Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-05 / 27. szám

Budapest, 1896. (ő.)

B U D A és VIDÉKÉ

Julius 5.

kérjük h zzánk iotézt-tdő becses levelezéseket stb. intézni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel Magyar festékgyár részvénytársaság Solymár.,

u. p. Hid-gkut (Budapest mellett).

— Krisztinavárosi színkör. Bla- háné vendégszereplése érdekes volt. A művésznőt virágokkal lepte meg a lelkes budai közönség. Tapsolták őt is, és szép művészi tehe síggel me^áldoD, leányát Soldos Sárikát. Krecsanyit az ügyes rendezését a lapok megdicsérték. A héten egy uj franczia darabot adtak a Mimit. A regényes szinmü előadásakor a társaság tagjai szabatosan játszottak. Hegyi Aranka is megkezdette vendégszereplését. Van műélvezet elég s a közönségre is rá fér, hogy lelke felemelkedjék s a vaskosabb látványosságok helyett a színházba járjon. Emelkedjünk a földről az ég felé.

— Huszonöt éves jubileum. A

budai polgárság körében jó hírnek örvendő Typographia dalkör f. é. junius 28-án ünnepelte fennállásának 25-ik évfordulóját. E nagyobb szabású ünnepélyen nyolcz dalkör működött közre, és pedig a pozsonyi „Typographenbund“ és temesvári „Typographia“, mely dalkörök már reggel a vasúton is szép fogadtatásban részesültek, továbbá az „Athenaeum- dalárda“, „Ébredés“, „Budapesti Munkás-dalárda“, „Budapesti polgári dalkör“, „Újpesti- dalkör“, és „Erzsébetfalvai polgári dalkör“. Az ünnepély, melyet a Fáczán helyiségeiben tartottak, délután 4 orakor vette kezdetét Lang Erzsiké emlékkölteménye szavalásával, mely után nyomban Lubik Zoltán ünnepi szónoklata következett. Ezek után az ünneplő dalkör karmesterének Hackl Lajos tanár ur vezetése mellett rázendítettek az összes dalárdák Ernő szász herczeg „Dalárhymnuszára“, mely összkar után minden egyes dalárda kedveskedett felváltva két-ket karral. Erkel Ferencz „Hymnusz“-ával, mit görög fény mellett adtik elő az összes dalárok által, befejeződött a hivatalos műsor, mely után a táncz vette kezdetét. A dalárdis- ták javarésze még sokáig együtt mulatott a kerti helyiségben. Az ünneplő dalkör zászlaját ez alkalommal majdnem valamennyi közreműködő dalkör egy-egy szép emlékszalaggal éke- sité fel. Kivánjuk, hogy e derék dalkör, erőt merítve e szép ünnepély hatásától, működését fokozott erővel folytassa, hogy majdan az 50-ik évfordulót is ily diszes vendégkoszorú jelenlétében ünnepelhesse.

— Bankett O-Budán. O-Buda életének utóbbi évtizedében vezérlő egyéniségek között Tatay^Adolf tekintélyesen szerepel. Tatay Adolf dr. O-Buda közéletének kiváló alakja, azzá „lett nemes szivével és áldásos működésével. 0 nála a köz, a czél a személye mindenkor csak eszköz volt annak szolgálatában. Ezért lett oly népszerűvé. A tiszteletére adott bankett ennek az önzetlen működésnek méltó megünneplése volt olyan keretben, minőt egyhamar Ó-Budán nem láttunk. Egybegyült az egész kerület szine-java, ott voltak barátai és bajtársai mindannyian, hogy lelkes szavakban maga üdvözöljék Tatay Adolf drt királyi tanácsossá történt kinevezése alkalmából. A sok pohárköszöntő ő neki szólott, de szólott még, Tatay Adolfnénak is, a derék hitvestársnak, O-Buda szegényei védő angyalának is, miként azt Czájlik Alajos kapitány egy talpra esett rövid felköszöntőjében mondotta. Szólott különösen Tatay- nak, a taniróbarátnak, ki lelkes ügybuzgó is- kolaszeki elnök. A minden tekintetben sikerült bankett első pohárköszöntője Bencze Benő dr. elöljáróé volt, ki igen szép beszédében a királyt éltette. Mittelmann Bernát dr. az ünnepeltet köszöntötte fel. Benedek Sándor királyi tanácsos egy szellemes pohárköszöntőben a hölgyeket éltette. Gyulányi Adolf a kerületi tanitóság nevében mondott egy mélyen átérzett felköszöntőt az ünnepekre. Halász Gyula a polgári iskolai tantestület nevében üdvözölte. Budai Goldberger Lajos dr. a magyar tanitókat s különösen a III. kerületi tanítókat éltette. A kedélyes estén a törvényhatóságot Sacher István tanácsjegyző képviselte.

