Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-05 / 27. szám
Budapest, 1896. V. évfolyam 27. sz. (Szent-Jakab hava) Vasárnap, .július 5. w w HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : <3-’Sr-en_._<äu. KIÄD0-HIYÄTÄI,, Megjelenik minden vasárnap. s2;í;b.kí;í&2;tó&í;<2, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek I. kér. Alkotás-utcaa 12 a. Siöke-hái. Elöflaete«i árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. 1. kér., Alkotás-ntoza 12/a. Stäke linz. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. József nádor terve Budapest rendezéséiül és szépítéséről. Irta : Dr. Illéssy János. I. A nagynevű József nádor emléke kitörülketetlenül fog élni Magyarország emlékezetében. Bár magyarul nem beszélt, mégis megértette a magyar nemzet aspiraczióját; éles szeme meglátta a nemzet nagy mérvű elmaradottságát az ipar, a kereskedelem, a kultúra terén. Bámulatos érzékkel birt a közvagyono- sodást előmozdító tényezők fölismeréséhez s mint inkább gyakorlati ember minden téren a hiányokat, szükségleteket gyakorlati utón igyekezett pótolni. Az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság emelésével igyekezett a nemzetet százados renyheségéből kiragadni s a vagyonos, a politikiailag is számot tevő nemzetek sorába iktatni. Magyarország újjászületése az ő korára esik, az ország huszas- harminczas-negyvenes évei óriási reform- mozgalmában neki tevékeny része volt. 0 mondotta ki azt az elvet, hogy hatalmas ország, hatalmas főváros nélkül nem képzelhető. Ezért Budapestnek fejlesztése — mind anyagilag, mind szellemileg — egyik legkedvenczebb eszméje volt, amitől a lokális ósdi felfogás akadékoskodó huzavonája se volt képes elriasztani. 1804-ben az a merész tery fogam- zott meg munkás agyában, hogy a fővárost külsőleg-belsőleg újjászervezi s a modern nagy városok mintájára megszépíti. A király, akitől terve kivitelére engedélyt kórt, készséggel járult akaratához s megbízta, hogy terve kivitelét öntse konkrét formába. Felszólította tehát a város elöljáróságát, hogy Hild János építőmester segódkezésével, akit már II. József császár sikerrel bízott meg város rendészeti ügyekkel — a város szépítése és rendezése tágyában kimerítő tervet készítsen, előterjesztvén a szükséges költségvetést és a kivitel módozatait. Az elöljáróság 1804. óv deczembe- reben válaszolt a nádornak és mindenféle körmöntfont „de“, „hanem“, „igy s úgy“ féle okoskodással csak azt árulta el, hogy a czélba vett nagyszabású reform keresztülvitelére képtelen. A bősz- | szus nádor nem is tárgyalt tovább vele. Egyenesen Hild építőmesterrel lépett érintkezésbe, aki 1805. ápr. havában már benyújtotta érdemleges javaslatát a főváros rendezése és szépítése tárgyában. E jrvaslat és más szakértő, lelkes ügybarátok hozzászólása alapján, érett megfontolás után nagyszabású tervet terjesztett a nádor a király elé, amely tervnek részletes ismertetése mind a a város múltjára, mind a tervezők nemes szándékára Budapest mai világvárosi állapotában oly érdekkel bir, hogy annak ismertetését e lapok olvasói bizonyára örömmel veendik. Az elaboratum 3 főrészre oszlik: az első a város szépítését czélzó egyes javaslatokat tartalmazza, a második a költségvetést s ennek miként való fedezetét, a harmadik a kivitel módozatait. I. Egyes javaslatok Pestváros rendezésére és szépítésére. Ezeket a javaslatokat a város egyes részei szerint csoportosítva terjeszti elő a nádor és pedig a) A régi városban létesítendő építkezések és változtatások. Ez volt Pest szab. kir. város legrégibb városrésze s 1788-ig az egyetlen, amelyben nehány rendes utcza s jólépi- tett kőház találtatott. Itt lakott a nemesség s a kereskedő világ. De mert régen épült, a házak nagy része ócska, az utczák rendezetlenek s nélkülözi a kényelem és szépség minden kellékét. 