldet. A kelenföldi és lágymányosi telkek ér ékesek és keresettek. Egy kiváló ízlésű főur a napokban egy úri társaságban arról beszélt, hogy ezt a helyet elhanyagolni nem szabad. A főúri világban propagandát csinál, hogy itt palotákat építsenek. A verseny istálló tulajdonosokat felhívja, hogy idomító telepeiket ide helyezzék el. Sürgős azonban az, hogy jó közlekedés legyen. E nélkül nem várható a kiivánatos gyors fejlődés. Albertfalva nagy küldöttségének a közlekedési miniszter megígérte, hogy még az őszszel, de legfelebb tavaszra meglesz a villanyos vasút. Ha ez meg lesz — a mint meg vagyunk győződve, hogy meg lesz csakugyan beteljesedhetik Kelenföld szép jövőjéhez fűzött reményünk. A külföldiek elragadtatással beszélnek erről a helyről, a mely településre minden tekintetben alkalmas és a mit elhanyagolni biin \enne, s a hol építeni kell annak a ki teheti ............ . .. . / Louis Fr ancois és társa promon- tori pezsgőgyárának pavillonja. A jól szerkesztett „Vendéglős“ czimü lap Francnis Lajos világhírű promontori pezsgőgyárának kiállítását leiró, czikkét átveszszük, mert oly szakavatottan mi azt leírni nem tudnánk. A Francois-féle pezsgő nem csak vetekedik a legjobb pezsgőkkel, de sokak szerint a legjobb. Itt Budán is a legelőkelőbb körök fogyasztják. Ha ezredéves országos kiállításunk minden részletre kiterjedő tökéletessége már a laikusra is a legkedvezőbb befolyást gyakorolja, úgy bátran elmondhatjuk, miszerint arra, a ki ipari szempontból szakértői szemekkel vizsgálja végig kiállításunkat, megbec ülhetlen intellektuális benyomást gyakorol, oly gazdag és változatos képekben mutatja be hazai iparunk minden egyes ágát mai fejlettségi állapotában. A legkülönbözőbb iparágak mellett, melyek régiségüknél fogva hatalmas arányokat mutatva, joggal nyertek alkalmat önálló bemutatásra, a kiállításban helyet foglalnak újabb iparágaink, köztük a magyar pezsgőborgyártás is. Belföldi pezsgőborgyárosaink határozottan hazafias feladatot teljesítettek az ezredéves kiállításban való részvételük által s különösen örömünkre szolgál, hogy az iparunkkal szoros összefüggésben levő iparosok, illetve pezsgőgyárosok közül mint legelsőt egy olyan magyar ipari vállalat tulajdonosának pavillonját mutathatjuk be, a mely úgy külsejénél, vonzó és pittoreszk voltánál, valamint a benne poharanként szép arczu Hébék által felszolgált pezsgőproduktumok kiváló voltánál fogva nagyban hozzá fog járulni annak a jó hírnévnek és általános elismerésnek gyarapításához, a melyet a Louis Francois-pezsgők ez idő szerint nemcsak hazánk határain belül, de gondos és szakszerű előállításuknál és kiváló Ízletességüknél fogva, melyek a legfinomabb franczia pezsgőborokkal egyenlővé teszik őket, már a külföldön is megszerezték maguknak. E kétségkívül tagadhatatlan tény mellett legékesebben szól az a sok kitüntetés, a melyben a Louis Francois-pezsgők a legelőkelőbb külföldi kiállítások alkalmával már eddig is több ízben részesültek, a közkedveltség, a mely azokat itthon előszeretettel karolja fel, nemzet- gazdasági jelentőségét pedig megadja az a körülmény, hogy e nagy közönség »meggyőződvén a Francois-pezsgőgyar borainak kiválóságáról, szakítani fog azzal az eddig makacsul fennállott előítélettel, mely mindenben s minden áron a külföldinek adott előnyt a hazai felett, s á nemzeti meggazdagodásnak egészen uj forrásokat fog megnyitni. Ilyen benyomásokkal eltelve, örömmel nézünk a csodaszép történelmi épületcsoport egyikudvarának közelében épült, csinos virágágyak közt hivogatólag intő, tiszta renaissance ízlésben épült pavillonra, a melyet tulajdonosának áldozatkészsége pezsgőinek méltó keretéül állíttatott, s a mely bizonyítékául szolgál annak,