— Heti műsor a buda-krisztina- városi nyári színházban. Hétfő: „Lili“ (Hegyi Aranka asszony vendégjátéka); Kedd : „Keresd a szived“; Szerda: „Lili“ (Hegyi Aranka asszony negyedik és utolsó vendégjátéka); Csütörtök: „Csak párosán“; Péntek: „Megfigyelés alatt“ (először); Szombat: ugyanez. Vasárnap: „A trapezunti herczeguő“.

— Fürdőink. A nyári évadban fürdőinket úgy a rudas-, rácz-, Lukács- valamint a császái-fürdőt és római-fürdőt számosán keresik fel még külföldről is. A fürdők igazgatói valamennyien jó rendben tartják iürdőiket úgy, hogy ha van is kívánni való, nincs visszaesés Kü földről is vannak látogatók, kik dicsérik a kitűnő budai hévvizeket. A Margit-uszodábau leginkább államférfiaink íürödnek s itt báró Bánffy Dezső is megfordul. A svábhegyi, budakeszi kidegviz-gyógyintézetet valamint a Vas- kovics-féle régi jóhirüt is sokan használják. A császár-fürdőben és római-fürdőben bálra készülnek. A Margitszigetnek is elég a látogatója.

— A magyar és galíciai naphta- ipar r.-t. m. hó 28-án tartotta közgyűlését szentmártoni Radó Kálmán elnöklete alatt A társaság vállalataiból 518.363 frt 82 kr. jövedelem folyt le, mely összegből levonva egy 5000 frtos adótartalékot, 265.400 frt 82 kr. tiszta nyereség marad. Ez összegből a részvények első szelvényeire 6 írtjával 150.000 frt fizetnek ki, s az ezután fönmaradó 145.400 frt 82 kr- ból 4362tfrtot a rendes tartalékalapra, 7270 frtot az igazgatóság jutalékára, s az alapszabályok értelmében 5°/0 os'tőkefizetésre 125,000 frtot fordítanak s a fönmaradó 8768 frt 82 krt uj számlára Írják. A fölmentések megadása után a felügyelő bizottság tagjait egy évre egyhangúlag újra megválasztották.

M. A. V. hírek.

Legolcsóbb utazásRohitsc h-f ü r döfi e 1 y r e. Az utazó közönség figyelmeztetik, hogy Budapestről Rofiitscfira legolcsóbban Zágráb- Krapinán át lehet utazni, mely útirányon át Buda- pest-keleti pályaudvarnál Krapinára és vissza, 60 napig érvényes menettérti jegyek is adatnak ki.

— Fel és leszállás. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a Szegedről éjjel 2 óra 60 perczkor induló és Budapest nyug. pályaudvarra reggel 8 óra 30 perczkor érzezö személyvonatnál Alberti-Irsa állomáson folyó hó

26-ától kezdve az utasoknak nemcsak a leszállás, hanem a felszállás is meg van engedve.

Helyesbítés. A román vasutak Constanta (Küstendje) állomásával való közvetlen sinösszeköt- tetés helyreállítása folytán, az egyrészt Románia másrészt Ausztria-Magyarország és Németország kö zötti áruforgalomra nézve érvényes 1. rész A, szakaszában foglalt ezt az állomást illető forgalmi korlátozások érve-iyüket vesztik.

Menet-térti jegyek áraink felem 1 é s e. Budapest nyug. p. u.-ról Kis-Maros Nagy- Maros, Nagy-Maros — Visegrád és Verőcze állomásaira fennálló I. osztályú menettérti jegyek árai f. é. augusztus 1-töl 1 frt 2o krról 1 frt 50 krra, és Bpest nyug. p. u.-ról Zebegényre érvényes I. o. menettérti jegyeknél pedig 1 frt 70 krról 1 frt 90 krra. felemeltetnek.

Engesztelő baba.

Irta : Valnicsek Béla.

Kápolnay Ödön annak a theoriának volt híve, hogy a házasélet boldogsága a nőtől függ. Ha az asszonyka kedvessé tudja varázsolni otthonát, a férj sem vágyódik barátai között töltendő szórakozásokra és Kápolnay Ödön szerint ez a varázserő a legkirugósabb fiatalemberből is mintaférjet képes csinálni. Azt szokta volt mondani, hogy ő élő példa rá. Mint fiatal ember sokat engedett meg magának ; nem volt mulatság, melynél mint rendező ne szerepelt volna, sőt ezek között is olyan volt, aki világos reggelig kihúzza, hogy a mulatság renoméját megmentse. És lám, mióta asszony van a háznál, csöppet sem vágyódik a zajos kihágások uián. Akkor érzi magát legjobban, ha fárasztó, napi teendője után oda vetheti magát a pamlagra s miközben felesége kötéssel vagy más hasznos munkával foglalkozik, ő a napilapot olvashatja fel asszonykájának. Hát még mikor az a kis baba is meglett; olyan édesen esett Kápolnay Ödönnek, valahányszor kis szent bogara — igy szokta nevezni Emmikéjét — egyet-egyet nyöszörgött álmában s ő halkabban kezdett olvasni, hogy fel ne ébressze a babát. Mikor aztán Kápolnay is belefáradt a felolvasásba, az asszonyka is munkájába, felálltak, odahajoltak a bölcső fölé s csókot leheltek az Emmike szájacskájára ; igazán csak leheltek, mert attól tartottak, hogy

tel talál kelni: Pa, szent bogaram, pá; ezt szokták mondani és az Emmike ajkai olyan kedvesen mosolyogtak, mintha mondani akarnák: „Pá, pá. pá . . .“