1788 óta — amikor II. József császár megállapított terv szerint egy uj városrészt alapittatott s abban több szép és jól készült ház épült — a nemesség és kereskedő világ egy része ide húzódott, részint kényelem okáért, részint a magas házhór miatt, amit az ó városban fizetett, részint az ó várost gyakran fenyegető árvizveszedelem elől, ngy hogy az ó városban csak egyesek vállalkoztak újabb építkezésekre, egészben véve pedig az most is régi állapotában van. Itt tehát a kiválóbb akadályok elhárítása s a házaknak lópésről-lépésre való lebontása s az újonnan építendő házaknak tetszetős külsővel ellátása által lehet az utczáknak szabályos külsőt kölcsönözni. Erre a következőket javasolja: 1. A fennálló utczák szabályozása, kiszélesítése és egyenesitése. Minthogy az ó városban a házak jobbára kőből épitvók, azoknak lényeges átalakítása csak tetemes költséggel eszközölhető. Magától értetődik tehát, hogy azokat a helyeket kivéve, ahol igazán rósz házak és üres telkek állanak, a szabályozás csak lópésről-lépésre foganatosítható és pedig uj építkezés által, aminél különösen arra kell ügyelni, hogy ne legyen szabad a város szépítésére ügyelő bizottság elöleges tudta nélkül uj házat emelni s ezt is megjelölt helyen s mind terjedelmére, mind építészeti kellékre nézve az előirt tervezet szerint; igy a szabályozás nagyobb költségteher nélkül vihető keresztül. A Hild építőmester által készített szabályozási terv közül különösen kiemeli a nádor a hatvani kapu s a gránátos-kaszárnya toldalékai- nak lebontását. A hatvani kapu az országos vásárok alkalmával összetorlódó szekerek szabad közlekedését az ó városba, vagy innen a külvárosokba nagyon akadályozza, amellett a hatvani utczáról a szabad kilátást elzárja. Helynyerés és városrendezési szempontból nem kevesebb fontosságúak a gránátoskaszárnyából kiálló toldalékok lehordása. Főleg a fogház az, mely nemcsak kellemetlen látványt nyújt, hanem ártalmas bűzével veszélyezteti a környék egészségét is; azon felül elzárja az utat az u. n. Uj Világhoz s az ezen utczák lakóit tűzveszély esetén a legkínosabb helyzetbe hozza. Ebben a tárgyban már tanácskozott 1789-ben egy katonai és polgári vegyes bizottság, mely kimondotta, hogy ezek a toldalékok a kaszárnyában helyezendők el; eredménye azonban a tanácskozásnak nem lett. Most újból tárgyal felöle a helytartótanács a hadtestparancsnoksággal s a megállapodást a király elé fogja terjeszteni. A katonaság részéről csak a lebontással járó költség miatt emelhető nehézség s ha ez ezt csakugyan nehózmónyelnó legjobb lesz ha felséged a lebontás és áthelyezés foganatosítását a városnak megparancsolja, ez aztán a kellő költségről majd fog gondoskodni. A hajózási hivatal s a mészárszékek áthelyezése iránt alább fog a nádor esőterjesztést tenni. 2. TJj tér létesítése a gránátos-kaszárnya előtt a szerviták templomának és kolostorának, a Paschgall ház és a három szeressen egy részének lebontásával. Pest óvárosában a főtéren kívül nincs egyetlen valamire való tér se, s ez a lakosság, a hetivásárok kényelmére és a város díszére igen hátrányos. A főtér is igen kicsi, a közepén álló szobor meg annyira megszükiti, hogy vásár„Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava.