És a szülék összenéztek és ugyanazt olvasták le egymás szeméből. Azt, hogy mit is csinálnának egymás nélkül. Mert nagyon, nagyon nehezen lettek egymáséi. Kápolnay Ödön szülei hallani sem akartak arról, hogy Fehér Paula Ügyen egyetlen fiuk felesége és csak azért, mert nagyon különböző, furcsa hírek keringtek a szegény Pauláról. A szüleit senki sem ismerte, Paula is csak homályosan emlékezett rájuk, mert négy esztendős korától egyik távoli rokona nevelte fel.

Hanem Kápolnay Ödön szeretető hatalmasabb volt, houysem a légből kapott mendemondák miatt visszarettenjen. Ö előtte Paulája tiszta volt, sértetlen mint egy Madonna s nem törődve szüleinek alaptalan ellenszenvével, magáévá tette Fehér Paulát. De most ez a nemes szivil leány nem akart Ödön neje lenni. Azt mondta, nem akar szülő és gyermek közé állni; felejtse őt s tegyen inkább szülei akarata szerint. Aztán ő is — már mint Paula — édes anyát szeretett volna bírni Ödön anyjában; igy meg csak olyan árva lenne, mint eddig.

Kápolnaynál e szavak ellenkező hatást értek el. Még jobban ragaszkodott tervéhez és Fehér Paulát rövid idő alatt nejévé tette. Szülei eleinte akaratoskodtak, haragudtak is, hanem mikor meggyőződtek az asszonyka áldott jó szivéről, szorgalmáról, aztáu meg mikor Emmike is belekapaszkodott olykor a nagymama kontyába, vége szaksdt minden ellenszenvnek, haragnak s a fiatal Kápolnayné nem maradt anyátlau. Megszerette őt nagyon, leányaként a férje édes anyja.

Érre gondolhattak mindaketten, mikor édes, boldog mosolytól kisért csókot váltottak ott az Emmike bölcsője fölé hajolva. És a mikor ketten odahajoltak az ágy előtt levő bő csőre, az ágy feletti keretben levő szavak úgy oda illettek hozzájuk házi áldásnak : ahol a szeretet, ott a béke . . .

Kápolnaynál szeretet is volt, béke is. Ödön sohasem távozott hazulról, hoary nejét s gyermeket össze ne csókolta volna. Emmikéje •-mellett kacsóival is integetett s azt mondta: pá, pá. pá . . .

Egyszer aztán férj és feleség összeharagudtak valamin. Ez volt az első komolyabb nézeteltérés, aminek kevés hijja, hogy harag nem lett a vége. Már-már annyira belemele- gedtek a keményebb szóváltásba, hogy Kápolnay izgatottságában távozui készült s valószínűleg nem is kerül haza hamarább reggelnél (az összekoczczanásuk épen este történt). Vette a kalapját, felöltőjét, az ajtót becsapta, hogy valami zaj is legyen s távozni akart. Hanem csak akart, mert mikor Emmike apját kabátostul, kalapostul meglátta — szokása szerint ajkait csókra nyújtotta s azt mondta: „pá, pá, pá...“

Kápolnayoak e szavak szive mélyéig hatottak s a minő horougós hangulatban volt, szentül hitte, hogy Emmikéje e szavakat szomorúan, bánatosan ejtette ki.

Pedig a szegényke csak úgy mondta, mint egyébkor s nem is sejtette a helyzet komolyságát. _

Ödön le volt győzve. Visszafordult, nejéhez ment, ki Emmikét tartotta karjain s a következő pillanatban két aranyos szőke fej pihent a Kápolnay széles mellén : a nagy baba, meg a kis engesztelő baba aranyos szőke feje.

Tájékoztató.

Megálljunk. Hol? Petruska András vendéglőjében L, Varosmajor-utcza 42 szám a. A kik a Zugligetből és Lipótmezőről jönnek haza, térjenek be ide, hol a szép árnyékos kertben jó bor mellett pihenhetik ki magukat.

— A sztójkai gyógy-borviz. Erdélyben az előkelő körök asztali itala, hurutus bajokban (gége-, tüdő, gyomor-, hólyag hurut), gyomor és máj betegségekben csoda hatású szer. Orvosok igazolják: ki sztójkai vízzel él, sohasem szorul Karlsbadra. Erdélyi havasokból vevén eredetét bacterium mentes. Ivóvíz helyett használva a járványok (tífusz stb.) ellen kitűnő or-